fő kisbolygóöv
[kisbolygóöv], a Mars és a Jupiter pályája között húzódó zóna, itt található a kisbolygók többsége. A kisbolygóövbe sorolják továbbá a Jupiterrel azonos pályán keringő Trójai kisbolygókat.
A fő kisbolygóöv külső részében keringő égitestekről régebben is feltételezték már, hogy sok vízmolekulát szállítottak bolygónkra, és közreműködtek a világtenger anyagának felhalmozásában - az új megfigyelés tovább kedvez ennek a lehetőségnek.
Ismert, hogy a fő kisbolygóöv belső peremén keringő 298 Baptistina egy egész kisbolygócsalád névadója: több, kisebb-nagyobb kisbolygót ismerünk a Baptistináéhoz nagyon hasonló pályaelemekkel, ...
Az első szerint a Mars a fő kisbolygóövből szerezte a kísérőit, a második egy ütközés következtében kidobódott anyag ismételt összeállását és az így keletkezett testek befogását favorizálja magyarázatként, ...
A Neptunusz pályája táján (a Neptunusz pályáját már kissé átfedve) olyan övezet kezdődik a Naprendszerben, amelyet kisebb-nagyobb égitestek óriási tömege tölt ki, hasonlóan a Mars és Jupiter közötti fő kisbolygóövhöz, de attól annyiban eltérve, ...
A kisbolygók eloszlása a fő kisbolygóövezetben
A szekuláris rezonancia, mint ismeretes, pályaellipszisek vagy pályasíkok forgása közt lép fel.
A kisbolygók nagy része a Mars és a Jupiter között kering, ez a fő kisbolygóöv.
A belső nagyon közel kering a csillagához, a második nagyjából a Vénusz és Föld közti távolságban, a harmadik a fő kisbolygóövezetnek megfelelő távolságban található (10. ábra).
Most először állt pályára egy űreszköz a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóöv egyik égitestje körül.
Az utolsó fejezet a Naprendszer égitestjeinek dinamikájával foglalkozik. Összefoglalja a legújabb kutatási eredményeket a Naprendszer stabilitásával, a fő kisbolygóövezet rezonanciáival, a földközeli kisbolygókkal, ...
 Lásd még: Kisbolygóöv, Bolygó, Kisbolygó, Égitest, Csillagászat
  
|
RSS
