 Lásd még: Csillag, Csillagász, Anyag, Csillagászat, Galaxis
csillagfejlődés
A csillagok életének különböző állapotú szakaszai, melyek a csillagoknak egy hidrogénfelhő összehúzódásával történő megszületésével kezdődnek.
Csillagfejlődés alatt értjük azon változások sorozatát, amely egy csillagban, élete során (több százezer, több millió vagy pár milliárd év alatt) lejátszódik. Ez idő alatt fényt és hőt bocsát ki, de a háttérben radikális változások is történnek.
csillagfejlődés - a csillagok szerkezetében, fizikai tulajdonságaiban és kémiai összetételében bekövetkező változások a csillagkeletkezéstől a csillag végállapotba kerüléséig tartó hosszú (millió-milliárd éves) időskálán.
"Hogyan függ össze a csillagfejlődés és az atomfizika?"
felhívás
A csillagok, köztük a mi Napunk is, önszabályzó termonukleáris erőművekként magjukban fúziós reakciókkal energiát termelő objektumok.
Csillagfejlődés
A csillagfejlődés észlelése a PG 1159-035 forró törpén (Barcza Szabolcs) - 1987/131
A csillagkeletkezés színterei (Barcza Szabolcs) - 1987/136
Hol észlelhető a csillaggá zuhanás? (Kun Mária) - 2001/183 ...
csillagfejlődés
a csillag jellemző tulajdonságainak (méret, hőmérséklet, tömeg, kémiai összetétel stb.) időbeli változása. A csillagok kezdeti tömegüktől és összetételüktől függően különböző módon fejlődnek.
A csillagfejlődési elméletek szerint ha a létrejövő égitest tömege kisebb, mint 0,08 Mo (naptömeg), akkor stabil hidrogén-hélium fúziós energiatermelés nem jöhet létre.
A csillagfejlődési modellek szerint a fehér törpék legtöbbjének tömege a Napénak mintegy 0,6-szorosa.
A csillagfejlődés héliumégés utáni szakaszára, azaz az aszimptotikus óriás állapot után éles különbség van a Nap-tömeggel közel megegyező tömegű csillagok és a nagyobb tömegű csillagok fejlődési útja között.
A csillagfejlődés egyik alapvető fázisa az, amikor a perdület megmaradása következtében az összehúzódó gázfelhő perdületének llecsatolására, a külső egyenlítői rétegek (korong) kívülhagyására kényszerül.
Másik jelentős feltételezett változás a Nap átmérőjének esetleges csökkenése, amely következik a csillagfejlődési elméletekből, viszont rendkívül lassú folyamat.
A nagy változatosság részben a csillagfejlődés különböző állapotaival, részben pedig az egyes fősorozati csillagok különböző tömegével függ össze.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a fentebb részletezett, és az 1970/1980-as években elvégzett elméleti számításokon alapuló csillagfejlődési képet milyen megfigyelési tények támasztják alá (hozzá kell tenni, ...
Igaz, a csillagfejlődésről sok információt adnak az azonos korú csillagokból álló csillagcsoportok, de csak mint a különböző tömeggel született csillagok pillanatfelvételei. A változásokat mérni csak a változócsillagok segítségével lehet.
A nehéz elemek egymáshoz viszonyított arányából azt is megállapították a kutatók, hogy ezek az elemek (amelyek közvetlenül a Nagy Bumm után még nem léteztek, a csillagfejlődés utolsó fázisában jönnek létre) olyan csillagokban keletkeztek, ...
Noha azóta más magyarázatokat is találtak, és a csillagfejlődési elmélet megváltozott, de ezt a megfigyelési tényt ma is elfogadják annak közvetett bizonyítékául, hogy a Naphoz hasonló csillagok körül általában vannak bolygórendszerek.
A csillagfejlődés egyenleteinek megoldása iterációs eljárással történik, melynek segítségével tisztább képet kaphatunk Napunk belső felépítéséről.
A csillagfejlődési elméletek szerint minél nehezebb egy halmaz, annál nehezebb tömegű csillagok alakulnak ki benne.
Fiastyúk kora a halmaz Hertzspung-Russel diagramja és az elméleti csillagfejlődési modell összevetése alapján számítható ki. Eszerint a halmaz kora 75 és 150 millió év körülire becsülhető.
Erős röntgenforrásokká válnak a kölcsönható kettőscsillagok is, amikor egyik komponensük a csillagfejlődés végén tömegétől függően fehér törpévé, neutroncsillaggá vagy fekete lyukká zsugorodik.
A gömbhalmazok különösen jól használhatók a csillagfejlődés tanulmányozásához, mivel a bennük lévő csillagok kora közel azonos (10-12 milliárd év), viszont tömegük bizonyos határok között változik.
Az infravörös sugárzást vagy a tömörülő anyaghalmazok bocsátják ki, vagy a csillagfejlődés utolsó stádiumában lévő kihűlő csillagok.
A kutatási programban elsősorban a csillagfejlődés és a galaxisok struktúrájának tanulmányozása, továbbá a Mars és Jupiter között kisbolygók, és a Neptunuszon túli Kuiper-objektumok vizsgálata szerepel.
A csillagfejlődés utolsó stádiumához két típusuk kapcsolódik :
1. planetáris ködök
2.szupernóva-maradványok
A planetáris ködök azok,amelyek a kis tömegű vörös óriás csillagok által ledobott gázburkok.
- csillagok, galaxisok - csillag típusok, csillagfejlődés, halmazok, galaxisok ...
- bolygókutatás, űrkutatás - csillagászati eszközök, műszerek, rakéták, műholdak, űrszondák ...
A felfedezés megmutatta, hogy az elliptikus galaxisok - de legalábbis az NGC 4365 - több újabb keletű csillagfejlődési perióduson esett át az univerzum korai időszaka után.
Színképük alapján a csillagokat színképosztályokba lehet sorolni, s abból, hogy melyik osztályba tartozik a csillag már becsülhetjük felszíni hőmérsékletét, légkörének kémiai összetételét és más fizikai viszonyait, s hogy a csillagfejlődésben ...
Lásd még: Csillag, Csillagász, Anyag, Csillagászat, Galaxis
  
|
