| |
Állatövi jegyek
Az Ekliptikát 12 egyenlő, egyaránt 30° szélességű részre osztó szakaszok, amelyek a Tavaszponttól kezdve rendre annak a csillagképnek a nevét viselik, amely mintegy 2000 évvel ezelőtt az égboltnak azon részén helyezkedett el.
(lat.), az állatövi jegyek közül a 8-ik, jele e jel; mint csillagkép 220-260° rektaszcenzió és 8-40° déli deklináció közt terül el. Délibb csillagjai, a S. farka, ennélfogva Közép-Európában már nem láthatók.
A 28 xiu-csillagkép rendszere felületes analógiába hozható az állatövi jegyek babiloni-görögrendszerével; míg azonban ott ekliptikái, addig a xiu-knál ekvatoriális szisztémával van dolgunk.
A vizsgálatok után kiderült: a feliratok az év napjait és hónapjait, valamint az állatövi jegyeket szimbolizálják. Ez a szerkezet tehát a Napnak az állatövi jegyek mentén megtett évi útját modellezte. A tudósok szerint a tárgy Kr. e.
Julius Schiller 1627-ben megjelent atlaszában a 12 állatövi jegyet a 12 apostollal, az északi alakzatokat az Újtestamentum, a délieket az Ótesta-mentum figuráival helyettesítette.
Az állatövi jegyek: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak.
Azóta a Föld forgástengelyének precessziós mozgása miatt az állatövi jegyek égi helyzete egy csillagkép szélességgel eltolódott, ezzel a tavaszpont a Kos csillagképből a Halakba vándorolt, de 3000-re már a Vízöntőbe lép.
 Lásd még: Állatöv, Csillagkép, Csillag, Égbolt, Csillagászat
  
|
RSS
