Capella

Capella
1. Martianus, római történetiró a Kr. u. V. sz.-ból, ki Karthágóban élt; ...

Nap, Capella
K
3500 - 5000
Narancs-sárga
erős K és Ca II (H és K) vonalak, Fe, Ti vonalak, CN CO és TiO sávok ...

A Capella és a Sarkcsillag közötti csillagszegény területen van a Zsiráf (Camelopardalis).
Keleti irány
Majdnem pontosan keleten, nemrég kelt fel a Pegazus (Pegasus) nagy négyszöge.

Látszik a Capella, az Aldebaran, a Perseus és a Cassiopeia fényesebb alakzatai. A viszonylag késői időpont miatt az M77 és az M74 felkeresésével nem vesztegettük az időt; túlságosan közel voltak már a Naphoz.

Magasabban a fogyó Hold felett kékesen ragyog a Szekeres, (Auriga) csillagkép főcsillaga a Capella, amelynek hőmérséklete eléri a 30.000 Kelvin fokot.

Ez utóbbi azonosításához hasznos információ, hogy a négy magnitúdós csillag közel esik a Capella és a Polaris közötti ív felezőpontjához; kicsit közelebb van a Capellához.

α Aurigae (Capella = kecskegida) többszörösen érdekes. Látszó fényessége 0,1m, így a hatodik legfényesebb csillag az égen. Valójában a Capella 150-szer fényesebb és 16-szor nagyobb átmérőjű a Napnál.

Az Orion másik oldalán a Bika (Taurus) legfényesebb csillaga, az Aldebaran, míg ugyanazon irányban, de kissé távolabb a Fiastyúk (Pleaidok) nyílthalmaz látható. Az Oriontól majdnem pontosan északra fekszik a Capella, ...

Közülük is a legfényesebb a Capella, ami kecskegidát jelent. A Szekeres elnevezés még Mezopotámiából származik, ahol kocsiját hajtó embert véltek látni e csillagokban. A görög mitológiában Amaltheával, a Zeuszt szoptató kecskével azonosították.

5-10 fényes téli-tavaszi csillag fog az égen ragyogni (Pollux, Castor, Szíriusz, Procyon, Betelgeuse, Rigel, Capella, Aldebaran, Arcturus) A totalitás vége közeledik: Már a keleti horizont sötétebb, a Nap nyugati peremén előtűnnek a protuberanciák, ...

Lásd még: Csillag, Nap, Aldebaran, Csillagkép, Orion