 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Csillagászat, Légkör
elektromágneses hullám
Időben változó elektromágneses tér tovaterjedése. Terjedési sebessége a közegbeni fénysebesség. A rádió-, a fény, a röntgensugárzás egymástól hullámhosszakban különböző elektromágneses hullámok.
Az elektromágneses hullámok elméletét James Clerk Maxwell (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A 'Tanulmány az elektromos és mágneses térről' című munkájában közzétett Maxwell-egyenletek megjósolták az elektromágneses hullámok létezését.
Az elektromágneses hullámok közül a gammasugárzás a legkeményebb, vagyis a legnagyobb energiájú.
Az elektromágneses hullámok összessége, hullámhossz vagy frekvencia szerint elrendezve. A legrövidebb hullámhosszú sugárzást -sugárzásnak, a leghosszabbat rádió-sugárzásnak nevezik.
Az elektromágneses hullámoknak az emberi szem által érzékelhető, 380 - 750 nm hullámhossz közötti tartománya a látható fény. fényév Az a távolság, amelyet a légüres térben 300000 km/s sebességgel haladó fény egy esztendő alatt megtesz.
Az elektromágneses hullámoknak az a tartománya, amely szemünkkel érzékelhető, sima felületről visszavert sugárzás: fénymáz, padlófény, díszes külső, pompa, ragyogás: elkápráztatta az udvar fénye.
Fénysebesség: Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége, a lehetséges legnagyobb elérhető határsebesség: 300.000 km/s.
Foton: A fény kvantumja, "részecskéje".
Frekvencia: Hullám esetében a másodpercenként befejezett ciklusok száma.
A kisfrekvenciás elektromágneses hullámok és a nagyenergiájú részecskék kiáramlása miatt a neutroncsillagok folyamatosan energiát veszítenek, így forgásuk fokozatosan lassul.
A csillagászat megfigyeléseit az elektromágneses hullámok különböző tartományiban végezheti.
C - folyamatos jel, vagyis lényegében egyetlen frekvencián beérkező elektromágneses hullám
SC - olyan nagyon keskenysávú jel, amelynek frekvenciája lassan csúszik
CH - olyan monokromatikus jel, amelynek frekvenciája az idő függvénye ...
Ferencz Csaba: Elektromágneses hullámterjedés, Akadémiai Kiadó 1996
23. Fodor L. István: Földön kívüli élet, Natura Kiadó 1984
24. Földünk a Szaljut-6 fedélzetéről, Műszaki-Masinosztroenyie Kiadó 1983
25.
Olyan galaxismag, amely az elektromágneses hullámok egy vagy több tartományában az átlagosnál lényegesen intenzívebb sugárzást bocsát ki. (Angolul rövidítése AGN - Active Galactic Nucleus.) ...
A kvázi-párhuzamos lökéshullám előtt található egy elektromágneses hullámokat és nagyenergiájú ionokat tartalmazó előhullám. Ezután következik egy viszonylag vékony réteg, melyben a sűrűség megnő.
A két hold Jupiter körüli keringése során "híg" plazmában mozog, az így keletkező elektromágneses hullámok az óriásbolygó mágneses mezejének erővonalai mentén jutnak el a pólusokig, ahol látványos fényjelenségeket produkálnak.
A probléma megoldására az első lépés 1999-ben történt, amikor egy az Egyesült Államokban dolgozó orosz elméleti fizikus levezette az általános relativitáselméletből, hogy hogyan módosítja az elektromágneses hullámok terjedését egy mozgó test ...
századi fizikai eredmény szerint egy gyorsan forgó mágnes elektromágneses hullámokat sugároz. Ez azonban nem ad magyarázatot a sugárzás nyalábba fókuszáltságára, ami mind a mai napig az elméleti szakemberek egyik legnagyobb kihívása.
Ez a folyamat elektromágneses hullámok keletkezésével jár. Az ütközés során keletkezett elektromágneses hullám frekvenciája leginkább attól függ, hogy milyen nagy volt a részecske energiája. Ez a keV-os, de néha MeV-os tartományba esik.
Az univerzumot - nem kis részben űreszközök segítségével - már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel.
Ritka anyaga a fotoszféra mechanikus és elektromágneses hullámaitól 1-2 millió K-re melegszik, a mágneses tér erővonalai szerint rendeződik, és a nyílt erővonalak mentén napszélként kiáramlik a bolygóközi térbe.
Külső tér alkalmazása nélkül is folyik áram, ami termális hatásoknak és az alagúteffektusnak köszönhető (alacsony hőmérsékleteken utóbbi dominál). A megfigyelet elektromágneses hullám hatására az átfolyó áram változik, ...
A természet alapállandója, ami a fizikában általános szerepet játszik. A Világegyetemben ismert legnagyobb sebesség, melynek értéke közelítőleg 300.000 km/s. Minden elektromágneses hullám fénysebességgel terjed.
zavartalanul dolgozhatnak, mivel a légkör felett járnak. A csillagok fénye egyáltalán nem szikrázik, s ilyen holdakról a távoli ultraibolya sugárzás éppen úgy tanulmányozható, mint a Föld felszínére soha el nem jutó többi elektromágneses hullám.
A meteor pályája mentén így kialakuló ioncsatorna visszaveri az elektromágneses hullámokat, ezért a meteorjelenség például radarral, ill. rádióval is vizsgálható, időjárástól vagy napszaktól függetlenül.
A csillagközi térben a csillagok fénye egyáltalán nem szikrázik, s ilyen holdakról a távoli ultraibolya sugárzás éppen úgy tanulmányozható, mint a Föld felszínére soha el nem jutó többi elektromágneses hullám.
5-10 percig tart. Ezt követi az eruptív fázis, amikor beindul az energia gyors felszabadulása, az elektromágneses hullámok és részecskék kibocsátása. A záró fázis során a fler fényessége csökkenni kezd.
Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Csillagászat, Légkör
  
|
