Cirkumpoláris csillagkép

Cirkumpoláris csillagkép.
Legismertebb objektuma delta jelű csillaga, amely átmérőben 30-szor, luminozitásban 3300-szor múlja felül Napunkat, távolsága 1000 fényév. 5d8h48m periódussal 3.6 és 4.

A Göncölszekér egyike azoknak a kis számú, közös néven cirkumpoláris csillagképeknek, amelyek hazánk szélességéről sohasem nyugszanak le, csak nappal válnak láthatatlanná.

Zsiráf (Cam) A Zsiráf a cirkumpoláris csillagképek közé tartozik. A XVII. század elején Bartsch nevezte el az alakzatot, így a Zsiráfnak nincsenek mitológiai vonatkozásai.

Cirkumpoláris csillagkép. Ha a szekér végén levő két csillagot képzeletben összekötve a szekértől felfele meghosszabbítjuk, és a két csillag közti távolságot ötszörösen felmérjük, akkor épp a Sarkcsillaghoz jutunk el.

Ezeket nevezik cirkumpoláris csillagképeknek. Azok az égi objektumok, amelyek ennél messzebb látszanak a pólustól, minden nap felkelnek és lenyugszanak, több-kevesebb időt töltve a horizont felett.

Lásd még: Cirkumpoláris, Csillagkép, Csillag, Égbolt, Csillagászat