A belső bolygók
Lassan közeledünk a téli napfordulóhoz, amit legjobban jeleznek a december elején azonos időpontban bekövetkező napnyugták, és 20-tól a jövő év elejéig állandósuló napkelték percei.
belső bolygók: a Föld pályáján belül keringő két bolygó: Merkúr és a Vénusz.
Mozgásuk gyorsabb a Földénél, így azt szabályos időközönként utolérik, áthaladnak a Föld és a Nap között. Ezt a helyzetet alsó együttállásnak nevezik.
belső bolygók: A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. A Földdel közös sajátosságokat mutatnak.
belső bolygók: A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A külső bolygókkal ellentétben, melyek gázbolygók, ezek kőzetekből állnak.
...
A belső bolygók a kora esti égen
Május végén kezdődött a Merkúr legkedvezőbb idei esti láthatósága. A bolygó június 2-án jut legnagyobb keleti kitérésbe, 23 fokra a Naptól.
A belső bolygókra nézve a függvény egy fordított arányosság, azaz a bolygópálya fél nagytengelye egyenlő a Jupiter-pálya fél nagytengelye osztva annyiszor 1.842-vel, ahányadik a bolygó a Jupiterhez képest.
A belső bolygók esetében azonban több száz millió éves időskálán kaotikus változások lépnek fel. Ezeket a szekuláris sajátfrekvenciák közti rezonanciák okozzák.
A Földről nézve a belső bolygók távolságuk változása mellett a megvilágítás szöge miatt is mutatnak fényváltozásokat. Az ábrán a Vénusz fázisváltozását szemléltetjük.
Figure 7.14.: A Vénusz fázisváltozásai ...
A Föld típusú vagy belső bolygók, a Nap közelében helyezkednek el, szilárd a felszínük, kicsi az átmérőjük és a tömegük, de nagy a sűrűségük, kevés holdjuk van (Merkúr: 0, Vénusz: 0, Föld: 1, Mars: 2).
A belső bolygók közül a legjelentősebb méretű, míg a Naprendszer kilenc nagybolygója között 12 756 kilométeres átmérőjével nagyságban az ötödik helyet foglalja el.
Ez viszont összefügghet azzal a különlegességgel, hogy a belső bolygók közül egyedül Földünknek van viszonylag nagy tömegű kísérője, tudniillik a Hold.
A jelenség során az óriásbolygóval együtt mozgó rezonanciasávjai (ahol az égitestek pályái ugyan stabillá válnak, ám a megnövekvö excentricitás miatt napközelpontjuk környékén a belső bolygók kilendítik őket a stabil helyzetből) végigsöpörték a ...
A fő kőzetalkotó szilikátok alkották a belső bolygók övében kiváló ásványok nagy részét.
együttállás Alsó együttálláskor az égitest a Nap és a Föld között van (csak belső bolygóknál). Felső együttálláskor a Föld és az égitest között van a Nap. Oppozícióban (szembenállás) a Föld a külső bolygó és a Nap között van.
Az eredetileg 0,3 és 3 csillagászati egység között elhelyezkedő S típusú planetezimálokat vörös körök jelzik, a kialakuló belső bolygókat pedig üres körök, melyek sugara a tömeg köbgyökével arányos, ...
Belső bolygók a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, ezek keringési távolsága a Naptól 0,4-1,5 Cs.E. közötti.
A kicsiny, kőzetek alkotta belső bolygókkal összehasonlítva a Jupiter óriási, csaknem kizárólag hidrogénből és héliumból álló gázgömb.
együttállás
Három égitest egy egyenesbe esik. Alsó ~-kor az égitest a Nap és a Föld között van (csak belső bolygóknál). Felső ~-kor a Föld és az égitest között van a Nap.
oppozíció ...
A Vénusz a csillagoknál mindig fényesebb, látszólagos fényessége -3.8 és -4.6 m között változik. Belső bolygóként legnagyobb kitérése a Naptól 47° [16].
Belső bolygóként a Földről nézve ugyanolyan fázisváltozásokat mutat mint a Hold.
Amikor legközelebb van a Földhöz, minden más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellettünk.
A modell alapján a legtöbb objektum akkor indul el a belső bolygók irányába, amikor a belső Oort-felhőn csillagok haladnak át; ekkor lépnek fel az üstökös-záporok, amelyekben egyszerre több száz kométa "támadja" a bolygókat.
 Lásd még: Belső bolygó, Bolygó, Föld, Csillag, Égitest
  
|
RSS
