Amalthea

Amalthea: az üreges, befogott jupiterhold
A Jupiter egyik belső holdjának, az Amaltheának annyira alacsony a sűrűsége, hogy belsejének kisebb része üreges lehet.

Az Amalthea-közelítés fantáziarajzaNASA
Egyelőre azt sem lehet tudni, sikerül-e annyira életre kelteni, hogy a remélhetőleg rögzített friss adatok letölthetők legyenek róla.

Az Amalthea felszínének vöröses színét az Ioból származó kén okozza.
Mérete és szabálytalan alakja arra utal, hogy az Amalthea eléggé erős és merev égitest. Felépítésében inkább a kisbolygókhoz hasonlít mint a Galilei-holdakra.

Az Amalthea és a Himalia a Jupiter ötödik, illetve hatodik legnagyobb holdja. Méreteik ugyan megegyeznek, mégis nagyságuk csak 1/15 része a nagyságban előttük levő holdnak, az Europának (a legkisebb Galilei-hold).

37. Az Io és az Amalthea méretarányosan ábrázolva. Az Amalthea a valóságban sokkal sötétebb.
38. Az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto méretarányosan a Jupitertől számított távolságuk szerint felsorolva.

Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe, Io, Europa, Ganymede, Callisto, Leda, Himalia, Lysithea, Elara, Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope. Metis Métisz a görög mitológiában Ókeanosz leánya. Az értelem istennője, Zeusz első felesége.

91*1016 Jewitt 1979 Amalthea 181 98 7.17*1018 Barnard 1892 Thebe 222 50 7.77*1017 Synnott 1979 Io 422 1815 8.94*1022 Galilei 1610 Europa 671 1569 4.80*1022 Galilei 1610 Ganymede 1070 2631 1.48*1023 Galilei 1610 Callisto 1883 2400 1.

Az ötödik holdat, az Amaltheát egészen 1892-ig nem találták meg,
ekkor fedezte fel Edward E. Barnard.
Az Amalthea az Io pályáján belül van.
Ez szabálytalan alakú, vöröses 270 x 155 km méretű test,
amely hosszanti tengelyével a Jupiter felé mutat.

Ez a helyzet a Jupiter Adrastea, Metis, Thebe és Amalthea nevű kísérőivel, illetve a Szaturnusz Enceladus holdjával.

Vulkánjainak magasba szálló anyagának egy része elszökve a holdtól, annak pályája mentén fánk formában terül szét a Jupiter körül és a kitörő anyag egy része a Jupiterhez még közelebb keringő piciny Amalthea hold felszínére hullik.

Neptunusz (Adams, Leverrier; 1846. Triton (Lassell); 1848. Hyperion (Bond); 1851. Ariel (Lassell); 1851.Umbriel (Lassell); 1877. Phobos (Hall); 1877. Deimos (Hall); 1892. Amalthea (Barnard); 1898. Phoebe (Pickering).

Külső fátyolgyűrűje 225 ezer km távolságban kezdődik a bolygótól, a Jupiter felé haladva két egymásba ágyazott gyűrűből áll, anyagukat a Thebe és az Amalthea hold porladása adja.

Lásd még: Jupiter, Bolygó, Naprendszer, Europa, Thebe