Általános relativitáselmélet

A gravitációs tér ugyanis a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében.

Az általános relativitáselmélet egyik következményén alapuló módszer segítségével egy meglepően nehéz neutroncsillagot azonosítottak, melynek közel kétszeres naptömege a belső felépítésre vonatkozó megszorításokkal is jár.

Általános relativitáselmélet: Einstein elmélete, mely azon az elven alapszik, hogy a természet törvényeinek minden megfigyelő számára azonosaknak kell lenniük, tekintet nélkül a megfigyelő mozgására.

Általános relativitáselmélet
A Planck-erő gyakran hasznos a tudományos számításokban, mint az elektromágneses energia és a gravitációs hossz hányadosa.

Általános relativitáselmélet
Einstein (1916): a gyorsulás és a gravitáció hatásai egyenértékűek.
Így a gravitációs térben hasonló jelensé-
gek tapasztalhatók, mint a fénysebesség közelébe felgyorsított testeken: ...

Az általános relativitáselméleten alapuló kozmológiai modellek szerint a Világegyetem sorsa a Nagy Bumm után kétféleképpen alakulhat.

Az Általános Relativitáselmélet Alapjai
Ebben a fejezetben a gravitáció átfogó elméletének, az általános relativitáselméletnek az alapjait mutatjuk be, bevezető jelleggel.

Az általános relativitáselmélet egyik következményeként a fénysugár eltérülhet más okból is, nemcsak a különböző törésmutatójú közegek határán.

Az általános relativitáselmélet értelmében a gravitációs hullámok formájában kisugárzott energia révén mozgási energiát veszít a rendszer, ezért a tagok közelednek egymás felé.

Einstein általános relativitáselméletében megjósolta, hogy a fénysugarak iránya megváltozik, ha egy anyagtömeg közelében haladnak el.

Az Einstein-féle általános relativitáselméletet pedig egy napfogyatkozás alkalmával ellenőrizték. Az elméletből következett a fénysugarak eltérülése a térgörbület (gravitáció) hatására.

Lemaître kimutatta, hogy az általános relativitáselmélet egyenleteib+l következ+en a világegyetem vagy tágul, vagy sz§kül.

A relativisztikus kozmológiák oly mélyen összefonódnak az általános relativitáselmélet görbült tereivel, hogy itt nem történhetett semmi lényeges változás: ez az elmélet és a rá alapozódó kozmológia konfliktusban áll intuitív térképzeteinkkel.

Einstein általános relativitáselmélete megfogalmazza, hogy a világegyetemben találhatunk olyan objektumokat, amely Földünknél milliószorta nagyobb tömegűek, méretük viszont kisebb egy atomnál is - azaz sűrűségük a végtelenhez közelít.

Az általános relativitáselmélet szerint a gravitációs mező változása hullámok kibocsátásával jár. Ez a téridő rezgéseként felfogható hullám fénysebességgel terjed.

Nagyon fontos lenne - a szakcsillagászok számára rendszerint túl fényes - excentrikus Hipparcos kettősök amatőrcsillagászok általi észlelése, például a V397 Cep (V=7,4-7,8mg), V744 Cas (V=8,44-8,70mg), satöbbi Az általános relativitáselmélet ...

A kvantumfizika és az általános relativitáselmélet ötvözésének problémája évtizedek óta foglalkoztatja a fizikusokat. A négy alapvető kölcsönhatás egységes elméletének megalkotása komoly nehézségbe ütközik.

1915-ben Albert Einstein megalkotta az általános relativitáselméletet, amely leírta a gravitáció működését.

Einstein általános relativitáselmélete alapján egy ekkora tömegű, nem forgó fekete lyuknál a legbelső stabil pálya sugara 64 kilométer lehet. A most felfedezett 450 Hz-es QPO-nak viszont egy legfeljebb 49 kilométeres pályasugár felel meg.

Einstein általános relativitáselmélete szerint, egy nagyobb tömegű égitest (csillag, galaxis vagy galaxishalmaz) tömegénél fogva meggörbíti a körülötte elhaladó fénysugarakat, így mintegy felnagyítja a hátterükben lévő objektumokat.

Azok az alapelvek, amelyeket "általános relativitáselmélet" címszó alatt tanítanak és alkalmaznak - a meghaladásukra irányuló állandósult kísérletek ellenére - mindmáig változatlan formában érvényesek.

A megfigyelt és a számított mozgás közötti kis különbséget csak az Einstein-féle általános relativitáselmélettel lehetett megmagyarázni; éppen ez a jelenség szolgál ezen elmélet egyik bizonyítékául.

A felvetett elméleti fizikai alapproblémák köre igen tág, az általános relativitáselmélet és a kvantumfizika összeegyeztetésétől az Univerzum lassú forgásának méréséig, ...

Az általános relativitáselmélet szerint a tömegek gravitációja határozza meg a téridő szerkezetét. A téridő nagy tömegek közelében erősen görbült, ennek következtében a tömeghez közelebb az órák lassabban járnak, mint távolabb.

Roger Penrose és Stephen Hawking híres teorémái az általános relativitáselméletet használják annak megmutatására, hogy az univerzumnak határozott kezdőpontja kellett hogy legyen.

Ezt Einstein jósolta meg, az általános relativitáselmélet szerint a Nap pereménél lévő csillagok látszólag 1,7 ívmásodperccel sugárirányban kifelé mozdulnak, a Naptól való távolsággal az elmozdulás fordítottan arányos.

A rádióhullámok terjedésének megfigyelésével az általános relativitáselmélet igazolására sikeres kísérletet tettek 1970-ben, amikor a két szonda a Nap mögött haladt el.

Lásd még: Relativitáselmélet, Csillag, Gravitáció, Anyag, Csillagász