A fehér törpecsillagok a csillagászat szemszögéből "A" színképosztályú, a Nap abszolút fényerősségének tizedével, századával fénylő csillagok, melyeket gyakran planetáris köd vesz körül.
Egy fehér törpe porkorongja
Néhány új megfigyelés arra utal, hogy a vörös óriás állapot végére kialakult fehér törpék körül is maradhatnak planéták a korábbi bolygórendszerből.
felhívás ...
Túlsúlyos fehér törpe robbanása
Egy 2003-ban felfedezett robbanó csillag különleges tulajdonságai óvatosságra intenek a szupernóvákon alapuló távolság-meghatározással kapcsolatban.
felhívás ...
Fehér törpe :
Kicsi és sűrű, a Napéhoz hasonló tömegű, de csak bolygóátmérőjű csillag.
Fehér törpe
A Naphoz hasonló, viszonylag kis tömegű csillagok élete végén keletkező égitest. Amikor a csillag már nem tud több energiát termelni, lassan összezsugorodik, ennek következtében sűrűsége és felszíni hőmérséklete erősen megnövekszik.
fehér törpe
a csillagfejlődés egyik végállapota. Egy csillag magjában a hélium fúziója után szén és oxigén marad vissza. Ha a csillag tömege kb.
Fehér törpe
Az NGC 2440 jelű planetáris ködben talált fehér törpe.
A csillagfejlődés héliumégés utáni szakaszára, ...
fehér törpe
A kistömegű csillagok (pl. a Nap) fejlődésének végállapotát jelentő halvány, bolygóméretű égitestek. Tömegük a Nap tömegének nagyságrendjébe esik (maximálisan 1,4 naptömeg), ennek megfelelően sűrűségük extrém nagy.
Fehér törpe: Stabilis hideg csillag, amelyet az elektronok között a kizárási elv következtében fellépő taszítás stabilizál.
Fekete lyuk: A téridő azon tartománya, ahonnan az erős gravitáció következtében semmi, még a fény sem szökhet meg.
Fantáziarajz a fehér törpe (jobbra) és a barna törpe (balra) alkotta párosról (ESO) ...
Ebben az esetben a kitörés előtt a csillag egy szén-oxigén fehér törpe, azaz olyan nagy sűrűségű objektum, amiben az elfajult elektrongáz nyomása tart egyensúlyt a gravitációval. Ismeretes, hogy ez az egyensúly csak kb.
Kompakt objektumok (neutron csillag, fehér törpe) illetve fekete lyukak gravitációs tere az objektumot körülvevő gázt nagy sebességre gyorsíthatja.
Az általánosan elterjedt modell szerint az Ia szupernóvák kettős rendszerben jönnek létre: a vörös óriáscsillagról anyagot kap a fehér törpe komponens, majd a határtömeget elérve összeomlik.
A vörös óriás fázis végére a csillagból egy kompakt, sűrű, magas felszíni hőmérsékletű objektum, fehér törpe lesz (a csillag a külső részeit elvesztette a csillagszél révén, a fehér törpe lényegében a csillag magja).
Az Ia típusú szupernóvák kettős csillagokban keletkeznek akkor, amikor egy haldokló fehér törpe olyan nagy anyagmennyiséget szakít le a vele szoros rendszert alkotó vörös óriásról, hogy beindul benne a termonukleáris reakció.
De tegyük fel, hogy egy fehér törpe tömege kis híján a nap tömegének 1,44-szeresét teszi ki, és egy kettős rendszer része, amelyben a a másik tag egy közönséges csillag.
A csillagfejlődés egyik végállapota a fehér törpe stádium, ekkor a fősorozati értéknek a századára csökken az átmérő, fősorozati csillag : fehér törpe 100 : 1.
Az Ia típusú szupernóva úgy alakul ki, hogy egy kettôs csillag fehér törpe komponense túlzott mértékben összegyűjti a kettôs rendszerben lévô circumstelláris anyagot (akkréció), és az így "feljavított, ...
A lehetséges végállapotok: fehér törpe, neutroncsillag, fekete lyuk. A nagyobb tömegű csillagoknál gyorsabban követik egymást a csillagfejlődés egyes fázisai.
Az ilyen rendszerekben az egyik csillag általában vörös óriás, mely nehezen tudja megtartani külső burkait, míg a másik egy fehér törpe. Amikor az óriáscsillag térfogata elér egy kritikus értéket, valósággal rázúdítja társára az anyagát.
Az óriáscsillag nehezen tudja megtartani külső burkait, így a kompakt fehér törpe folyamatosan anyagot szív el tőle. Az elszívott anyag egy tömegbefogási korongot képez a törpecsillag körül.
A kisebbik csillag egy fehér törpe, amelynek olyan erős a gravitációs vonzása, hogy társáról anyagot tud elszívni. Ezzel persze saját tömege növekedésnek indul és előbb-utóbb eléri az úgynevezett Chandrasekhar határértéket ami Napunk tömegének 1.
A G 24-9 fehér törpe fényességváltozásai (Barcza Szabolcs) - 1990/129
A fehér törpék tömege (Patkós László) - 1997/139
A fehér törpék száma a Hyadokban (Barcza Szabolcs) - 1997/141 ...
Ez a mozgás a Világegyetem fejlődésének léptékével mérve rendkívül gyorsnak tűnhet, mégis csigalassúságú a két fehér törpe fergeteges keringőjéhez viszonyítva: a százezerszerszeres sebesség miatt egy teljes fordulatuk (1 "év") mindössze 321 ...
A Nagy Vörös Óriás és az iciri-piciri fehér törpe. Csillagászati mesék óvodásoknak. - Budapest, 1965. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. 80 p.
Főleg olyan, folytonos színképű csillagokról van szó, amelyekben vonalak nem találhatók (DC fehér törpe csillagok). Különösen érdekesek ezek a ritka színképű csillagok, ha pontszerű rádióforrás is van a közelükben (ROKOSZ).
Ez egy "fehér törpe", amelynek anyagsűrűsége 90 000-szer nagyobb, mint a Nap anyagáé. A Szíriusz társának látszó fényessége 8,7m, a főcsillagot 49,98 év alatt futja körül. A pálya fél nagytengelye 7,62 ", excentricitása 0,58. Színképtípusa A5.
A csillagok színképosztályán és abszolút fényességén alapuló Hertzsprung-Russell diagramon a Nap az ún. fősorozaton helyezkedik el (V luminozitási osztályú), ahova a csillagok 99%-a tartozik. Külön csoportot alkotnak még a vörös óriás és fehér törpe ...
Így tehát leáll bennük az energiatermelés, a gravitáció előbb összehúzza őket fehér törpe csillagocskává, majd teljesen kihunynak, s kihűlnek - így hal meg majd a Nap is.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Csillagászat, Bolygó
  
|
RSS
