kis felületi fényességű galaxis olyan galaxis, amelyben alig keletkeznek csillagok, így nehezen vehető észre. Minden típusban és méretben előfordulnak kis felületi fényességű galaxisok. Számuk jelentős, nehéz pontosan megbecsülni. Kis Magellán-felhő ...
Kis felületi fényességű, irreguláris törpegalaxis a Cet csillagkép északi határánál. Távolsága kb. 2,36 millió fényév. Kb. 11'×9' méretű legfényesebb része egy hosszabb sávra és egy kisebb pamacsra bomlik fel.
Annak hiányában pedig a felületi fényesség nem lehet több 10 luxnál, vagy 1 cd/m-nél. Kivételt képeznek a 3. pontban szereplő felületek.
Ezek a rendszerek a törpe szferoidális galaxisok (dSph) csoportjába tartoznak - gázanyagban rendkívül szegények, emellett felületi fényességük is igen alacsony.
Az érvelés a galaxisok felületi fényességének és dőlésszögének (vagyis hogy milyen szögben figyelhetjük meg őket) összehasonlító elemzésén alapult.
(Ez utóbbiak gyakran nagy galaxishalmazok centrumában találhatók, és a környezetükben lévő kisebb galaxisok bekebelezésével folyamatosan növekednek.) Felületi fényességük és anyagsűrűségük egyenletesen csökken a centrumtól a kifelé haladva, ...
A H vonal és a szórt folytonos csillagfény felületi fényességének összehasonlítása néhány H II-területen nagyjából 1/200 por/gáz arányt ad [10]. Különböző H II-régiókra különböző értékek adódnak.
A csillag felületi fényessége nemcsak a rajta kialakuló foltok miatt lehet egyenlőtlen, hanem a gömbtől jelentősen eltérő alak is hasonló hatást idéz elő.
Alacsony felületi fényessége miatt csak távcsővel pillantható meg. A köd tömege kb. 10 000 naptömegnyi.
5 magnitúdó/négyzetívmásodoperc felületi fényességet jelöl a fotografikus sávban. Érdekes lehet megemlíteni az S0 osztályú galaxisokat, melyek átmenetet képeznek az elliptikusok és a spirálisok között.
A nagyobb felületi fényességű főcsillag egy kis részt kitakar a mellékkomponensből, ezért a rendszer fényt veszit. (f) Ahogy a főcsillag tovahalad, a mellékminimum felszálló ágát a csillagok ezen elhelyezkedése okozza.
Vékony napsarlónál már többszörösére növelhetjük az expozíciós időt. Ez kompenzálja a Nap peremsötétedése miatti felületi fényességcsökkenést.
A nyomás a felszíni gravitációs gyorsulástól, így durván a csillag méretétől függ. A méret és a felületi fényesség megadja a csillag luminozitását, a teljes fényteljesítményét. Ennek ismeretében a távolságra is következtetni lehet.
A planetáris ködök általában kör alakúak, közepükön mindig csillag van, átmérőjük 3-6 milliárd km, felületi fényességük kicsi.
Ha a Föld az üstökös pályasíkjának közelében helyezkedik el, akkor ennek a rétegnek éppen az élére látunk, így az egy finom sugár formájában láthatóvá válik. Ferde ránézési szög esetén viszont a réteg felületi fényessége oly kicsiny, ...
szétdarabolták, csillagait pedig eloszlatták a kiterjedt halo gömbszimmetrikius térrészében. Emellett még meglévő képviselőiket sem egyszerű azonosítani, mivel csillagaik nagy égterületen oszlanak el, ezért rendkívül kicsi a felületi fényességük.
A foltos csillagok pedig az egyenetlen felületi fényesség és a csillag tengelyforgása miatt változnak.
után ugyan már nem látunk meg újabb részletet, de az egymástól kis szögtávolságokra lévő részleteket jobban szeparálva, kényelmesebben nézzhetjük meg. A értelmében azonban ne feldjük, ha kétszeresre növeljük a nagyítást a kép felületi fényessége ...
Lásd még: Fényesség, Csillag, Csillagász, Anyag, Csillagászat
 
|