Földtávol

Földtávolpont. A Föld körül keringő égitest pályájának a Föld középpontjától való legtávolabbi pontja.

A földtávoli (bal oldali kép, 2004. december 26.) és földközeli (jobb oldali kép, 2004. július 2.) holdtölték összehasonlítása (Anthony Ayiomamitis, Görögország, NASA sajtóközlemény).

apogeum
Földtávol, a Föld körül keringő természetes és mesterséges égitestek pályájának legtávolibb pontja.
Latinos csillagászati szakszó a görög apo (el) és Gé (föld) elemekből.

Amikor a Hold földtávolban, a Föld napközelben van (tél), a Nap látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál, így a Hold nem tudja az egész napkorongot eltakarni, és gyűrűs napfogyatkozás jön létre. Maximális időtartama 12.5 perc.

Enyhén elnyúlt ellipszispályán 1,6-szoros földtávolságban kerüli meg központi csillagunkat 687 nap alatt. Tengelyforgása direkt irányú, ideje közel áll a földihez: 24 óra 37 perc 23 másodperc.

A távoli égitestekhez képest közeli, ezért az égen gyorsan "sétáló" Hold (átlagos földtávolsága: 384 700 km) gyakori főszereplője a csillagokkal, bolygókkal bekövetkező látszólagos jelenségeknek és fogyatkozásoknak.

Még egy tényező miatt hosszabb a gyűrűs napfogyatkozások totalitása (teljes fázisa): a Hold földtávolban lassabban mozog, mint földközelben, így ugyanannak a szögtávolságnak a megtételéhez több idő szükséges.

Földközelben 354 ezer km-re, földtávolban 404 ezer km-re, átlagosan pedig 384 ezer km-re van bolygónktól. A Földet 27,3 nap alatt kerüli meg.

földtávolpontja (apogeuma) az indítási
pont. Az ellipszis általában metszi a Föld
felszínét, azaz a test a felszínbe csapódik.
(3) v = v1 - első kozmikus sebesség vagy
körsebesség, a test körpályán kering.

Legkisebb földtávolság (perigeum) = 356 000 km
Legnagyobb földtávolság (apogeum) = 407 000 km
Közepes földtávolság 60,268 Föld-sugár = 384 400 km
A holdpálya közepes excentricitása = 0,054 9 ...

a Hold tengelyforgási sebessége állandó, de keringése földközelben gyorsabb, földtávolban lassabb. Így hol a keleti, hol a nyugati pereméből látunk többet, ez a hosszúsági libráció.

A holdpálya excentrikus volta miatt a Hold földközelben gyorsabban, földtávolban pedig lasabban kering, továbbá a Hold pályasíkja kb. 5 fokos szöget zár be a Föld pályasíkjával.

Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent.

A földtávolpont 21.400 km-es távolságban van, a maximális bázisvonal hossza 27.000 km. A műhold és a vele együtt dolgozó mintegy 40 földi teleszkóp által elért felbontás az ívmásodperc néhány százezred része (a mm-es hullámhosszakon)! ...

Az "apogeum" jelentése: Földtávolpont. A Föld, mint égitest körül ellipszispályán keringő objektum (például Hold) lehetséges legtávolabbi pontja.

A másik egy 500 kg-os, 10 m-esre kinyíló antenna ugyanezeken a frekvenciákon, de igen elnyújtott elliptikus pályán: 1 millió km-es földtávoli ponttal, mintegy másfél hónapos keringési idővel. Ezzel az eddigi szögfelbontások 100 szorosát érhetik el.

Az előbb 60 napos, majd 88 napos megfigyelésből egyes csillagászok olyan kis földtávolságot számítottak ki, amely kevesebb volt, mint a számított távolság hibája, így született meg a vészhír, hogy a kisbolygó esetleg bele is ütközhet a Földbe.

A Hold keringési ideje 27,3 nap. Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent.

Pályája a Föld keringési síkjával 5°-os szöget zár be.
Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a
földközeli 356 410 km és a földtávoli 406 680 km
között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent.

FU162, amely mindössze 6500 kilométerre száguldott el mellettünk, és 2008 TC3 esetéhez hasonlóan csak órákkal a legnagyobb közelítés előtt azonosították. Összehasonlításként: a Föld átmérője körülbelül 12 ezer kilométer, a Hold átlagos földtávolsága ...

Erre akkor kerül sor, amikor a Hold földtávolban van a pályáján napfogyatkozás idején, és a látszó átmérője a legkisebb, így nem tudja eltakarni teljesen a napkorongot, ezért egy fénygyűrű látszik a Nap helyén.

Ennél a Hold látszó mérete kisebb a Napénál, és nem tudja azt eltakarni. Ez azért fordulhat elő, mert a Hold és a Nap földtávolsága változik, és így látszó méretük sem állandó.

Lásd még: Csillag, Hold, Égitest, Föld, Csillagász