elektromágneses hullám
Időben változó elektromágneses tér tovaterjedése. Terjedési sebessége a közegbeni fénysebesség. A rádió-, a fény, a röntgensugárzás egymástól hullámhosszakban különböző elektromágneses hullámok.
Elektromágneses hullám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
(Elektromágneses spektrum szócikkből átirányítva) ...
Az elektromágneses hullámoknak az emberi szem által érzékelhető, 380 - 750 nm hullámhossz közötti tartománya a látható ~.
Az elektromágneses hullámok közül a gammasugárzás a legkeményebb, vagyis a legnagyobb energiájú.
Az elektromágneses hullámok összessége, hullámhossz vagy frekvencia szerint elrendezve. A legrövidebb hullámhosszú sugárzást -sugárzásnak, a leghosszabbat rádió-sugárzásnak nevezik.
Az elektromágneses hullámoknak az a tartománya, amely szemünkkel érzékelhető, sima felületről visszavert sugárzás: fénymáz, padlófény, díszes külső, pompa, ragyogás: elkápráztatta az udvar fénye.
A kisfrekvenciás elektromágneses hullámok és a nagyenergiájú részecskék kiáramlása miatt a neutroncsillagok folyamatosan energiát veszítenek, így forgásuk fokozatosan lassul.
Fénysebesség: Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége, a lehetséges legnagyobb elérhető határsebesség: 300.000 km/s.
Foton: A fény kvantumja, "részecskéje".
Frekvencia: Hullám esetében a másodpercenként befejezett ciklusok száma.
A csillagászat megfigyeléseit az elektromágneses hullámok különböző tartományiban végezheti.
C - folyamatos jel, vagyis lényegében egyetlen frekvencián beérkező elektromágneses hullám
SC - olyan nagyon keskenysávú jel, amelynek frekvenciája lassan csúszik
CH - olyan monokromatikus jel, amelynek frekvenciája az idő függvénye ...
Ferencz Csaba: Elektromágneses hullámterjedés, Akadémiai Kiadó 1996
23. Fodor L. István: Földön kívüli élet, Natura Kiadó 1984
24. Földünk a Szaljut-6 fedélzetéről, Műszaki-Masinosztroenyie Kiadó 1983
25.
Olyan galaxismag, amely az elektromágneses hullámok egy vagy több tartományában az átlagosnál lényegesen intenzívebb sugárzást bocsát ki. (Angolul rövidítése AGN - Active Galactic Nucleus.) ...
A kvázi-párhuzamos lökéshullám előtt található egy elektromágneses hullámokat és nagyenergiájú ionokat tartalmazó előhullám. Ezután következik egy viszonylag vékony réteg, melyben a sűrűség megnő.
A két hold Jupiter körüli keringése során "híg" plazmában mozog, az így keletkező elektromágneses hullámok az óriásbolygó mágneses mezejének erővonalai mentén jutnak el a pólusokig, ahol látványos fényjelenségeket produkálnak.
A probléma megoldására az első lépés 1999-ben történt, amikor egy az Egyesült Államokban dolgozó orosz elméleti fizikus levezette az általános relativitáselméletből, hogy hogyan módosítja az elektromágneses hullámok terjedését egy mozgó test ...
A látható hullámhosszak az elektromágneses hullámok spektrumának csak egy szűk sávját érintik. A rövidebb hullámhosszú sugárzások közé tartoznak az ibolyántúli sugarak, a röntgen- és gammasugarak.
századi fizikai eredmény szerint egy gyorsan forgó mágnes elektromágneses hullámokat sugároz. Ez azonban nem ad magyarázatot a sugárzás nyalábba fókuszáltságára, ami mind a mai napig az elméleti szakemberek egyik legnagyobb kihívása.
Ez a folyamat elektromágneses hullámok keletkezésével jár. Az ütközés során keletkezett elektromágneses hullám frekvenciája leginkább attól függ, hogy milyen nagy volt a részecske energiája. Ez a keV-os, de néha MeV-os tartományba esik.
Az elektromágneses hullámok frekvenciája több mint húsz nagyságrendet fog át a legnagyobb hullámhosszú, legalacsonyabb energiájú rádióhullámoktól a legnagyobb energiájú gamma-sugárzásig.
Következmény:
a fény is elektromágneses hullám
(periodikusan változó, terjedő elektromos és mágneses mező)
Newton óta tartó vita dőlt el! ...
Az univerzumot - nem kis részben űreszközök segítségével - már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel.
Ritka anyaga a fotoszféra mechanikus és elektromágneses hullámaitól 1-2 millió K-re melegszik, a mágneses tér erővonalai szerint rendeződik, és a nyílt erővonalak mentén napszélként kiáramlik a bolygóközi térbe.
Külső tér alkalmazása nélkül is folyik áram, ami termális hatásoknak és az alagúteffektusnak köszönhető (alacsony hőmérsékleteken utóbbi dominál). A megfigyelet elektromágneses hullám hatására az átfolyó áram változik, ...
A természet alapállandója, ami a fizikában általános szerepet játszik. A Világegyetemben ismert legnagyobb sebesség, melynek értéke közelítőleg 300.000 km/s. Minden elektromágneses hullám fénysebességgel terjed.
zavartalanul dolgozhatnak, mivel a légkör felett járnak. A csillagok fénye egyáltalán nem szikrázik, s ilyen holdakról a távoli ultraibolya sugárzás éppen úgy tanulmányozható, mint a Föld felszínére soha el nem jutó többi elektromágneses hullám.
A meteor pályája mentén így kialakuló ioncsatorna visszaveri az elektromágneses hullámokat, ezért a meteorjelenség például radarral, ill. rádióval is vizsgálható, időjárástól vagy napszaktól függetlenül.
A fényességet is tágabban kell értelmezni, vagyis egy csillagról érkező sugárzás intenzitásának az elektromágneses hullámhossztartomány tetszőleges intervallumában mért megváltozása elegendő kritérium a változócsillagokhoz való besorolásra.
5-10 percig tart. Ezt követi az eruptív fázis, amikor beindul az energia gyors felszabadulása, az elektromágneses hullámok és részecskék kibocsátása. A záró fázis során a fler fényessége csökkenni kezd.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagászat, Csillagász, Légkör
  
|
RSS
