A belső bolygók
Lassan közeledünk a téli napfordulóhoz, amit legjobban jeleznek a december elején azonos időpontban bekövetkező napnyugták, és 20-tól a jövő év elejéig állandósuló napkelték percei.
Beszámolójuk szerint az esetek 99%-ában a Naprendszer stabilan "működik", ám a maradék 1%-ban jön a tökéletes káosz. A négy belső bolygó pályáiban bekövetkező apró változások ugyanis több milliárd év alatt oda vezethetnek, hogy a Merkúr, a Vénusz, ...
belső bolygók: a Föld pályáján belül keringő két bolygó: Merkúr és a Vénusz.
Mozgásuk gyorsabb a Földénél, így azt szabályos időközönként utolérik, áthaladnak a Föld és a Nap között. Ezt a helyzetet alsó együttállásnak nevezik.
belső bolygók: A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. A Földdel közös sajátosságokat mutatnak.
belső bolygó
[Föld típusú bolygó], főleg kőzetekből álló, szilárd felszínű bolygó. A Föld típusú bolygók a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars.
belső bolygók: A Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars. A külső bolygókkal ellentétben, melyek gázbolygók, ezek kőzetekből állnak.
...
A belső bolygók a kora esti égen
Május végén kezdődött a Merkúr legkedvezőbb idei esti láthatósága. A bolygó június 2-án jut legnagyobb keleti kitérésbe, 23 fokra a Naptól.
A belső bolygókra nézve a függvény egy fordított arányosság, azaz a bolygópálya fél nagytengelye egyenlő a Jupiter-pálya fél nagytengelye osztva annyiszor 1.842-vel, ahányadik a bolygó a Jupiterhez képest.
A belső bolygók esetében azonban több száz millió éves időskálán kaotikus változások lépnek fel. Ezeket a szekuláris sajátfrekvenciák közti rezonanciák okozzák.
A legbelső bolygó kutatására indított Messenger-szonda 3000 km távolságban elhaladt a Vénusz mellett.
felhívás ...
A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
A Földdel közös sajátosságokat mutatnak. Mindegyikük kis méretű, de aránylag nagy sűrűségű, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, lassú a forgásuk, kevés holdjuk van és nincsenek gyűrűik.
A Földről nézve a belső bolygók távolságuk változása mellett a megvilágítás szöge miatt is mutatnak fényváltozásokat. Az ábrán a Vénusz fázisváltozását szemléltetjük.
Figure 7.14.: A Vénusz fázisváltozásai ...
A Föld típusú vagy belső bolygók, a Nap közelében helyezkednek el, szilárd a felszínük, kicsi az átmérőjük és a tömegük, de nagy a sűrűségük, kevés holdjuk van (Merkúr: 0, Vénusz: 0, Föld: 1, Mars: 2).
Összesen 15 darabot indítottak belső bolygó szomszédunk kutatására. A sorozat tagjai a program közben is kisebb-nagyobb változtatásokon estek át, de három alapvető típusukat így is megkülönböztethetjük.
valamely csillagot föd el, lehet továbbá, hogy a két belső bolygó (Venus és Merkur) a Napot fedik el (természetesen elenyésző csekély részben), végül ily általánosságban ide tartoznak még azok az esetek, ...
Ez viszont összefügghet azzal a különlegességgel, hogy a belső bolygók közül egyedül Földünknek van viszonylag nagy tömegű kísérője, tudniillik a Hold.
A Venus Express gyorsjelentéséből kiderült, hogy belső bolygószomszédunk sokkal jobban hasonlít a Földre, mint esetleg hihettük az eddigi ismereteink alapján.
A Vénusz a Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó , és úgy tűnik számunkra, hogy az egyik kitérésből a másikba megy át a Nap körüli keringése során. Hol Esti Csillagként, hol Hajnalcsillagként ötlik szemünkbe.
A fő kőzetalkotó szilikátok alkották a belső bolygók övében kiváló ásványok nagy részét.
A Nap harmadik bolygója és a legnagyobb a négy sziklás belső bolygó között.
A Naprendszer bolygói közül egyedül a Földön van jelentős mennyiségű felszíni víz, valamint nitrogében és oxigénben gazdag légör.
A kicsiny, kőzetek alkotta belső bolygókkal összehasonlítva a Jupiter óriási, csaknem kizárólag hidrogénből és héliumból álló gázgömb.
A ~ a Merkúrhoz hasonlóan belső bolygó, a népnyelv Esthajnalcsillagnak nevezi. A Földről nézve ugyanolyan fázisváltozásokat mutat mint a Hold.
A Föld testvérbolygója váratlanul kemény diónak bizonyult a belső bolygószomszédunkat megcélzó szovjet űrkutatás számára. Hat "hivatalos" és jónéhány sikertelen, eltitkolt szonda sem volt elég egy sikeres leszállásra.
A Vénusz a csillagoknál mindig fényesebb, látszólagos fényessége -3.8 és -4.6 m között változik. Belső bolygóként legnagyobb kitérése a Naptól 47° [16].
A képen a bolygók pályáit zöld vonalak jelzik (b, c és d), viszonyításképpen pedig a Naprendszer belső bolygóinak pályáit láthatjuk (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, szaggatott vonalakkal).
Az üstökösök nem voltak szenvedő alanyai a kezdeti időszak nagy összeütközéseinek sem, ugyanis ezek az ütközések a belső bolygótartomány szilárd testei között zajlottak.
 Lásd még: Bolygó, Föld, Csillag, Égitest, Csillagász
  
|
RSS
