Chiron

Chiron
a hagyományos besorolás szerint üstökösmag, amely a Kuiper-övnek az óriásbolygók közötti régiójába került tagja, ezér az újabb besorolás szerint a kentaurok közé tartozik. Az elsőként felfedezett kentaur az óriásbolygók térségében.

Nagy izgalmat váltott ki az első Kuiper-objektum, a Chiron 1977-es felfedezése (Kowal, 1977), mivel először találtak az óriásbolygókét metsző kisbolygópályát.

Ezek a pályaszimulációk már a 70-es évek végén, a Chiron felfedezése után megmutatták, hogy a kisbolygóöv "üres" helyeiről a Jupiter zavaró hatása tüntethette el a kisbolygókat, oly módon, ...

A Kentaur típusú égitestek története a (2060) Chiron kisbolygó 1977-es felfedezésével kezdődött - a kisbolygó-család is innen kapta a nevét, Chiron ugyanis a görög mitológia egyik kentaurja volt.

Porkilövellések a Chironnál (Illés Erzsébet) - 1997/134
Kisbolygó ütközése a Földdel? (Patkós László) - 1999/159
Kisbolygóveszély (Sárneczky Krisztián) - 2001/174
Kisbolygó a földpályán belül (Sárneczky Krisztián) - 2004/166 ...

Chiron mindvégig megtartotta teljes emberalakját, mig az emberi alak és lótest harmonikusabb összeegyeztetését legelőször Phidias oldotta meg a Parthenon világhirü csoportozatain. Az ő felfogásához alkalmazta Alkamenes az általa alakított K.

Néhány "kisbolygóval" számos probléma akad, ilyen például a Chiron (nem tévesztendő össze a Charonnal, ami a Plútó holdja), amelynek a pályája a Szaturnusz és az Uránusz között van.

A Kuiper-öv objektumai és a Chironhoz hasonló égitestek nem igazán illenek bele ebbe a sémába. A Föld/Hold és Plútó/Charon rendszereket (tömegarányuk 81:1 illetve 9:1) néha "kettősbolygónak" vagy "ikerbolygónak" tekintik.

A Kuiper-öv objektumait, a Chiron-szerű égitesteket külön csoportba akarták sorolni. Egy szót is alkottak rájuk: ~ névvel illették őket a planetezimál és a comet (angolul üstökös) szavak összevonásával.

Ténylegesen a Kuiper-övezet és a Jupiter pályája között több objektumot észleltek, melyek útban vannak ahhoz, hogy a Jupiter-család tagjaivá váljanak. Ezek a Kentaurok, jelenleg 50-nél több ilyen objektumot ismernek. Közülük elsőként a (2060) Chiront ...

bolygó után, s Lalande megfigyelésére talán jobban odafigyelve esetleg ma már ismernénk a 10. bolygót. Azóta bizonyára felfedezték volna a Plútót is, de úgy könyveltük volna el, mint egy külső kisbolygót, hasonlóképpen a Koval felfedezte Chironhoz.

(Feltehetőleg ez a zóna a forrása a rövidperiódusú üstökösöknek.) Néhány Kuiper-objektum a Naprendszer belső részein is megtalálható: ilyen lehet a Szaturnusz és az Uránusz között keringő 160 km-es Chiron, a Szaturnusz Phoebe, ...

Chiron, Plutó-Charon rendszer, Kuiper-öv.)
Üstökösök
(Megjelenésük: mag, kóma, csóva. Ellencsóva, kettős csóva. Színképük: ioncsóva, porcsóva. A csóva iránya és a napszél. Pályájuk: periodikus és parabolikus üstökösök.

Lásd még: Neptunusz, Égitest, Csillag, Naprendszer, Bolygó