Bolygó

Bolygók a júliusi égen
Július folyamán, az esti égbolton egyre csökken a bolygók láthatósága, és augusztus végére a jelenleg magasan járó Jupiter bolygó is elveszik a nyugati látóhatáron.

Bolygók egyéb adatai
lásd még: A Naprendszer adatai, "Leg"-ek
Járulékos adatok
Grav. Szök_seb K.P.S teng Felsz Peri- Egyens. Felszín Nyomás Légkör Név (g) (km/s) (km/s) ferd Lapult cs.

bolygóközi anyag
(interplanetáris gáz)
A bolygóközi anyag legismertebb megnyilvánulási formái a mikrometeorok és a finoman eloszlott részecskékből álló állatövi fény (a képen).

Bolygótársak okozhatják a forró jupiterek visszafelé keringését
Egy új numerikus modellezés alapján a csillagukhoz közeli pályákon mozgó forró jupiterek között igen nagy arányban előforduló, ...

Bolygók mindenütt
Napjainkra egyértelművé vált, hogy a csillagok keletkezésével jellegzetesen együtt jár a bolygórendszerek kialakulása. Ennek első lépéseként a csillagközi felhők anyagának zsugorodni és sűrűsödni kell.

Bolygók mindenütt
Szatmáry Károly
Szegedi Tudományegyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék ...

Kisbolygó közelít vagy űrszemét?
A Földhöz közelítő kis égitesteket figyelő csillagászok új testet fedeztek fel 2000. szeptember 29-én, és a 2000 SG344 nevet adták neki.

bolygógyűrűk - Egyes bolygók körül keringő, apró testek együttesét ne­vez­zük gyűrűknek. A testek a bolygó körül külön-külön végeznek Kep­ler-moz­gást a Roche határon belül, annak egyenlítői síkjában.

Bolygók mozgása
Hurokmozgás bemutatása a Mars-nál
Következő: Hurokmozgás bemutatása a Mars-nál Felfelé: Égitestek mozgása az égbolton Előző: A Nap évi járása ...

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag körül kering és nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát). Jelenleg más csillagok körül is kimutathatóak a nagyobb bolygók, ezeket exobolygóknak nevezzük.

A bolygóvadászat tanulságai
Exobolygók, barna törpék, porkorongok - A SETI szépsége /Almár Iván/ ...

Kisbolygó-veszély?
Nemrég a 2002MN aszteroida meghökkentően közel száguldott el a Föld mellett. Megkérdeztük E. Kovács Zoltán csillagászt, a Kecskeméti Planetárium igazgatóját, hogy mekkora veszélyt jelentenek számunkra az ilyen kisbolygók.

bolygó: a Sedna
A tizedik bolygó titkai
A Naprendszer legtávolabbi objektumának a korábbi feltételezésekkel ellentétben, nincs holdja.
A Sedna rendkívül lassan forog tengelye körül, a Merkúr és a Vénusz után a harmadik leglassabb égitest.

Bolygós hírek
A közelmúltban izgalmas események történtek az óriásbolygók házatáján! Új fehér foltot fedeztek fel a Szaturnuszon, és most a Jupiteren két vörös folt is van! ...

A bolygórendszer legbelső tagját már 1996 óta ismerjük. Ez egy Jupiterhez hasonló égitest lehet, csak "forró" változatban, amely mindössze 4,6 naponta kerüli meg csillagát.

Két bolygó átvonulását figyelhetjük meg a Földről a Nap előtt, míg a Hold képes a Napot teljesen eltakarni, ezt a két bolygót csak távcsöves megfigyeléssel lehet a nap előtt követni.

Merkúr: Ezt a bolygót meglehetősen nehéz megfigyelni, mivel legtöbbször a látóhatárhoz közel, világos háttér előtt lehet csak elcsípni.

Bolygóközi anyag
Üstökösök
Ahogy a fenti Shakespeare-idézet is mutatja, a szabálytalan időközönként feltűnő, fényes, szabad szemmel jól látható üstökösök már régóta felkeltették az emberek figyelmét.

A köldöttek nagy töbséggel támogatták az 5A jelű javaslatot, amely a nyolc bolygó mellet bevezeti a törpebolygók, illetve az egyéb kis égitestek kategóriáit.

Bolygók láthatósága
A Merkúr 17-én van felső együttállásban a Nappal. Megfigyelésére nem nyílik megfelelő alkalom.
A Vénusz a hajnali égbolt ékessége, már 4 órával a Nap előtt felkel.

Bolygók és csillagközi por
Naprendszerünk bolygói és a csillagok közötti por majdnem tökéletes hőmérsékleti sugárzás forrásai.

bolygóközi (interplanetáris) anyag
A bolygóközi térben található szilárd és gázhalmazállapotú anyag. Elsősorban kisméretű porszemcséket és gázokat értenek alatta, de tágabban értelmezve ide tartoznak az üstökösök, meteoroidok és a kisbolygók is.

Bolygók
Merkúr
A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve, pedig a nyolcadik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolság: 57 ,910 ,000 km (0.38 CSE )
átmérő: 4 ,878 km
tömeg: 3 .30e23 kg ...

Bolygótestek és kristályok
A mikro-makro határán az anyagszerkezet és a földtest jelenségeit századunk közepéig a földtudományok fogták össze.

Bolygók: adatok
A bolygók kelési, delelési, nyugvási ideje, rektaszcenziója, deklinációja, Földtől mért távolsága, Naptól mért szögtávolsága, fázisa, látszó fényessége. »
Bolygók: kelés, nyugvás ...

Bolygó :
Valamely csillag körül keringő, viszonylag nagyméretű, több ezer kilométer átmérőjű, önálló fénnyel nem bíró égitest.

Bolygó
A Nap - ill. némely más csillag - körül keringő saját fénnyel nem rendelkező égitest, amely csak azért látható, mert visszaveri annak a csillagnak a fényét, amely körül kering. A Föld is egy bolygó.

Bolygókutatás, napkutatás, űrszondák:
Mars Pathfinder
Küldetés lezárult
MGS ...

Bolygók keresése csillagok körül
Annyi azonban valószínű, hogy az élet bölcsőjét nem a forró csillagokban vagy a jeges csillagközi felhőkben, hanem az éppen megfelelő hőmérsékletű szilárd égitestek, ...

A bolygók láthatósága
Merkúr: A hónap első napjaiban még megkereshető a hajnali égbolton, a keleti látóhatár közelében. Ezután a láthatósága gyorsan romlik. 15-én már felső együttállásban van a Nappal.

A bolygók öntevékenysége
Kepler annak is a tudatában volt, hogy ennek a hatónak úgy kell kifejtenie hatását, hogy ebben a bolygóknak is tevékeny szerepet kell vállalniuk (Astronomia Nova, 1609).

A bolygóközi anyag egyik része por, amely az üstökösök szétszóródásából, a kisbolygók feldarabolódásából keletkezik, másik része gáz, amely főleg a Napból származik, de a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá.

A bolygók holdjai
A holdak különféle kölcsönhatásokban állnak bolygóikkal, aminek következményei vannak, például az árapály keletkezése a Földön.

óriás bolygó: a Földnél 4-11-szer nagyobb átmérőjű naprendszeri bolygókat a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunusz nevezzük így.

A vörös bolygó
Mezopotámiai kudurru (határkő) i.e. 1120-ból, a Marsot nyíl jelöli
A Phobos a Mars sziluettje fölött(Mariner-9) ...

Bolygók
A Föld
Az űrutazások és a holdraszállások mindennél nyilvánvalóbbá tették, hogy a Föld is csak a Naprendszer egyik bolygólya.

Bolygókeletkezés
Bár ma már sok exobolygót ismerünk és jelentős ismeretekkel rendelkezünk a protoplanetáris és törmelékkorongokról, amelyekben valószínűleg aktív bolygókeletkezés folyik, ...

bolygó
egy csillag körül keringő égitest, melynek tömege nem elég ahhoz, hogy belsejében beinduljanak a csillagokra jellemző fúziós reakciók. A bolygókat a róluk visszavert fény teszi megfigyelhetővé az optikai tartományban.

Bolygónk körül igen vékony légkört találunk: ami a levegőből jelentős, az kevesebb a bolygóhoz viszonyítva, mint az alma héja az almához képest. Ezt 78%-ban nitrogén, 21%-ban oxigén, 1%-ban pedig szén-dioxid, vízgőz és egyéb gázok alkotják.

Bolygónk évről-évre áthalad a Leonida-meteorraj kozmikus törmelékhalmazán, amelyet sokezer hullócsillag légköri felvillanása kísérhet akár egy éjszaka alatt.

Bolygónk történetében az élôvilágot ért legnagyobb mértékű, legdrámaibb kihívás a felsô perm (270-250 millió évvel ezelôtt) végén, mintegy 250 millió évvel ezelôtt következett be.

Bolygónk 23 óra 56 perc 4,09 másodperc alatt fordul meg egyszer a tengelye körül (ez az időtartam a csillagnap), amit mi úgy érzékelünk, mintha az égbolt fordulna el ugyanennyi idő alatt felettünk.

Bolygók a porban
A csillagászok régóta hiszik, hogy a Naphoz hasonlóan, más csillagok körül is bolygók keringenek.

Bolygók és napok
A hét napjainak száma a legtöbb forrás szerint a zsidó hagyományból (a Bibliából) származik, ahol is Isten, Mózes 1. könyvében ülve 6 nap alatt teremtette a világot, s a hetediken megpihent.

A bolygók a Naprendszernek csak egy belső, szűk térrészét foglalják el, a távolabbi térségét nagy számban töltik ki kisebb égitestek: üstökösmagok. Ezek halmazát üstökösfelhőknek nevezik, és két fő részre osztják őket. Az Oort-felhő 20-200 ezer Cs. E.

A bolygók keringését a Nap körül első közelítésben a kéttest-probléma megoldása alapján írhatjuk le: minden bolygó úgy halad pályáján, mintha rá egyedül a Nap gravitációs vonzása hatna.

A bolygóközi teret a Napból közel radiális irányban, szuperszónikus sebességgel kiáramló plazma, a napszél tölti ki. Ez a töltött részecskékből (főleg protonokból és elektronokból) álló áramlás kölcsönhatásba lép a Föld mágneses terével.

Ha a bolygók keletkezésének imént bemutatott elmélete igaz, akkor a Föld, és a Naprendszer többi bolygója, valamint a meteoritok és az üstökösök eredete közös.

A törpebolygó körül a Hubble-űrtávcső segítségével egy újabb apró, mindössze 13-34 km közötti átmérőjű holdacskát fedeztek fel.

Bolygó, -régen- papagállyal kihúzatott, jóslást tartalmazó cédula. - planetáris: a bolygókkal kapcsolatos.

Hatalmas bolygók keringenek a csillag körül.
Argelander a legelsőt tartja a legvalószínűbbnek. Herschel és mások vizsgálatai szerint (írja Argelander): ...

A nyolcadik bolygót William Herschel fedezte fel 1781 március 13-án. Saját készítésű 16 cm-es (6.3 inch) távcsövén keresztül egy zöldes színű objektumot látott, mely nagyobb nagyítás mellett sem maradt pontszerű.

Tóth I., 1990. Bolygóközi úton az Ulysses. Népszava , 1990.10.08. (118/230. sz.), 12. oldal.
Tóth I., 1990. Napközelben a Levy-üstökös. Népszava , 1990.10.24. (118/249. sz.), 12. oldal.
Tóth I., 1990. Jó utat Ulysses! Népszava , 1990.12.21.

5. A Hold és a bolygók fotózása az LXD55-ös sorozattal különösen örömet adó lehet, azonban ebben az esetben az 1-4-ig terjedő pontok alattiakat a részletekbe menően be kell tartani.
Karbantartás
(39. oldal) ...

Márpedig a bolygók, csillagok, galaxisok korának becslése nagyjából minden értéket kiad 0 és 15 milliárd év közt. Nagy siker a Big Bangnek! ...

2001 után, fűzi tovább gondolatait Sanders, a NASA Vörös Bolygón folytatott kutatásai középpontjában a minták Földre juttatása és a bolygó emberek által elvégzendő feltárásának előkészítése áll.

-re haladt el a Jupitertől, és a bolygóóriás kissé módosította az üstökös pályáját. Naptávolban 372 cs.e.-re van a Naptól.

Tanítása szerint a Föld a bolygórendszer központja, körötte keringenek a Nap, a Hold és a bolygók.

A bolygóközi tér felé nyitott mágneses terek helyén sötétebb, ezek a koronalyukak.

Így a következő években körülbelül tíz robotot akarnak felküldeni a Marsra is, hogy megvizsgálják a vörös bolygót. Távlati célként olyan bolygókat akarnak felfedezni egy évtizeden belül, amelyek egy száz fényévnyi sugarú gömbben vannak a Földtől.

Lásd még: Csillag, Csillagász, Anyag, Föld, Csillagászat