Csóva

Csóva
(Ipolyinál, Magy. myth. 33. csova), a régi Tájszótár szerint: "tilalmas helyen egybekötött szalmarúdon, madárijesztő jegy". Ipolyi azon kérdést veti föl, nem rokon-e e C. a szintén székely csoma, v.

Csóva
Az üstökösök fejéből - kómájából - kiinduló, a napszél hatására kialakuló, porból és gázból álló álló fényes "nyaláb".

A csóva formája sokféle lehet, mégis két alapvető csoportba oszthatjuk őket:
I. típus: meglehetősen egyenes csóva, amely a Nappal ellentétes irányban, pontosan az üstökös-Nap irányban helyezkedik el.

A csóva színjátékai
Az üstökös szabad szemmel vagy egyszerű távcsővel is csodálatos látvány. Másnak, nagyobbnak, pompásabbnak mutatkozik azonban a fényképeken, a műszerek segítségével fölvett képeken.

Árapálycsóva leplezte le a galaktikus kannibalizmust
Közel százezer fényév távolságig követhető az NGC 4013 jelű galaxis óriási árapálycsóvája, ami egy kisebb csillagváros bekebelezése nyomán keletkezhetett.

csóva
1. Az üstökös magjából kiszabaduló gáz és por alkotta elnyúlt képződmény, hossza ritkán a 100 millió km-t is meghaladja.

A csóva detektálását a benne található fiatal, nagytömegű objektumok által alkotott csillaghalmazok erős ultraibolya sugárzása tette lehetővé.

A porcsóva az üstökösből a gázzal együtt kiszabadult, finom szemcsézettségű poranyag és kisebb kavicsdarabkák.

alatti ásványtani intézeti tanteremben, az üstökösökkel kapcsolatos egykoron élt elképzelésekről, a hajas csillagok eredetéről, a csóvaképződés fizikájáról, valamint az objektumoknak a meteorokkal fennálló kapcsolatáról.

A képekről kiderül, hogy az északi irányban látszó csóva valójában egy 20 fokon belül billegő jel, ráadásul az üstökös mérete is észrevehetően csökkent.

A hélioszféra a Napból kiindulva közvetlenül találkozik a Föld mágneses tartományával, a magnetoszférával, ennek orrát összenyomja, másrészt a földárnyékbeli magnetoszférát csóvaszerűen megnyújtja (ez a mágneses csóva).

Fényképeken (és egyes megfigyelők szerint látcsövekkel is) látszott a későbbiekben csóva.
A kitörés után én először november elsején, este 8 óra körül láttam az üstököst a pár hónapja vásárolt Celestron márkájú 150/750-es Newtonnal.

Mindenesetre az a tény, hogy az objektumot a fent említett porcsóva köti össze a kettőscsillag környezetével, nagymértékben növeli az esélyeinket arra, hogy valóban egy bolygót látunk, hiszen ezek szerint mégiscsak hozzájuk tartozik.

A Föld mágneses erővonalai most nem egy merev síkkal határolt féltérben, hanem egy hosszan elnyúló, csóvaszerű "üregbe", a magnetoszféra-üregbe szorulnak Ezt az üreget a napszél körülfolyja, nem hatol belé.

Az első felvételeken elnyúlt, csóvaszerű folt látszott, ez a közelben gyorsan mozgó üstökösre utalt. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem egyetlen testet, hanem tucatnyi kisebb üstökösmagot észleltek, amelyek libasorban követték egymást.

A mag kilométeres, a kóma Hold-pálya (néhány százezer km), a csóva Föld-pálya (néhány száz millió km) méretű lehet. Az üstökösök magjának anyaga olyan, mint egy poros hógolyó, ahol a jegeket a vízjégen kívül sok más illó anyag jege alkotja.

A kóma és a csóva színképe részben folytonos, ami a Nap visszavert fényére utal, részben fényes vonalakból álló emissziós színkép. Elsősorban a C, H, N és O vonalai ismerhetők fel benne.

Ezek az állomások a Naprendszer belső vidékein a napsugárzás energiáját csapolnák meg az ioncsóva előállítására, az óriásbolygók távoli vidékein azonban nukleáris energiát használnának.

Könyvismertetés - Kulin György: Fénycsóva lobban
Könyves - Könyvek, 5. szám, 228 oldal + 29 képoldal, szerkesztette: Dr. Kulin Eszter és Bartha Lajos, kiadja: N. J. Pro Homine Alapítvány, Budapest-Újpest, 2001.
Emlékképek általános iskolai éveimből ...

Az üstökös útja a Perseus csillagképben a csóva várható irányával
Az üstökös pályája a Naprendszerben
(pozíció: október vége, november eleje)
A földpálya feletti ívet világoskék, a földpálya alatti ívet sötétkék vonal jelöli.
Me: Merkúr, V: Vénusz ...

Ebből is látható, hogy a kóma, de főleg a csóva anyagának nagy része - amely e meglehetősen kicsi üstökösmagból származik -, rendkívül ritka gáz .

A Naprendszer elemei: 9 bolygó, több mint 100 000 kisbolygó, hatvannál is több hold, üstökösök (mag, üstök, csóva), kő- és vasmeteorok (meteor: maga az égitest; meteorit: a meteor anyaga) ...

``Mennyi forma testesül,
nyüzsög benned, elvegyül,
élő glóbuszok görögnek,
szakadékaid felett,
zöld világok úszva jönnek,
csillag-csóva sistereg,
jeges tündöklésű holdak,
irdatlan napok forognak,
robban sistergő atomhad.'' ...

közeledő meteorok légkörbe lépésekor a levegő gázmolekuláival való ütközések során az átalakuló mozgási energiának csupán 1%-a gerjeszti és ionizálja a felső légkör molekuláit, aminek hatására fényjelenség lép fel. Mivel az ioncsóva ...

be nem épült, jeget és különböző anyagú és méretű porszemcséket tartalmazó "piszkos hógolyó". Az üstökösmag felszíne a Naphoz közel jutva felmelegszik, párologni kezd, és a kiszabaduló anyag a napszéllel kölcsönhatásba lépve jellegzetes csóva mentén ...

Hatására a heliopauza messze eltér a gömb alaktól, a bow shockkal ellentétes irányban csóvaszerűen megnyúlik. Összefoglaló néven sokszor heliopauzának nevezzük ezt az egész összetett rendszert is.

A napszéllel való légköri kölcsönhatás egyik szélsőséges esete az üstökösök csóvanövesztése. A Vénusz vagy Föld esetében az ionoszféra a kölcsönhatás egyik terepe.

Kedvcsinálóként álljon itt Horváth Tibor (Scutum Csillagvizsgáló) október 16-án hajnalban készített egy perces CCD-felvétele, amelyen gyönyörűen látszik az égitest csepp alakú fejéből kiinduló kicsit hullámzó, kicsit töredezett ioncsóva! ...

Lásd még: Csillag, Anyag, Üstökös, Üstök, Bolygó