Europa - bioszféra magnetoszférából?
A Jupiter Europa nevű holdja már évek óta a legesélyesebb jelöltje a Földön kívüli élet utáni kutatásoknak.
Europa
(Penas v. Picos de), magas hegycsoport Spanyolország É-i részében Oviedo, Santander, Leon és Palencia összeszögellésénél; ...
Az Europa belső szerkezete (NASA, JPL)
Ajánlat
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Szélsőséges élőlények és élőhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész ...
Mars, Europa, Titán, Triton
Életrevaló helyek és körülmények - A SETI szépsége /Almár Iván/ ...
A Jupiter Europa holdja a Naprendszer egyik legtöbb reménnyel kecsegtető égitestje a Földön kívüli élet keresése szempontjából. A saját Holdunknál valamivel kisebb Europa felszíne szinte teljesen mentes a kráterektől, ami viszonylag fiatal korra utal.
Europa gyönyörű lánya volt a Tyrén királynak Agenornak. Zeusz meglátta Europát, amint virágokat szedett a tengerparton és szerelemre lobbant iránta. Átváltozott egy gyönyörű fehér bikává és lement a tengerpartra.
Europa
Az Europa a Jupiter hatodik, méret szerint a negyedik legnagyobb holdja.
Jupitertől mért távolsága: 670,900 km
átmérő: 3138 km
tömeg: 4.80e22 kg ...
Az Europa "gyenge pontjainak" megtalálása
A planetológusok meggyőződése szerint az Europán van folyékony vízóceán; az egyetlen vitás pont az, hogy milyen vastag a fölötte elterülő jégréteg.
Europa
a Jupiter holdja. Kb. 10 km vastag vízjégkérge egy 60-100 km mély folyékony vízóceán tetején úszik. Ez alatt anyaga főként kőzetekből áll.
Az Europa a Galilei által 400 éve felfedezett négy jupiterhold egyike, melyek kimutatása az egyik első bizonyíték volt a geocentrikus világnézettel szemben. Az égitest az utóbbi évtizedekben újra a tudományos érdeklődés középpontjába került.
Az Europa a Galileo űrszonda felvételén.
A Galilei holdak felszínét először a Voyager szondák fényképezték le.
A Jupiter Europa nevű holdján a felszín töredezett jégkérge alatt valószínűleg hatalmas víz-óceán rejtőzik, amelynek olvadtan tartásához az árapályfűtés biztosítja az energiát.
Megkezdődött a Galileo-űrszonda kiterjesztett küldetése, a Galileo Europa Mission. A GEM fő feladata az élet lehetőségét hordozó Europa jeges kérgének még részletesebb vizsgálata.
Illés Erzsébet: Az élő Europa Megj.: Élet és Tudomány, 1997/22. [pdf fájl, 1,2 MB)
Horváth András-Illés Erzsébet: Voyager jelentés a Jupiter rendszerből Megj.: Föld és Ég,. 1980/1 [pdf fájl, 1,1 MB) ...
Galilei-holdak: Io, Europa, Ganymedes és a Callisto
Galilei ábrái a Hold állásairól
Kép:Galileo's telescope.jpg ...
Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Leda, Himalia, Lysithea, Elara, Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope. Metis Métisz a görög mitológiában Ókeanosz leánya. Az értelem istennője, Zeusz első felesége.
év során a következő témákkal foglalkoztunk: A Jupiter Europa holdja, Kisbolygók - közelről, A Mars, az aktív bolygó, Az Eros sziklái, A Callisto és a Ganymedes.
Az Europa felszíne világos színű, mely a színképelemzések szerint nagyrészt jégből áll. A Voyager képei jól mutatják, hogy az Europa jégpáncélja erősen töredezett, és a hasadékokat sötétebb anyag töltötte fel.
94*1022 Galilei 1610 Europa 671 1569 4.80*1022 Galilei 1610 Ganymede 1070 2631 1.48*1023 Galilei 1610 Callisto 1883 2400 1.08*1023 Galilei 1610 Leda 11094 8 5.68*1015 Kowal 1974 Himalia 11480 93 9.56*1018 Perrine 1904 Lysithea 11720 18 7.
Közülük a négy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - 1610-ben fedezte fel Galilei a maga készítette távcsövével.
Io, Europa, Ganymede, Callisto
Kis holdak
Leda, Himalia, Lysithea, Elara, Euporie, Thelxinoe, Euanthe, Helike, Orthosie, Iocaste, Harpalyke, Hermippe, Ananke, Thyone, Kale, Taygete, Mnémé, Aitne, Chaldene, Carme, Erinome, Aoede, Kalyke, ...
Élet a Földön kívül?
REJTVÉNY: Az Europa óceánja - 2008.12.11.
Van-e a Jupiter Europa nevű holdján felszín alatti óceán? Ha igen, lehet-e ott valamilyen élet?
Galilei; Europa 1610. Galilei; Ganymedes 1610. Galilei; Io 1610. Galilei; Titan 1655. Huygens; Iapetus 1671. Cassini; Rhea 1672. Cassini; Dione 1684. Cassini; Tethys 1684. Cassini). Az ismert égitestek száma 17-re, több mint a duplájára nőtt.
A Jupiternek legalább 16 holdja van, 4 nagy és 12 kicsi.
A négy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - Galilei fedezte fel 1610-ben. Ezek tekintélyes méretűek, a Ganymedes és a Callisto nagyobbak, mint a Merkúr ...
Galilei-holdak
Az a négy Jupiter-hold, - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - összefoglaló neve melyet Galilei fedezett fel 1610-ben.
Galileo ...
Négy, a mi Holdunkéval vetekedő méretű, nagy holdja van: az vulkanikus Io, a jeges Europa, valamint a kráterezett Ganymedes és a Callisto. A kisebb holdak száma több mint egy tucat. A Jupitert vékony, halovány gyűrű is övezi.
A kutatás csillagászati vonatkozásainak fő területei a más csillagok körül keringő bolygók, ezek között esetleg lakható bolygók keresése, az élet nyomainak keresése a Naprendszer égitestjein (itt elsősorban a Mars, esetleg a Jupiter Europa nevű ...
Az egyik legizgalmasabb bolygó: már 40x-es nagyítás akkorának mutatja, mint ahogy a teliholdat látjuk szabad szemmel. Megfigyelhetjük sávos szerkezetű felhőzetét és 'udvartartásának' legfényesebb tagjait, a fényes Galilei-féle holdakat (Io, Europa, ...
Természetesen kiemelt célpont a Mars és az Europa hold, viszont nem történt említés sem a Merkúrról sem a Vénuszról. (Ez érthető a jelenleg elfogadott ESA programok miatt.) A plazma vizsgálatában a 3D leírást szorgalmazták.
Europa: jégóceán, rianások. Jégvulkanizmus az Europán. Élet az Europán? Io: kénvulkanizmus, paterák, plume-ok. Feltételezett szerkezett. Az Io légköre. Plazmatórusz az Io-pálya közelében. A Jupiter gyűrűje és kisebb holdjai.) ...
 Lásd még: Jupiter, Bolygó, Naprendszer, Csillag, Anyag
  
|
RSS
