Callisto

Callisto
A Callisto a Jupiter nyolcadik, méret szerint a második legnagyobb holdja.
Jupitertől mért távolsága: 1,883,000 km
átmérő: 4800 km
tömeg: 1.08e23 kg ...

A Callisto átmérője 4800 km, a Jupiter második legnagyobb holdja, Jupitertől mért távolsága 1 883 000 km. Nagyságban alig marad el a Merkúr mögött. A jég szennyezettsége miatt felszínének fényvisszaverő képessége meglehetősen alacsony, 0,2.

23. Callisto egy részlete. A középen lévő kráter átmérője 83 km. A kép felbontása 900 méter.
24. A Callisto egy erősen kráterezett felszínrésze. A középen lévő nagy kráter a Har, átmérője 50 km. A bal oldalon lévő fiatalabb kráter 20 km-es.

A Callisto
Az egész Callisto, a 4. Galilei hold, hasonlóan fest, mint a Ganymedes felszínének sötét területei.

Callisto
a Jupiter holdja. Vízjég és kőzetek keverékéből álló kérge sűrűn kráterezett, felszíne 4,6-4,3 milliárd éves. Kb.

A Callisto hidrogénből és szén-dioxidból álló légkörének felfedezése; oxigén jelenléte a Callisto felszínén és az Europa légkörében.

A Callistonak, a Ganymedes-szel ellentétben nincs strukturált belseje. A Galileo szonda adatai szerint a Callisto anyaga 40%-ban jeget, 60%-ban kőzetet, illetve vasat tartalmaz. A hold középpontja felé közeledve a kőzet részaránya nő.

A Callisto a legkisebb sűrűségű a négy Galilei-hold közül. Kőzet és vízjég keverékéből áll, kérgének egy részében a víz itt is folyékony állapotban lehet jelen. Felszíne idős, sok kráter látható rajta.

Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Leda, Himalia, Lysithea, Elara, Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope. Metis Métisz a görög mitológiában Ókeanosz leánya. Az értelem istennője, Zeusz első felesége.

év során a következő témákkal foglalkoztunk: A Jupiter Europa holdja, Kisbolygók - közelről, A Mars, az aktív bolygó, Az Eros sziklái, A Callisto és a Ganymedes.

A négy legnagyobbat (Io, Europa, Callisto, Ganymedes) Galilei-holdaknak nevezik, felfedezőjük Galileo Galilei után, aki 1610-ben észlelte őket. A következő négy évszázadban további kilenc kisebb holdat fedeztek fel a csillagászok földi távcsöveikkel.

A Jupiter körül keringő négy legnagyobb holdat (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) Galileo Galilei fedezte fel csaknem pontosan négyszáz évvel ezelőtt, s vizsgálatukhoz a tudománytörténet számos fontos eredménye kapcsolódik (például a fénysebesség első, ...

A Titán összetétele hasonló a Ganymedes, a Callisto, a Triton, valamint feltehetőleg a Plutó összetételéhez. Eszerint felerészben kőzetekből, felerészben pedig vízjégből áll. A hold középpontja körül található a kb.

Közülük a négy legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - 1610-ben fedezte fel Galilei a maga készítette távcsövével.

Io, Europa, Ganymede, Callisto
Kis holdak
Leda, Himalia, Lysithea, Elara, Euporie, Thelxinoe, Euanthe, Helike, Orthosie, Iocaste, Harpalyke, Hermippe, Ananke, Thyone, Kale, Taygete, Mnémé, Aitne, Chaldene, Carme, Erinome, Aoede, Kalyke, ...

A szonda pordetektora szubmikrométeres porszemcsék becsapódási maximumait mutatta ki a Ganymedes, Callisto és Europa holdak legnagyobb megközelítései során.

48*1023 Galilei 1610 Callisto 1883 2400 1.08*1023 Galilei 1610 Leda 11094 8 5.68*1015 Kowal 1974 Himalia 11480 93 9.56*1018 Perrine 1904 Lysithea 11720 18 7.77*1016 Nicholson 1938 Elara 11737 38 7.77*1017 Perrine 1905 Ananke 21200 15 3.

"Amikor a 2001-et megírtam, az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto még a legerősebb teleszkópon is csak halvány fénypontnak látszottak; most már tudjuk, hogy mindegyik külön világ, ...

század végére már 9 új objektumot fedeztek fel (Callisto 1610. Galilei; Europa 1610. Galilei; Ganymedes 1610. Galilei; Io 1610. Galilei; Titan 1655. Huygens; Iapetus 1671. Cassini; Rhea 1672. Cassini; Dione 1684. Cassini; Tethys 1684. Cassini).

A mágneses mérési eredmények azonban nem olyan egyértelműek, mint korábban az Európa és a Callisto esetében, mert a Ganimedesz (amely a Naprendszer két bolygójánál, a Merkurnál és a Plutónál is nagyobb) jelentős saját mágneses térrel is rendelkezik, ...

Galilei-holdak
Az a négy Jupiter-hold, - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - összefoglaló neve melyet Galilei fedezett fel 1610-ben.
Galileo ...

Az anyabolygótól való távolságuk szerint, Io, Európa, Ganymedes és Callisto, amely égitestek láthatósága is folyamatosan változik. Időnként mind a négy hold megfigyelhető, míg máskor egy, esetleg két hold is a Jupiter elé, vagy mögé kerül.

Négy, a mi Holdunkéval vetekedő méretű, nagy holdja van: az vulkanikus Io, a jeges Europa, valamint a kráterezett Ganymedes és a Callisto. A kisebb holdak száma több mint egy tucat. A Jupitert vékony, halovány gyűrű is övezi.

bolygó: már 40x-es nagyítás akkorának mutatja, mint ahogy a teliholdat látjuk szabad szemmel. Megfigyelhetjük sávos szerkezetű felhőzetét és 'udvartartásának' legfényesebb tagjait, a fényes Galilei-féle holdakat (Io, Europa, Ganymedes, Callisto).

Jégbolygók jellegzetességei: a Callisto példája. A jég geológiájának sajátságai. Ganymedes: sávok és erdetük. Europa: jégóceán, rianások. Jégvulkanizmus az Europán. Élet az Europán? Io: kénvulkanizmus, paterák, plume-ok. Feltételezett szerkezett.

Lásd még: Jupiter, Bolygó, Ganymede, Europa, Naprendszer