csillagközi szél
(intersztelláris szél)
Csillaközi közeg (részecskék) áramlása a helioszférán kívüli csillagközi térben, ahol a Nap magnetoszférájának hatása már nem érvényesül.
Relatív sebessége körülbelül 20 km/s.
Csillagközi molekulavadászat
A szakemberek a 100 m-es Green Bank-i rádiótávcső segítségével minden eddiginél kiterjedtebb keresésbe fogtak, hogy összetett szerves vegyületeket találjanak az intersztelláris térben.
felhívás ...
Csillagközi abszorpciós vonalak
A csillagok színképében észlelhető csillagközi abszorpciós vonalak a csillagok és a megfigyelő között elhelyezkedő gázoszlop nyomjelzői. Legjobban megfigyelhetők a kalcium, nátrium, kálium, titán vonalai.
A csillagközi anyag
A csillagközi por és gáz a galaktikus síkban koncentrálódik, azon belül is a spirálkarokban sűrűbb. Ha éléről néznénk Galaxisunkat kívülről, akkor a síkban sötét sávot figyelhetnénk meg, hasonlóan az NGC 891-hez (16. ábra).
Csillagközi ködök
A por- és gázfelhők tulajdonképpen a csillagközi anyag sűrűsödései. A csillagvárosokban a hatalmas gázfelhőket latinul nebuláknak nevezzük.
A csillagközi felhőkben létrejött szerves molekulák kulcsszerepet játszhattak a földi, és talán a más égitesteken létrejött élővilág kialakulásában.
csillagközi anyag
Intersztelláris anyag
Már az első távcsöves megfigyelések bebizonyították, hogy a csillagközi térben vannak sötét területek, melyek átlátszatlanok.
Csillagközi anyag
A galaktikus sötét felhők digitális atlasza (Kun Mária) - 2006/183
Infravörös sötét felhők (Kun Mária) - 2007/173/
26Al nemcsak szupernóvarobbanásban keletkezhet (Illés Erzsébet) - 1996/130 ...
Csillagközi anyag a Tejútrendszerben
A csillagközi anyag legfontosabb komponensei felületi átlagos felületi sűrűségének (Σ) változása a galaktocentrikus távolsággal (R).
csillagközi anyagból összeállt olyan zsugorodó égitest, amelynek belsejében még nem indultak meg a fősorozati csillagokra jellemző energiatermelő reakciók. Sugárzását összehúzódása táplálja, idővel fősorozati csillaggá alakul.
Csillagközi köd: távcsövekkel a csillagközi hidrogén ködökben csak az atomos hidrogént látjuk s ennek következtében az a hallgatólagos nézet alakult ki, hogy ezek a ködök atomos hidrogénből állnak.
csillagközi anyag, gáz és por, hideg és forró
intersztelláris abszorpció (Na D)
diffúz intersztelláris vonalak (DIB), vörösödés meghatározása
HII-régiók, Strömgren-sugár, ionizációs front ...
a csillagközi repülés már a mai földi technikával is lehetséges, de néhány száz éven belül nyilván kivihetővé is válik; ...
A csillagközi felhőkben lévő gáz 99%-ban H és He atomokból áll (a H - He aránya 85:15). A maradék egy százalékot nehezebb elemek adják, például atomos O, Na, N, C, Fe, Mg, Si satöbbi (ez egyben a gyakorisági sorrend is).
A csillagközi sötét felhők nagyon ritka anyagból állnak. Anyagsűrűségük kisebb, mint a legtökéletesebb földi vákuumé. Hatalmas méreteik, több tucat parsecra rúgó átmérőjük folytán azonban százezernyi Nap-méretű csillag anyagát tartalmazzák.
A csillagközi anyag sűrűségével arányos mértékben a csillagkeletkezés is jelen van a galaxis spirálkarjai mentén. A csillagkeletkezés aktivitása figyelemre méltóan nagy a lokális halmaz másik két galaxisában megfigyeltekhez képest.
a csillagközi gázfelhők és a bolygóközi por.
a távoli DRAGN-objektumok.
32. ...
A csillagközi térben sokfelé gázfelhők is megmaradtak. Maguk a csillagok is ilyen kozmikus anyagfelhőkből sűrűsödtek össze.
A csillagközi térből állandóan jön anyag a Naprendszerbe, amit először 1993-ban mutatott ki az Ulysses űrszonda pordetektora, később a Galileo szonda adatai is megerősítették a felfedezést.
A csillagközi (intersztelláris) anyag Tejútrendszerünk látható tömegének 5-10%-át alkotja. Két összetevőre bontható: csillagközi gázra és csillagközi porra, mindkettő a fősíkban koncentrálódik.
A csillagközi eredetű szferulákat, valamint a hosszan tartó erôs sugárzási folyamatokat leginkább egy közeli szupernóvarobbanással lehet magyarázni.
Bolygók és csillagközi por
Naprendszerünk bolygói és a csillagok közötti por majdnem tökéletes hőmérsékleti sugárzás forrásai.
A csillagközi anyag rejtélyes fényelnyelése
Tizenhárom új, csillagközi diffúz molekulasávot fedeztek fel a csillagászok az északi Gemini teleszkóp adatai alapján.
extrém ultraibolya sugárzás (EUV-sugárzás), mely a csillagközi tér semleges hidrogénatomjait ionizálja. A felsorolt okok miatt a világűrből történő UV-csillagászat 1975-ig elsősorban a 10 nm alatti tartományra koncentrálódott.
Hasonló jelenség a csillagközi gáz hatására is bekövetkezik. színképosztály A csillagokat felszíni hőmérsékletük alapján osztályokba sorolják.
kétszázmilliárd csillag és a csillagközi anyag alkotja. A csillagok főként egy kb. százezer fényév átmérőjű, 2000 fényév vastagságú korong alakú térségben találhatók.
olyan molekulák, illetve por-összetevők (kristályos szilikát, magnéziumgazdag olivin, a forszterit például) kerültek ki, amelyek az őseredeti, a Naprendszer keletkezésekori ősanyag kémiai és fizikai viszonyaira utalnak, hírt hozva az ősi csillagközi ...
A rendkívül ritka (köbcentiméterenként mintegy 0,2 atomot, ill. iont tartalmazó, de a Nap felszínéhez hasonló hőmérsékletű) csillagközi közeg a Naphoz képest áramlik, és a kétféle ‘szél' ütközése bonyolult, ...
A napjainkban leginkább elfogadott tudományos elmélet szerint a Naprendszer 5*109 évvel ezelőtt, egy szupernóva robbanás közvetlen szomszédságában, a csillagközi anyag (atomok, molekulák) gravitációs erő által előidézett kondenzációja révén jött ...
A nyugati szakemberek kritikával fogadták az 1 millió km-es pályát is, mert a csillagközi anyagon való szóródás miatt a kis kiterjedésű források elmosódnak, ...
Néhány színképvonal azonban változatlan maradt, ezek nem a nóva rendszerében keletkeztek, hanem a csillagközi tér fényelnyelő por és gáz anyagában.
A csillagok a térben lévő hatalmas kiterjedésű,ködöknek is nevezett csillagközi gázfelhőkből születnek(a napjainkban is tartó folyamat során).A ködök a tömegüktől függő nagyságú belső nyomás alatt összehúzódnak,és idővel ún.
100 mikrométeren például a néhány K hőmérsékletű csillagközi por. Ha az optikai tartományban valamerre nem lehet messzire látni a csillagközi fényelnyelés miatt, ...
Ez a galaxis a hozzánk legközelebbi nagy méretű elliptikus galaxis (átmérője kb. 55 ezer fényév), melyet azonban a valósnál sokkal halványabbnak látunk, mert a Tejút sávjának csillagközi anyagban különösen gazdag középső része mögött látszik.
E rövid életű csillagok anyaga szétszóródott a csillagközi felhőkben, amelyekből később a következő generációs csillagok alakultak ki. Az intenzív kutatások ellenére első generációs csillagot egyelőre nem találtak galaxisunkban.
A Tejútrendszer spirálkarjainak nagy területét sötét porködök (csillagközi port tartalmazó gázfelhő) takarják, amelyek, sokszor teljesen elfedik, vagy lecsökkentik a mögöttük rejlő csillagok fényét, éppen ezért a sötét-ködök kontúrja, ...
Egy csillag erős csillagszele kifújhat a csillagközi térbe apróbb meteoroidokat, amelyek aztán bejuthatnak a Naprendszerbe.
Ezek pedig feltérképezik a terepet a leendő csillagközi utazásokhoz. A Nasa most éppen antigravitációs hajtóművekkel kísérletezik, mivel ebben látják annak lehetőségét, hogy valamikor sikerüljön az emberiség egyik legnagyobb álma, ...
A sok-sok órán át készített fényképfelvételek mutatják, hogy az Oriont szinte teljesen beborítja egy halvány ködösség. Ennek a ködnek csak a legfényesebb részei a fent felsorolt csillagközi ködök.
Molekuláris felhő veszi körül, (NGC 1990), amelyet a csillag fénye ragyogóvá tesz, ahogy a köd tükrözi. A csillagközi szél (nap-szél) elérheti akár 2000 km/s értéket, emiatt 20 milliószor gyorsabban veszíti el a tömegét, mint a Nap.
Sok millió éves útja során aztán a csillagok közötti térben repül tovább. Az astro csillagot jelent, ezért ezeket a szondákat csillagszondáknak, vagy pontosabban csillagközi szondáknak nevezhetjük.
tartományba eső fotonok a légköri nitrogént és oxigént ionizálva nyelődnek el, a 91,2 nm-nél rövidebb hullámhosszú ibolyántúli fotonok pedig már a semleges hidrogént is képesek ionizálni. A forró csillagokból származó ilyen fotonok már a csillagközi ...
A legmeggyőzőbb mennyiségi bizonyíték az ősrobbanás-elmélet helyességére egy másik maradványban látható, nevezetesen a legkönnyebb elem, (a hidrogén) öt izotópjában, amelyet spektroszkóppal a még csillagokká nem surusödött csillagközi anyagban ...
Az ilyen találkozás a Napra vonatkozó szökési sebességet is meghaladó sebességre gyorsíthatja az űrhajót. Ez első ízben a Pioneer-10-zel történt meg, amely 1973-ban közelítette meg a Jupitert, majd úton a csillagközi tér felé 1983-ban jutott a Plútó ...
A csillagközi térben a csillagok fénye egyáltalán nem szikrázik, s ilyen holdakról a távoli ultraibolya sugárzás éppen úgy tanulmányozható, mint a Föld felszínére soha el nem jutó többi elektromágneses hullám.
századi asztrofizikusok bebizonyítják. Az anyag ugyanaz a Földön, a csillagokban, a galaxisokban, a csillagközi térben satöbbi A gravitáció törvényei, az elektromágnesesség, a kvantumfizika, a relativitás mindenütt érvényesül.
 Lásd még: Csillag, Anyag, Galaxis, Bolygó, Csillagász
  
|
