Extragalaktikus archeológia gömbhalmazok ezreivel
Egy új kutatás szerint a Tejútrendszeren kívüli galaxisok gömbhalmazai nem ugyanúgy keletkeznek minden csillagvárosban, ...
Extragalaktikus csillagászat évszámokban
964 - Al Sufi, a perzsiai csillagász elsőként jegyezte fel megfigyeléseiben a Nagy Magellán-felhőt.
1521 - Ferdinánd Magellán a Föld körülhajózása során megvizsgálta a Magellán-felhőket.
(Extragalaktikus csillagászat)
A galaxisok általános jellemzői és osztályozása
(Izofóták, ekvivalens rádiusz, Holmberg rádiusz, effektív rádiusz, magrádiusz. Mag és nukleusz fogalma. Törpék, óriások. Schechter-féle luminozitási függvény.
Extragalaktikus asztrofizika
Az NGC 4699 galaxisban fellobbant 1983K jelű szupernóva utóélete
( Barcza Szabolcs) - 1987/134
Szupernóvakutatás távoli galaxisokban (Patkós László) - 1991/110 ...
EXTRAGALAKTIKUS OBJEKTUMOK
NGC 1275. A "Perseus A"-ként is ismert galaxis a Perseus galaxishalmaz középpontjában található, s főként intenzív rádiósugárzásáról ismert. Távolsága 233 millió fényév.
Extragalaktikus források (galaxisok rotációja, szupernóvák, kvazárok, Lyman-erdő, Hubble-törvény, Tully-Fisher reláció)
Kicsit bővebben:
1. Történet + osztályozás ...
Az extragalaktikus csillagászat éppen ezzel a hatalmas tartománnyal foglalkozik, ez a nagy struktúrák tanulmányozásának területe, célja többek között a sok millió galaxis dinamikai és fizikai vizsgálata, valamint fejlődésük tanulmányozása.
Extragalaktikus távolságmérés
Király Béla fizika Vinkó József
1997, SZD
51. Cefeidák Baade-Wesselink analízise
Balog Zoltán mat-fiz Vinkó József
1997, SZD
52. Szoros kettőscsillagok
Nederman Anikó fizika Vinkó József
1997, SZD
53.
Az IR-csillagászat egyaránt fontos a naprendszerkutatás és az extragalaktikus csillagászat számára. Mivel a megfigyeléshez szükséges távcső is IR sugárforrás, ezért hűteni kell, hogy zavaró hatását csökkentsék.
Az extragalaktikus szupernóvakeresési programban az MTA Csillagászati Kutató Intézete jelentôs eredményeket ért el, hozzájárulva gyakoriságuk, statisztikus tulajdonságaik megállapításához.
talán legfontosabb változócsillagászati történése az extragalaktikus változócsillagok felfedezése volt.
Napjaink legizgalmasabb célpontjai az extragalaktikus rádióforrások. Ide soroljuk a klasszikus rádiógalaxisokat (az átlagosnál sokkal intenzívebb rádiósugárzással, például Cygnus A), de az aktív galaxisok legvadabb csoportját, a kvazárokat is.
Ám ideje áttérni az extragalaktikus térbe, vagyis tegyünk kitekintést a távoli múltba. Amatőr távcsövekkel a legnagyobb számban elérhető objektumok a galaxisok.Ezek a csillagvárosok csak a hagyomány miatt vannak még mindig mélyégként katalogizálva.
A fő nehézség a mi galaxisunkban található standard gyertyák parallaxismérésének bizonytalanságából származnak, ezen alapul ugyanis az extragalaktikus távolságok kalibrációja; például cefeida és RR Lyrae típusú változókon; ...
A Hubble-űrtávcső honlapja
Extragalaktikus csillagászati hírek
Ajánlat
Káprázatos felvétel egy űrbeli kalapról
Az első láthatatlan galaxis ...
Az Oroszlán csillagképben találhatók a Messier-katalógus szerint M65, M66, M95 és M96 jelzésű, galaxisunkon kívül fekvő, fényesebb extragalaktikus ködök.
Az IUE által vizsgált égitestek közül a Vénusz volt a legfényesebb, a leghalványabb pedig egy 21 magnitúdós planetáris köd. Az IUE révén sikerült extragalaktikus objektumokról, valamint szupernóva-kitörésekről is ultraibolya színképet kapni.
Mivel ez az érték nem pontos, ezért az összes extragalaktikus távolságnak van egy 20-30%-os hibája, ám az egyes halmazok relatív távolsága pontosabban megadható. A környező Univerzum halmazai a 11. ábrán láthatók, egyre nagyobb léptékű skálán.
 Lásd még: Csillag, Csillagász, Galaxis, Csillagászat, Anyag
  
|
RSS
