A Csillagórák az állócsillagok látszólagos mozgásának megfigyelésén alapulnak. Az állócsillagok akkor delelnek, ha arra a képzeletbeli vonalra jutnak, amely északról délre haladva fejünk felett az égboltot két részre osztja.
Az állócsillagok megfigyeléséből ugyanis csakhamar következett, hogy ezek folytonosan ugyanazon parallelkörben mozognak, hogy tehát delelési magasságuk egy és ugyanazon helyen változatlan.
Az állócsillagok és a bolygók tanulmányozása során megalkotta híres elméletét, a "szférákat", ami több mint másfélezer esztendőn át elfogadott világképet jelentett.
Az + világuk hierarchikusan egymásra épül+ gömbhéjakból állt, amelyek a világ középpontjában lév+ Föld körül helyezkedtek el: a Hold, a Nap, a bolygók szférája, egészen az állócsillagok gömbhéjáig.
Akik először irányítják a teleszkópot az állócsillagok felé, döbbenten állapítják meg, hogy ugyanaz a teleszkóp amely oly nagyszerűen megnagyítja a Holdat és a bolygókat, egyáltalán nem nagyítja meg a csillagok méreteit, sőt mondhatjuk, ...
Ekkor egy lengyel csillagász, Nikolaus Kopernikus (1473-1543) merőben újnak tűnő tervekkel állt elő, amelyek azonban már az ókori szamoszi Aristarkhos (Kr.e. 310 - Kr.e. 230) tanításaiban fellelhetőek voltak: ezek szerint a Nap és az állócsillagok ...
A kisbolygókat mozgásuk alapján különíthetjük el az állócsillagoktól.
A kisbolygó átlagos naptávolsága 46 CSE, keringési ideje pedig 312 év, ami egy teljesen átlagos Neptunuszon túli, más néven Kuiper-objektumhoz teszi hasonlóvá.
Egy csillagnap az az időtartam, mely egy tetszőleges állócsillag két egymást követő delelése között eltelik. Egy középnap az az időtartam, mely a Fiktív Egyenlítői Középnap két egymást követő delelése között eltelik.
A nap az az időtartam, amíg a Föld tengelye körül megfordul, illetve ezen forgás következtében az állócsillagok látszólag megkerülik a Földet, és ugyanarra a helyre érnek vissza - általában delelésükhöz, ...
év április 19-én a legközelebbi állócsillagot, a Proxima Kentaurit.
1000 év múlva (a tejútra merőlegesen haladva) már egy karja látszik.
100.000 év múlva a tejút egésze látható már. A fények már nem csillagok, hanem különböző galaxisok.
Ha Te egy állócsillag körül keringő bolygókat találtál volna, akkor már előkészíthették volna számomra a Bruno féle megszámlálhatatlansághoz illő bilincseket és börtönt, vagy jobban mondva a kiátkozást.
A csillagot, amely a sötét középkor óta az első látványos cáfolata volt annak az egyházi dogmának, hogy a csillagok világa ("az állócsillagok szférája") örök időkre változatlan, részletesen megfigyelte a távcső előtti korszak legnagyobb, ...
Hamar feltűnt nekik, hogy míg a Nap és az úgynevezett “állócsillagok' alig, addig a Hold igen sűrűn változtatja helyét az égbolton, és nemcsak helye, de alakja is változik.
- a tengelyforgás ideje az állócsillagokhoz képest (sziderikus periódus);
- a forgástengely égi helyzete (a forgásvektor égi döféspontjának, a pólusnak az ekliptikai hosszúsága és szélessége);
- a forgás iránya (prográd vagy retrográd); ...
Az állócsillagok rendszere, éggömbök, csillagtérképek és csillagkatalógusok, az egyes objektumok azonosítására kidolgozott módszerek. Mérési pontosság az égen, tájékozódás a Földön.
sziderikus keringésidőnél, melyet az állócsillagokhoz képest mérünk, mert a Hold keringése közben a Föld 28o-kal továbbhalad Nap körüli pályáján.
A felfedezés egyébként a klasszikus módszerrel történt: a csillagászok egy órás időkülönbséggel készített felvételeket vizsgáltak át és olyan objektumokat kerestek, amelyek elmozdultak az állócsillagok hátteréhez képest.
A csillagok is mozognak, de a nagy távolságuk miatt ezt csak több évezred alatt lehet puszta szemmel észrevenni; az ókorban ezért is hívták állócsillagoknak őket.
Az állócsillagok napi, valamint a Nap éves mozgásához köthető a nappal és az év fogalma. Ez azt jelenti, hogy az idő mérésének és a naptár készítésének problémái is a csillagászathoz kapcsolódnak.
Energiatermelését magfúzió biztosítja. A ~-ok nagy távolsága miatt sajátmozgásuk szabad szemmel nem észrevehető, ezért állócsillagnak is nevezik őket. A legközelebbi ~ a Nap, a következő a Proxima Centauri 4.28 fényévnyire van tőlünk.
A Napnak a bolygórendszeren messze túlnyúló gravitációs befolyási övezete. A naprendszer határa legalább ezerszer távolabb van a Naptól, mint a legkülső bolygó, a Plútó pályája. A legközelebbi állócsillagok e határnál még néhányszor messzebb vannak.
 See also: Csillag, Bolygó, Csillagász, Föld, Nap
  
|
RSS
