Forgás

Forgási sebességrekord
A Terzan 5 jelű gömbhalmazban felfedezték a jelenleg ismert leggyorsabban pörgő pulzárt, amely másodpercenkénti 716 fordulatával 62 milliószor (!) forog gyorsabban a Földnél.
felhívás ...

Szupergyors forgású, "vizes" kisbolygó
Egy nemzetközi csillagászcsoport által felfedezett, mindössze 30 méter átmérőjű kisbolygó az eddig ismert leggyorsabban forgó égitest a Naprendszerben.

2. A forgási ellipszoid
A felvilágosodás korában még mindig geometriai alakzatnak, forgási ellipszoidnak tekintették.

A Föld forgása, keringése
Az űrutazások és a holdraszállások mindennél nyilvánvalóbbá tették, hogy a Föld is csak a Naprendszer egyik bolygója.

A FÖLDFORGÁS STABILIZÁLÁSA
Az életnek "rendezett" körülményekre, kiszámíthatóan ismétlődő folyamatokra (pl. időjárásra) van szüksége, olyanokra, amelyekhez nem túl nagy erőfeszítések árán lehet alkalmazkodni, s egy idő után "beállni".

Forgási átmenetek
A legegyszerűbb molekuláris spektrumvonalak kétatomos molekulák forgó mozgásához tartoznak. Ezek a molekulák az infravörös és mikrohullámú tartományban sugároznak, az átmenetek tipikus energiája a meV nagyságrendjében van.

Forgástengelyének ferdesége (amely 24 fok, azaz a Földével csaknem azonos) miatt a Marson is vannak évszakos változások, hasonlóképpen mint Földünkön.

forgástengelyének ferdesége, felépítése, hőkibocsátása, forgása, holdjai, gyűrűi ...

Forgási adatok Tengelyferdeség
7,25°
(az ekliptika síkjához képest)
67,23°
(a Tejútrendszer síkjához képest) ...

forgás
egy égitestnek a rajta keresztülmenő tengely körüli forgó mozgása. A Földnél egy forgástengelyt különítünk el, bár valójában egy másik tengely körül is lassú forgó mozgást végez (precesszió).

A forgási sebességet radarozással lehetett olyan pontossággal megmérni, hogy fény derüljön a forgási sebesség kicsiny ingadozásaira is.

A forgásirányok eloszlásának aszimmetriája azonban azt jelenti, hogy a teljes Világegyetemnek van egy nagy össz impulzusnyomatéka, ami viszont a feltételezett izotrópia miatt megmaradó mennyiség, ...

A forgás legfontosabb következménye a nappalok és éjszakák váltakozása, valamint a Földön fellépő centrifugális és eltérítő (Coriolis) erő.

A forgás lassulása következtében csökken bolygónk lapultsága. A forgó rendszerben fellépő egyik tehetetlenségi erő, a centrifugális erő váltja ki ezt a fajta torzulást.

A Föld forgása
Az Északi Sarkon függőleges tengely körül vízszintesen forgunk balra: az égitestek lemaradnak jobbra, mint a buszból nézve a fák az út szélén.

A hold forgástengelye közel 0,3 fokos szöget zár be a pályasík merőlegeséhez viszonyítva, az eddigi adatok pedig arra utalnak, hogy 0,004%-kal gyorsult a tengelyforgás a mérési időszakban.

A Föld forgása következtében a csillagok mozogni látszanak az égbolton, ezért a csillagos ég látványa az éjszaka előrehaladtával folyamatosan változik.

A gyors forgás részben a második ajándéknak is köszönhető, ami egy olyan erős ütés, ami nagy, akár 1000 km/s-os sebességgel szinte kilövi a neutroncsillagot a robbanás színhelyéről. Ennek feltehetően az erősen aszimmetrikus szupernóva-robbanás az oka.

A bolygó forgása nem direkt, mint a többi bolygótársáé, hanem éppen azzal ellentétes (retrográd).

A Triton forgástengelye a Neptunusz forgástengelyével 157 fokos szöget zár be. A Triton váltakozva hol a sarki, hol az egyenlítői vidékeit mutatja a Nap felé, amely erőteljes klimatikus változásokat eredményez a Tritonon.

rotáció
Körforgás: rotációs nyomtatás.
Technikai szakszavak a latin rotare, rotatum (forgat) nyomán, melynek forrása a rota (kerék). rolád, rodeó, roletta, roller, rolni, roló, rondella, rondó, rotunda, rulett, rund.

A bolygó forgása retrográd.
Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én.

Ha a csillagok forgása miatt az anyag nagy kerületi sebességgel mozog, akkor az kiszélesítheti a spektrumvonalakat.

Ötödször, a napmag forgása a 'legjobb standard napmodell' szerint (Pinsonneault, Bahcall, 1989) a felszíni forgási mérték 4-15-szöröse kéne legyen, ...

Árapályerők, kötött forgás. Retrográd és szinkronpályán belüli holdak beesése. Titius-Bode szabály)
A Naprendszer keletkezése
(A kőzetek korának meghatározása; a Naprendszer kora. Nebuláris, befogási és katasztrófa-elméletek.

A Naptól átlagosan 149,6 millió kilométerre kering, egy tengely körüli forgáshoz 23 óra 56 percre van szüksége. A többi földtípusú bolygótól eltérően, nagyméretű, "szabályos" alakú holdja van.
A Föld nem pontosan gömb. A déli pólus kb.

Azt tapasztalták, hogy a különböző polaritású tartományok (szektorok), valamint a különböző térerősségű tartományok a Nap forgásával periodikusan visszatérnek, de a forgási periódus lassúbb, mint az egyenlítői fotoszféráé.

A belső négy bolygót: a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot a nagyobb átlagsűrűség, kisebb tömeg és lassúbb tengely körüli forgás jellemzi.

A Föld forgási sebességének minimumai, a naptevékenység ugrásai, a Föld mágneses terének változási sebességében fellépő ugrás időszakai egybeesnek, mintha láthatatlan szálon, "forró dróton" szállítódna a hír a napmag és a földmag között.

Az utolsó oszlopokban a Földről látott napkorong középpontjának a napfelszíni koordináta-rendszerben mért koordinátái: heliografikus hosszúsága és szélessége, valamint a Nap forgástengelyének pozíciószöge kapott helyet.

Nincs fent és lent, nincs középpont, tehát a középpont felé mutató irány sincs, nincs forgási tengely. Minthogy nincs olyan jel, amely ennek az ellenkez+jére utalna, ezt az elvet fogadták el a kozmológiai modellek megszerkesztéséhez.

A pulzárok forgási sebessége még ennek tudatában is megdöbbentő; azok, amelyek egy fordulatot pár másodperc alatt végeznek el, a leglassabbnak számítanak. Ismerünk olyan pulzárt, amely 642 fordulatot tesz egyetlen másodpercen belül! ...

A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Pálya adatai (Epocha J2000) ...

Lemarchand 1994-ben ki is számította, hogy melyek azok a forgáshiperboloidon lévő csillagok, amelyek közeléből a Földről érkező jelzést a csillagászok a megfelelő időpontban venni is tudnák. Közülük 17 Nap-típusú törpecsillag.

pulzár - gyorsan forgó neutroncsillag, amelynek fényessége minden hul­lám­hosszon (a rádiótartománytól kezdve az optikain át a rönt­gen­hul­lám­hosszakig) a tengelyforgás periódusának megfelelő ütemben változik.

A naptárról szóló cikkben írtunk arról, hogy a Föld forgástengelye precessziós mozgást végez. Ennek következménye, hogy a tavaszpont is körbejár az ekliptika mentén, 26 000 év alatt téve meg egy teljes kört.

Az állócsillagú égbolt forgását a Föld saját tengelye körüli forgásából vezette le, s így sikerült kiszámolnia a bolygók pályáját, melyet kör alakúnak vélt.

Napkeltekor a Föld forgása merőleges a Hold keringésének irányára, így a holdárnyék gyorsabban vonul el, mintha a Nap delelne az adott helyen (ilyenkor a Föld forgásiránya azonos a Hold keringésirányával, ...

A Földről észlelt rádiósugárzás a gyors forgás miatt változtatja az erősségét, ezt nevezzük pulzálásnak, vagy rádió-villogásnak. Az egy másodperc alatt végzett pulzálások száma a rezgésszám, vagy frekvencia.

Szerinte a forgástengely PA 100-280 irányban helyezkedik el, mi pedig az egyik pólus felől látunk rá a magra. Az anyagkibocsátás a helyi dél környékén kezdődik és kb. 1/4 Hale-Bopp-i napig tart.

Secchi ötlete az volt, hogy a forgás által kijelölt egyenlítő két átellenes pontját kell nézni a napkorong peremén, azt, amelyik éppen a Nap látható felére fordul be, és azt, amelyik rövidesen eltűnik a szemünk elől.

A Föld forgását is lassítja a dagálysúrlódás, ez is jelentkezik a régi megfigyelésekben. Sokáig a Föld forgása volt az időszámítás alapja, a világidő, az UT.

Vagy csak egyik oldala, vagy pedig még sokkal csekélyebb része világit a csillagnak, és ezen esetben a változás időszakát forgási ideje képezné; vagy pedig egy nagy bolygó kering körülötte, ...

Ezek közvetlenül összefüggnek azzal a ténnyel, hogy a napóra olyan árnyékváltozásokat mutat, amit a Föld dőlt tengelyű forgása vált ki, miközben kering a Nap körül.

Azt is észrevette, hogy a Vénusz és a Mars a Nap körül kering, és maga a Nap tengely körüli forgást végez. Véleménye persze sokak ellenségességét váltotta ki - többek között Scheinerét is, aki az inkvizíció elé akarta állíttatni Galileit.

forgásgörbéinek a fénylő galaxishatáron túlnyúló, nem csökkenő menete, a galaxishalmazokon belüli objektumok saját mozgásának segítségével feltérképezett gravitációs potenciál lokális mélysége, ...

Ahhoz, hogy a legpontosabb célzást elérhessük a számítógépvezérelt német ekvatoriális mechanikával, a távcső optikai tengelyének nagyon pontosan kell állnia a mechanika forgás tengelyeihez képest.

A Föld forgástengelyének egy kúppalást mentén történő lassú elmozdulása. A kúp csúcsa a Föld tömegközéppontja, tengelye pedig az ekliptika tengelye. A Föld precessziós mozgása következtében az égi pólus helye az égbolton kb.

A spirál galaxisoknak elég nagy forgásuk van, míg az elliptikusoknak nincs. Nincs lehetőség arra, hogy egy elliptikus galaxis spontán elkezdjen forogni, tehát az elliptikus galaxisok nem válhatnak spirális galaxisokká.

Minden valószínűség szerint a pulzárok neutroncsillagok, hatalmas mágneses terük van, amely befogja és a csillag forgásával egyidejű keringésre kényszeríti az elektronokat és protonokat, ...

rezgési és forgási átmenetek a távoli infravörösben
kisbolygók reflexiós tulajdonságai, ásványi összetétel, kisbolygók típusai
üstökösök emissziós színképe, üstökös-kisbolygó dichotómia
gáz- és vízkibocsátás sebessége ...

A "nutáció" jelentése: A föld forgástengelyének a nap, a hold és a csillagok együttes hatására történő kis méretű ingadozása, növényi növekedés és mozgás, amelynek során a szerv egyik oldala időnként erősebben növekszik mint a másik.

A napi aberráció a Föld forgásának következménye. E miatt az egyenlítőn elhelyezkedő megfigyelő a meridiánban levő csillagokat 0,32"-cel keletebbre látja és ez az érték a sarkok felé csökken, a sarkokon nulla.

A fókuszfelület sok esetben nem sík, hanem görbült, vagyis az éles képet nem egy sík felületre, hanem egy forgási kúpmtszetre lehet kivetíteni.

Sebesség Mozgás Megfigyelő
0 m/s terem
339 m/s forgás űrállomás
30 km/s keringés Mars-szonda
(a Nap körül)
250 km/s keringés távoli csillag
(Tejútrendszer)
289997 km/s tágulás távoli GX ...

A magnetoszferikus plazma mozgása - a Szaturnusz gyors forgása (10 óra 14 perc) miatt - gyorsabb, mint a Titán sebessége (1 keringés: 21 nap), így a Titán előtt uszályt képez.

8 milliárd kilométeres (~ 19.3 CSE) közepes naptávolságban kering a Nap körül, sziderikus keringésideje 84 év. Forgástengelyének állása igen különleges, a bolygó egyenlítője majdnem 98 fokos hajlásszöget zár be a pályasíkkal.

A bolygók keringési ideje és forgási periódusa itt már tökéletesen arányban állt a valóságosan mért eredményekkel, míg a planetárium oldalfalán közel 200 villanykörtéből az állatövi csillagképek voltak leképezve.

Ma csak egy táguló gázköd és egy pulzár - egy gyorsan, 33 miliszekundumos forgásidővel pörgő, rádió- és röntgensugárzó, tisztán neutronokból álló csillagmag - van a helyén. A köd fényessége kb. 9 magnitúdó, így csak távcsővel látható.

Newton törvényei minden egymáshoz képest egyenletesen transzlációs mozgást, azaz egyenletes és forgásmentes mozgást végző koordinátarendszerben érvényesek.

Lásd még: Csillag, Csillagász, Bolygó, Anyag, Föld