Elliptikus galaxisok
Az elliptikus galaxisokat is az alakjuk alapján nevezték el. Az elliptikus galaxisok széles skálán figyelhetők meg, a kör alakútól (emlékezzünk, a kör is egy ellipszis!) a hosszú, keskeny és szivar alakúakig.
Egy elliptikus galaxishoz közel mutatkozó igen rövid és energikus gammavillanást sikerült több műszerrel is megfigyelni.
felhívás ...
Elliptikus galaxis képe (jobbra lenn) és spektruma. Vízszintesen a hullámhossz van jelölve Angströmben, vagyis a méter tízmilliárdod részében kifejezve. A függőleges tengely az adott hullámhosszhoz tartozó fényerősséget, intenzitást jelenti.
elliptikus galaxis
a gömbtől a lapult lencse formáig terjedő alakú galaxisok, de háromtengelyű ellipszoid formájuk is lehet.
Az elliptikus galaxisok a látszó alakjukon kívül alig különböznek egymástól. Az azonos lapultságú galaxisokra közel azonos fényességeloszlás jellemző. Hubble így az elliptikus galaxisokat lapultság alapján osztotta fel kisebb alcsoportokra.
Az elliptikus galaxisok csillagainak kora 5 és 15 milliárd év között változik. A köztük lévő űrt túlhevült, röntgen-sugárzást kibocsátó gáz tölti ki. Ennek a hőmérséklete kb.
Az elliptikus galaxisok jellegzetesen diffúzak, vörös színárnyalatúak - ez az "öregség" jele a világegyetemben. E jellemző okán a csillagászok úgy gondolják, hogy ezen objektumok csillagai egyidőben alakultak ki a fejlődés ősi színterén.
Az elliptikus galaxisok magja - hasonlóan a spirális galaxisokéhoz - is II-es populációba tartozó csillagokból áll. Főként fényes vörös óriások figyelhetők meg, amelyek együttesen a K, L, M színképosztályt képviselik.
Az elliptikus galaxisok, mint ahogyan azt elnevezésük is mutatja, elliptikus alakkal rendelkeznek. Megjelenésük a gömb formától egészen a lapos lencse alakig terjed (E0-E7).
Mivel az elliptikus galaxis különböző szögekben görbíti meg a mellette elhaladó fénysugarakat, a felénk fókuszált sugarak különböző távolságot tesznek meg, amíg hozzánk megérkeznek.
az M84 jelű elliptikus galaxis integrált fényessége 9,4m;
az M49 szintén elliptikus, E4-típusú, 8,6m fényességű galaxis;
az M87 is elliptikus, fényessége 9,2m, típusa E1; ...
Néhány vizsgált elliptikus galaxis röntgensugárzása (bal oldali kék oszlopok), és megjelenésük az optikai tartományban jobb oldalon (NASA/CXC/U.Ohio/T.Statler, S.Diehl; DSS) ...
Forró gáz az elliptikus galaxisokban (Barcza Szabolcs) - 1987/141
Keletkezhettek az elliptikus galaxisok spirálisokból? (Barcza Szabolcs) - 1988/98
Poros elliptikus galaxisok (Barcza Szabolcs) - 1988/100 ...
A Virgo-halmaz óriási elliptikus galaxisa a Messier katalógusában 87-es sorszámott kapott csillagváros, amely a bő 50 millió fényéves távolsága ellenére akár amatőr műszerekkel is felkereshető.
Ez a galaxis a hozzánk legközelebbi nagy méretű elliptikus galaxis (átmérője kb. 55 ezer fényév), melyet azonban a valósnál sokkal halványabbnak látunk, mert a Tejút sávjának csillagközi anyagban különösen gazdag középső része mögött látszik.
Míg a fényes galaxisok között sok a spirál, az összes galaxis között az elliptikus galaxisok vezetnek a számosság tekintetében. Ezeknek, nevükből eredően, ellipszoid alakjuk van, és a spirálokkal ellentétben kevés port és gázt tartalmaznak.
Az Androméda-ködnek két fényes kísérője van: az M32 egy E2 típusú, az NGC205 egy E5 típusú elliptikus galaxis. Fényességük 9m.
Egy másik spirálköd az NGC 891 (Sb-típusú) 43 millió fényévre van a Földtől. Fényessége mindössze 10m.
Úgy tűnik, hogy az öreg csillagokból álló, hatalmas elliptikus galaxist sötét porgyűrű osztja két részre. Ez a porsáv lehet az ütközésben részt vevő másik, fiatalabb galaxis maradványa.
Faber-Jackson reláció (elliptikus galaxisok és spirálgalaxisok belső tartományai), Tully-Fisher reláció (spirálgalaxisok)
Hubble-törvény
aktív galaxismagok (Seyfert 1, Seyfert 2), kvazárok, Lyman-alfa erdő ...
A mi Tejútrendszerünk is össze fog ütközni négymilliárd éven belül az Androméda-galaxissal. Mindeddig azt hitték azonban, hogy a legöregebb és legnagyobb elliptikus galaxisok katasztrófák nélkül fejlődtek.
Egyedül az látszik valószínűnek, hogy az aktív maggal rendelkező galaxisokban, kvazárok környékén az élet tartósan aligha maradhat fenn. Vannak továbbá elliptikus galaxisok, amelyekből gyakorlatilag hiányzik a csillagközi anyag, ...
Amikor félig oldalról nézünk a rendszerre, akkor láthatjuk kvazárnak, QSO-nak és Seyfert-galaxisnak egyaránt -- Seyfert-galaxisok csak spirálok lehetnek, az első két típus pedig elliptikus galaxisokban fordul elő.
Részleteinek megfigyelése nehéz, mert majdnem az éléről látunk rá. Kísérői közül leginkább az M 32 és az NGC 205 figyelhető meg, előbbi a korong felett, utóbbi pedig alatta. Mindketten elliptikus galaxisok.
Így például a PG 0052+251 kvazár (1,4 milliárd fényévre van a Földtől) egy "szokványos" spirálgalaxis (1. kép) magjában, míg a PHL 909 jelű kvazár, amely egy elliptikus galaxis
(2. kép) középpontjában található, 1,5 milliárd fényévre tőlünk. ...
 Lásd még: Galaxis, Csillag, Anyag, Tejútrendszer, Tejút
  
|
RSS
