Fénykvantum. Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegű elemi részecske, az elektromágneses tér energiakvantuma. Energiája E=hv, ahol h a Planck-állandó, v a sugárzás frekvenciája.
A Fermi teleszkóp három óránként az egész égboltot letapogatja a látható tartomány fénykvantumainál 20-300 milliószor nagyobb energiájú fotonokat detektálva.
A fénynyomás a fénykvantumok abszorpciójakor jön létre, azonban a Nap esetében ez az erő a gáznyomáshoz képest csekély, csak az óriáscsillagok esetében van nagy jelentősége.
És mivel általában nem csak a helyét szándékozzuk megmérni egy részecskének, hanem sebességét is, nagyon fontos lenne tudnunk, hogy a megvilágításakor nekiütköző fénykvantumok mennyire befolyásolják a mozgását.
Az objektum hatalmas gravitációs terébe mint egy hatalmas üregbe minden közelben levő anyagfajta "beleesik", a nehézségi erő szorításából még a fénykvantumok sem szabadulhatnak.
A fókusztávolság a fókusznak a lencsétől illetve a tükörtől mért távolsága. foton Fénykvantum. Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegű elemi részecske, az elektromágneses tér energiakvantuma.
 Lásd még: Gravitáció, Foton, Hőmérséklet, Anyag, Nap
  
|
RSS
