csillagközi szél
(intersztelláris szél)
Csillaközi közeg (részecskék) áramlása a helioszférán kívüli csillagközi térben, ahol a Nap magnetoszférájának hatása már nem érvényesül.
Relatív sebessége körülbelül 20 km/s.
Csillagközi időutazás: évszázadokkal a robbanás után detektálták két szupernóva fényét
Detektálták két történelmi szupernóva visszfényét több száz évvel feltűnésük után, s így sikerült meghatározni, milyen csillagok robbantak fel.
felhívás ...
Csillagközi molekulavadászat
A szakemberek a 100 m-es Green Bank-i rádiótávcső segítségével minden eddiginél kiterjedtebb keresésbe fogtak, hogy összetett szerves vegyületeket találjanak az intersztelláris térben.
felhívás ...
Csillagközi abszorpciós vonalak
A csillagok színképében észlelhető csillagközi abszorpciós vonalak a csillagok és a megfigyelő között elhelyezkedő gázoszlop nyomjelzői. Legjobban megfigyelhetők a kalcium, nátrium, kálium, titán vonalai.
A csillagközi anyag
A csillagközi por és gáz a galaktikus síkban koncentrálódik, azon belül is a spirálkarokban sűrűbb. Ha éléről néznénk Galaxisunkat kívülről, akkor a síkban sötét sávot figyelhetnénk meg, hasonlóan az NGC 891-hez (16. ábra).
Csillagközi ködök
A por- és gázfelhők tulajdonképpen a csillagközi anyag sűrűsödései. A csillagvárosokban a hatalmas gázfelhőket latinul nebuláknak nevezzük.
A csillagközi anyag helyenként sűrűbb az átlagosnál, így 'felhőket' alkot; ezek a csillagködök.
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! ...
A csillagközi felhőkben létrejött szerves molekulák kulcsszerepet játszhattak a földi, és talán a más égitesteken létrejött élővilág kialakulásában.
csillagközi anyag
Intersztelláris anyag
Már az első távcsöves megfigyelések bebizonyították, hogy a csillagközi térben vannak sötét területek, melyek átlátszatlanok.
Csillagközi anyag
A galaktikus sötét felhők digitális atlasza (Kun Mária) - 2006/183
Infravörös sötét felhők (Kun Mária) - 2007/173/
26Al nemcsak szupernóvarobbanásban keletkezhet (Illés Erzsébet) - 1996/130 ...
Csillagközi anyag eloszlása a Tejútrendszerben
A csillagközi anyag legfontosabb komponensei felületi átlagos felületi sűrűségének (Σ) változása a galaktocentrikus távolsággal (R).
Csillagközi vörösödés és extinkció
Az átlagos csillagközi extinkciós görbe (vörös görbe), és az azt okozó egyes komponensek (kék vonalakak; vékony folytonos vonal: hengeres részecskék jégburokkal; szaggatott vonal: a 217.
csillagközi anyagból összeállt olyan zsugorodó égitest, amelynek belsejében még nem indultak meg a fősorozati csillagokra jellemző energiatermelő reakciók. Sugárzását összehúzódása táplálja, idővel fősorozati csillaggá alakul.
csillagközi gáz
A csillagok között lévő kisenergiájú atomokból és ionokból álló, rendkívül kis sűrűségű gáz.
csillagközi anyag, gáz és por, hideg és forró
intersztelláris abszorpció (Na D)
diffúz intersztelláris vonalak (DIB), vörösödés meghatározása
HII-régiók, Strömgren-sugár, ionizációs front ...
a csillagközi repülés már a mai földi technikával is lehetséges, de néhány száz éven belül nyilván kivihetővé is válik; ...
A csillagközi gázfelhők kémiai összetétele lényegében az, ami az Ősrobbanáskor kialakult. Viszont: mégha csak 1 %-nyi egyéb anyag van is benne, az rendkívül izgalmas.
A kozmikus pornak - ami elsősorban szén (grafit szemcsék), ill.
A csillagközi felhőkben lévő gáz 99%-ban H és He atomokból áll (a H - He aránya 85:15). A maradék egy százalékot nehezebb elemek adják, például atomos O, Na, N, C, Fe, Mg, Si satöbbi (ez egyben a gyakorisági sorrend is).
A csillagközi sötét felhők nagyon ritka anyagból állnak. Anyagsűrűségük kisebb, mint a legtökéletesebb földi vákuumé. Hatalmas méreteik, több tucat parsecra rúgó átmérőjük folytán azonban százezernyi Nap-méretű csillag anyagát tartalmazzák.
A csillagközi térből állandóan jön anyag a Naprendszerbe, amit először 1993-ban mutatott ki az Ulysses űrszonda pordetektora, később a Galileo szonda adatai is megerősítették a felfedezést.
A csillagközi (intersztelláris) anyag Tejútrendszerünk látható tömegének 5-10%-át alkotja. Két összetevőre bontható: csillagközi gázra és csillagközi porra, mindkettő a fősíkban koncentrálódik.
A csillagközi eredetű szferulákat, valamint a hosszan tartó erôs sugárzási folyamatokat leginkább egy közeli szupernóvarobbanással lehet magyarázni.
Bolygók és csillagközi por
Naprendszerünk bolygói és a csillagok közötti por majdnem tökéletes hőmérsékleti sugárzás forrásai.
(csillagközi szonda)
Olyan űreszköz, amely kirepül a Naprendszerből a csillagközi térbe.
Ahhoz, hogy egy mesterséges égitest intersztelláris szondává váljon az indító naprendszerre az indítás helyén vonatkozó 3.
extrém ultraibolya sugárzás (EUV-sugárzás), mely a csillagközi tér semleges hidrogénatomjait ionizálja. A felsorolt okok miatt a világűrből történő UV-csillagászat 1975-ig elsősorban a 10 nm alatti tartományra koncentrálódott.
Hasonló jelenség a csillagközi gáz hatására is bekövetkezik. színképosztály A csillagokat felszíni hőmérsékletük alapján osztályokba sorolják.
kétszázmilliárd csillag és a csillagközi anyag alkotja. A csillagok főként egy kb. százezer fényév átmérőjű, 2000 fényév vastagságú korong alakú térségben találhatók.
olyan molekulák, illetve por-összetevők (kristályos szilikát, magnéziumgazdag olivin, a forszterit például) kerültek ki, amelyek az őseredeti, a Naprendszer keletkezésekori ősanyag kémiai és fizikai viszonyaira utalnak, hírt hozva az ősi csillagközi ...
A rendkívül ritka (köbcentiméterenként mintegy 0,2 atomot, ill. iont tartalmazó, de a Nap felszínéhez hasonló hőmérsékletű) csillagközi közeg a Naphoz képest áramlik, és a kétféle ‘szél' ütközése bonyolult, ...
A hidrogén, mint az univerzumban leggyakrabban előforduló anyag, a csillagközi gázoknak is fő építőeleme.
A napjainkban leginkább elfogadott tudományos elmélet szerint a Naprendszer 5*109 évvel ezelőtt, egy szupernóva robbanás közvetlen szomszédságában, a csillagközi anyag (atomok, molekulák) gravitációs erő által előidézett kondenzációja révén jött ...
A nyugati szakemberek kritikával fogadták az 1 millió km-es pályát is, mert a csillagközi anyagon való szóródás miatt a kis kiterjedésű források elmosódnak, ...
Néhány színképvonal azonban változatlan maradt, ezek nem a nóva rendszerében keletkeztek, hanem a csillagközi tér fényelnyelő por és gáz anyagában.
A csillagok a térben lévő hatalmas kiterjedésű,ködöknek is nevezett csillagközi gázfelhőkből születnek(a napjainkban is tartó folyamat során).A ködök a tömegüktől függő nagyságú belső nyomás alatt összehúzódnak,és idővel ún.
100 mikrométeren például a néhány K hőmérsékletű csillagközi por. Ha az optikai tartományban valamerre nem lehet messzire látni a csillagközi fényelnyelés miatt, ...
A két Magellán-felhőben hatalmas mennyiségű (több százmillió naptömegnyi) semleges hidrogén van a csillagközi térben.
Ez a galaxis a hozzánk legközelebbi nagy méretű elliptikus galaxis (átmérője kb. 55 ezer fényév), melyet azonban a valósnál sokkal halványabbnak látunk, mert a Tejút sávjának csillagközi anyagban különösen gazdag középső része mögött látszik.
E rövid életű csillagok anyaga szétszóródott a csillagközi felhőkben, amelyekből később a következő generációs csillagok alakultak ki. Az intenzív kutatások ellenére első generációs csillagot egyelőre nem találtak galaxisunkban.
A Tejútrendszer spirálkarjainak nagy területét sötét porködök (csillagközi port tartalmazó gázfelhő) takarják, amelyek, sokszor teljesen elfedik, vagy lecsökkentik a mögöttük rejlő csillagok fényét, éppen ezért a sötét-ködök kontúrja, ...
Tóth I., 1987d. Infravörös csillagközi buborék. (kisebb közl.) Tudomány. 1987/8. (A Scientific American magyar kiadása, III. évf. augusztus), 40-41.
Tóth I., 1987e. A Halley-üstökös. Természet Világa.
Ezek pedig feltérképezik a terepet a leendő csillagközi utazásokhoz. A Nasa most éppen antigravitációs hajtóművekkel kísérletezik, mivel ebben látják annak lehetőségét, hogy valamikor sikerüljön az emberiség egyik legnagyobb álma, ...
A sok-sok órán át készített fényképfelvételek mutatják, hogy az Oriont szinte teljesen beborítja egy halvány ködösség. Ennek a ködnek csak a legfényesebb részei a fent felsorolt csillagközi ködök.
Sok millió éves útja során aztán a csillagok közötti térben repül tovább. Az astro csillagot jelent, ezért ezeket a szondákat csillagszondáknak, vagy pontosabban csillagközi szondáknak nevezhetjük.
tartományba eső fotonok a légköri nitrogént és oxigént ionizálva nyelődnek el, a 91,2 nm-nél rövidebb hullámhosszú ibolyántúli fotonok pedig már a semleges hidrogént is képesek ionizálni. A forró csillagokból származó ilyen fotonok már a csillagközi ...
A legmeggyőzőbb mennyiségi bizonyíték az ősrobbanás-elmélet helyességére egy másik maradványban látható, nevezetesen a legkönnyebb elem, (a hidrogén) öt izotópjában, amelyet spektroszkóppal a még csillagokká nem surusödött csillagközi anyagban ...
Az ilyen találkozás a Napra vonatkozó szökési sebességet is meghaladó sebességre gyorsíthatja az űrhajót. Ez első ízben a Pioneer-10-zel történt meg, amely 1973-ban közelítette meg a Jupitert, majd úton a csillagközi tér felé 1983-ban jutott a Plútó ...
századi asztrofizikusok bebizonyítják. Az anyag ugyanaz a Földön, a csillagokban, a galaxisokban, a csillagközi térben satöbbi A gravitáció törvényei, az elektromágnesesség, a kvantumfizika, a relativitás mindenütt érvényesül.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Csillagász, Bolygó, Tejút
  
|
RSS
