Aszteroida

Aszteroida vadászat
2. Gyakorlat Egyszerű a feladat: adott idő alatt találj meg minél több aszteroidát! A Field Letöltő eszköz segítségével hívj elő képeket - válaszd meg a run, camcol, és field paramétereket véletlenszerűen! ...

Aszteroidaveszély
A közelmúltban sokan megdöbbenéssel fogadtuk, a Földünket fenyegető Apophis aszteroidáról szóló híreket, ami 2036-ig egyre közelebb kerül hozzánk.

aszteroida
Kisbolygó.
Csillagászati szakszó a görög aszteroeidész (csillagszerű) nyomán, az asztér, aszterosz (csillag) és eidosz (kép) elemekből. aszter, asztrológia, asztronauta, asztronómia.

Kisebb az aszteroida-ütközés veszélye, mint korábban gondoltuk
A csillagászok nagy nemzetközi együttműködés (Sloan Digital Sky Survey) keretében veszik számba a kisbolygókat, köztük azokat, amelyeknek a pályája olyan, ...

Aszteroida vagy kisbolygó :
Kisméretű sziklás, a Nap körül keringő égitest.

Mégis aszteroida volt a dínógyilkos
Különböző tudományterületek utóbbi húsz év alatt elért eredményeit rendszerezve és áttekintve egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, ...

aszteroida
[kisbolygó], a Nap körül keringő, főleg fémes és/vagy szilikátos kőzetekből álló, a nagybolygóknál kisebb égitest. A kisbolygók az üstökösökkel ellentétben általában nem mutatnak gázkibocsátást, kevés jeget tartalmaznak.

Az aszteroida-övezetben keringő kisbolygók pályája általában stabil, s első közelítésben Kepler-féle ellipszisnek tekinthető. A valóságban a pályák természetesen nem szabályosak, s sokféle gravitációs zavarnak, ún. perturbációnak vannak kitéve.

b, Ha egy aszteroida át is halad az előbbi hengerpaláston, a Holdnak, hogy valóban "elkapja", a megfelelő időpontban a megfelelő helyen kell lennie. Tegyük fel először, hogy a támadó áthalad a Hold középpontja által leírt körpályán.

Nemrég a 2002MN aszteroida meghökkentően közel száguldott el a Föld mellett. Megkérdeztük E. Kovács Zoltán csillagászt, a Kecskeméti Planetárium igazgatóját, hogy mekkora veszélyt jelentenek számunkra az ilyen kisbolygók.

Az ismert kisbolygók átmérője 1000-től kevesebb mint 1 kilométerig terjed. Csupán 200 olyan kisbolygót ismerünk amelynek átmérője meghaladja a 100 km-t. 6000 aszteroida nevet is kapott.

Egy kisbolygó vagy aszteroida kicsi (a bolygóknál jóval kisebb), szilárd anyagú égitest a Naprendszerben, mely a Nap körül kering.

Tíz hónappal később elérte az aszteroida övet, ahol elsőként közelített meg egy kisbolygót. 1991. október 29-én közelről fényképezte le a Gaspra aszteroidát.

Aszteroida-öv, Kuiper-öv és Oort-felhő eredete. Lecsengő akkréció és az anomáliák eredete: Vénusz forgása, Hold kiszakadása a Földből. Intenzív bombázás + napszél -> külső rétegek parciális olvadása, differenciálódás. Magmaóceán?

A 46 ezer aszteroida pályaelemeit tartalmazó ASTORB katalógus alapján kiválasztottunk 54 főövbeli kisbolygót, melyek 1975 előtt lettek felfedezve, és legalább két oppozíció alkalmával megfigyelték őket.

A Tunguzka-eset Szibériában 1908-ban történt, amikor is - nagy valószínűséggel - egy aszteroida vagy egy kihunyt üstökös robbant szét a légkörben. A lökéshullám 100 kilométeres körzetben tarolta le a fákat.

Több ezer fiktív próbatest (aszteroida) fejlődését követték nyomon szimplektikus integrálással a Naprendszer korával összemérhető időtartamokig.

Több nagyobb méretű őskisbolygó alakult ki, amelyek azután kölcsönös ütközéseik során felaprózódtak, darabjaik szétterjedtek, és létrejött a mai aszteroidaöv.

Egy óriási aszteroida van ugyanis úton Földünk felé. És pontosan ekkor fog becsapódni - ha becsapódik. A szakértők szerint azonban ennek az esélye nagyon csekély, ám azért mégsem elhanyagolható.

380x260x230 km átmérőjű aszteroida. Tengelyforgási ideje 5 óra 11 perc, útját a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben járja.

Ez az első alkalom, hogy egy távoli bolygórendszerben a miénkéhez nagyon hasonló konfigurációjú aszteroidaöv/bolygó párost találtak.

Egy év elején felfedezett aszteroida pályájának pontosabb meghatározásával megnövekedett annak az esélye, hogy becsapódik a Földbe. A korábbi számítások alapján az ütközés 2039-ben, 1:1.000.000 eséllyel következett volna be.

A Mars és Jupiter közötti aszteroida-övhöz tartozó égitestek nagy része valószínűleg ütközésben létrejött törmelék.

Naprendszer: a hozzánk legközelebbi csillag, a Nap körül keringő nagybolygók: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz, a Plútó, valamint holdjaik és több ezer kisbolygó illetve aszteroida, ...

See also: Aszteroid, Bolygó, Kisbolygó, Csillag, Csillagász