A csillagközi felhők a molekuláris mérések tükrében
A molekuláris gáz eloszlását, a molekulafelhők megfigyelhető tulajdonságait számos (és egyre gyarapodó számú) szénmonoxid-felmérés eredményeiből határozhatjuk meg.
Ezúttal egy nemzetközi kutatócsoport sok antracénmolekulát talált a Cernis 52 jelű csillagközi felhőben, amely a Naptól 700 fényévre található a Perseus csillagképben.
A csillagközi felhőkben lévő gáz 99%-ban H és He atomokból áll (a H - He aránya 85:15). A maradék egy százalékot nehezebb elemek adják, például atomos O, Na, N, C, Fe, Mg, Si satöbbi (ez egyben a gyakorisági sorrend is).
A csillagközi felhőben csomósodások jelennek meg, melyek összezsugorodnak és megszületik a csillag. A fiatal protocsillag körül kialakuló korongfelhő síkjára merőlegesen anyagkilökődések jöhetnek létre.
Fősorozati csillag ...
A csillagközi felhők úgymond "maguktól" ritkán érik el ezt a kritikus tömeget illetve sűrűséget, így valamilyen külső folyamatnak össze kell nyomnia őket addig a határig, ahonnan kezdve már önállóan is folytathatják a zsugorodást.
olyan sűrű csillagközi felhő, amelyet a csillagközi anyag táguló, ionizált buborékai körbefolytak, és elnyúlt alakúvá formáltak. Az elefántormányok darabokra bomlásával globulák keletkeznek.
elliptikus galaxis ...
Csillagszámlálással tehát nem csak a csillagok eloszlását térképezhetjük fel, hanem a sötét csillagközi felhőkét is. A galaktikus sötét felhőkről az első és mindmáig legnépszerűbb katalógus 1962-ben jelent meg (B. T.
Ezen kozmikus anyag jelentős része csillagközi felhőknek nevezett csomókba tömörül. Egyes ilyen molekulafelhők tömege elérheti Napunk tömegének több milliószorosát is (egy-egy ilyen felhő tehát óriási gravitációs potenciállal rendelkezhet).
A legtöbb csillagász a csillagközi felhőkben lévő port gyanúsította, hiszen saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben is markánsan megfigyelhetjük a por takaró hatását: elég egy mélyebb pillantást vetnünk a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányába, ...
Az Astrophysical Journalban közlésre elfogadott cikkük szerint a kutatók összesen 25 csillagközi felhőben figyelték meg az objektum központi, fényes sűrűsödését.
Annyi azonban valószínű, hogy az élet bölcsőjét nem a forró csillagokban vagy a jeges csillagközi felhőkben, hanem az éppen megfelelő hőmérsékletű szilárd égitestek, bolygók (esetleg holdak) világában kell keresnünk.
A hamarosan második születésnapját ünneplő Herschel-űrtávcső látványos felvételek sokaságán örökíti meg galaxisunk csillagközi felhőinek poranyagát. A csillagközi anyag jellegzetes szálas, ún.
E rövid életű csillagok anyaga szétszóródott a csillagközi felhőkben, amelyekből később a következő generációs csillagok alakultak ki. Az intenzív kutatások ellenére első generációs csillagot egyelőre nem találtak galaxisunkban.
A H II régió gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek az átmérője a többszáz fényévet is elérheti és a belsejében csillagképződés zajlik.
Minthogy az elnyelés és a szórás hullámhossz-függő, a fényt szóró csillagközi felhő (reflexiós köd) kékebb, mint a csillag, amiből a fény származik, ugyanakkor a felhőn áthaladó fény vörösebb lesz.
fedezte fel, amikor elsőként nézte meg távcsővel, s látta, hogy rengeteg halvány csillag egybemosódó fénye alkotja a ~at. Egyes részein sötét foltok láthatók, mintha ott nem lennének csillagok, valójában ezekben az irányokban sötét csillagközi felhők ...
Egyes részein sötét foltok láthatók, mintha ott nem lennének csillagok, valójában ezekben az irányokban sötét csillagközi felhők takarják el a kilátást.
december 5-én felbocsátott Submillimeter-Wave Astronomy Satellite (SWAS) működésének első néhány hete nyomán bizonyossággá vált. Amerre irányították, mindenütt hatalmas mennyiségű vizet mutatott ki a sötét csillagközi felhőkben.
 Lásd még: Csillagközi, Csillag, Anyag, Csillagász, Tejút
  
|
RSS
