Az égitestek fényrendje Az égbolton egymástól eltérő fényességgel ragyogó csillagok között, már az ókor nagyjai is fényrendbeli különbséget tettek.
Magnitudó, fényrend Valamely, az éjszakai égbolton látható objektumok fényességét látszó magnitudónak vagy fényrendnek nevezzük, amely az égitest valódi fényességétől és a Földtől való távolságától függ.
magnitudo vagy fényrend. Csillagázsatban használatos logaritmikus fényességskála. Két egymás utáni magnitudó között a fényesség aránya 1:2.5. A fényesebb csillag magnitudója kisebb szám.
magnitúdó Fényrend, az égitestek fényességét logaritmikus skálán kifejező mértékegység, jele: m. Egy magnitúdó fényességváltozás 2,512-szeres fényintenzitás-változásnak felel meg.
Korábban a csillagok fényességét olyan fényrendben adták meg, ami az emberi szem fényességérzetén alapult, míg az új műszerek a fény erősségét, intenzitását adták meg.
A legelső jogszabály is az Egyesült Államokban született e témában, jelesül az arizonai Tucson város és Pima megye fényrendelete 1986-ban.
A Quadrantidák idei jelentkezése kellemes, átlagos maximum volt, sok halvány és néhány negatív fényrendű meteorral. A legfényesebb egy -2-es volt alacsonyan, az északi horizonton.
Pontosabban, a 18,5 fényrendű, a kisbolygók katalógusában 2002 LM60 jelet elnyert égitestet már júniusban felfedezték a Palomar-hegyi obszervatórium 110 cm-es Schmidt-teleszkópjával, de a Hubble űrtávcső kellett ahhoz, hogy ne pontszerűnek észleljék, ...
1,58 fényrendű csillagként ragyog. Már kis távcsővel felismerhető a kísérője, egy 2,89 fényrendű csillag. Mindkettő kékes színű, amint ez A2 és A0 színképűnek megfelel. Nagyobb távcsővel egy további 9 fényrendű összetevőt is felfedezhetünk.
A p Capricorni két komponense 5m,2 és 8m,5 fényrendű, szögtávolságuk 3,2", a Földtől 470 fényévre vannak; a s Capricorni párosa 5m,5/9m,0 fényes, 56" szögtávolság, 1200 fényérve látszanak a Földtől. Gömbhalmazok: ...
Nagyság, nagyságrend, a földrengés erősségét jelző szám, fényrend, az égitestek látszó fényességének mértékszáma (mely fordítottan arányos a fényességgel). Latin tudományos szakszó (magnitudo), a magnus (nagy) főnévi származéka.
A Szaturnusz-Regulus párost sokan megcsodálták ezen a tavaszon: az Oroszlán csillagképben tartózkodó bolygó az első fényrendű csillaggal látványos együttállást produkált.
Az O és B típusú csillagok esetében a kék és a vizuális fényrend különbsége negatív, az A típusnál nulla, az F, G, K és M színképosztályba tartozó csillagok esetében pedig egyre nagyobb pozitív érték.
Egy idő után a skálát ki kellett bővíteni, hogy a legfényesebb égitestek (pl. Nap, Hold) fényességét is meg lehessen határozni. A Nap -26.5, a Hold -12.7 magnitudós lett. A távcsővel még éppen megfigyelhető leghalványabb csillagok +30 fényrendűek.
Tanulva néhány korábbi, be nem vált becslésből, egyaránt megadják az optimista (ez a fényes, hosszabb csóvás eset) és a pesszimista elképzelést (amely vagy két-három fényrenddel alatta marad az előbbinek).
See also: Csillag, Fényesség, Színkép, Csillagkép, Fényév
 
|