éjféli nap Magasabb földrajzi szélességek alatt, t. i. a sarkok körül, beáll az az eset, hogy a Nap hosszabb ideig időzik a szemhatár fölött, sőt hogy még legmélyebb állásában éjfélkor is látható, ezért É.
Éjféli nap Nordkapp-nál, Norvégia Az éjféli nap a Föld sarkai körül észlelhető jelenség. Az év bizonyos részében a Sarkköröknél (66,33°) magasabb földrajzi szélességeken a Nap még éjfélkor is, azaz 24 órán át a horizont felett marad.
ZAJÁCZ György: Uránia-expedíció az éjféli Nap birodalmában. = Meteor 20. 1990. 10. sz. pp. 5-6. Skandináviai látogatás 1990. július 7-30. Csillagászattörténet. Külföldi napóraszervezetek. = Meteor 20. 1990. 10. sz. pp. 42-43.
Jóllehet, csillagászati szempontból rengeteg lehetőséget kínálnak az északi országok is: nem szükséges relatíve messze északra (ti. az Európa legészakibb pontját jelentő Nordkappra) utazni ahhoz, hogy akár az éjféli nap jelenségét, ...
Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése Minitornádók táncát fotózta a Phoenix a Marson Éjféli nap a Marson a Phoenix felvételein A Phoenix megtalálta a jeget a Marson Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix ...
Mivel a napfogyatkozás július 22-én, tehát éppen egy hónappal a nyári napforduló után következett be, Skandinávia északi részén az éjféli Nap láthatósága is adva volt. A 27 fős expedíció hivatásos- és amatőrcsillagászokból, ill.
A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát.
Lásd még: Nap, Föld, Csillagászat, Csillag, Csillagász
 
|