Algol

Algol
(l Persei, változócsillag a Perseus csillagkép Meduzafej nevü részében. Nagyobbára 2-od rendü, azután 2 nap 20 óra 48 perc 58 mpercnyi perioduson belül 4 óráig fogy, 18 percig legkisebb fényü (4-edrendü) és 4 órán át növekszik.

Algol
A legismertebb fedési kettőscsillag. Az Algol fényessége a két csillag kölcsönös fedései következtében szabályos, 68,8 órás periódussal változik a 2,1 magnitúdós maximum és a 3,4 magnitúdós minimum között.

Az Algol minimumban opció az Algol fedési változó (kettős) minimum fényességi adatait jelenti. Ez a csillagrendszer viszonylag közel van hozzánk a 100 fényéves távolságával.

Algol változók
A halmazban két Algol változót találtunk. A HRD alapján mindkettő halmaztagnak tűnik. Ezek a fedési változók a fényesebb csillagok közül kerülnek ki, ami jó egyezésben van a nyílthalmazoknál általában tapasztalttal.

Algol-típusú fedési kettősök
Beta Lyrae csillagok
W Ursae Majoris csillagok
Kompakt csillagok ...

Az Algol, amely a legrégebb óta ismert fedési kettőscsillag a kettőscsillagokra vonatkozó fejlődési elméletek kidolgozása során vált igazán fontossá.

EA: Algol-típusúak. A csillagok gömb alakúak, a periódus 0,2 - 10 000 nap közötti. Fénygörbéjükön pontosan meghatározható a minimumok kezdete, közepe és vége. Minimumon kívül a fényesség állandó, vagy a reflexiós effektus miatt kicsit változik.

β Persei (Algol = rossz szellem). Az Algol a legismertebb fedési változó, a változócsillagok egy óriási osztályának tipikus képviselője. 96 fényévre van. Fényessége 2,8673 naponként 2,1m-ról 3,4m-ra halványodik. A fedés 9,8 óra hosszat tart.

A Szatrurnusz és az Algol fluxus és hullámhossz kalibrált "hivatalos" spektruma
Irodalomjegyzék:
(1) - Dr. Bernolák Kálmán: A fény, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981 ...

január 22-én pedig az Algol mellett. Az üstökös kitörése miatt ledobódott anyag nagy része kb. egy időben távozott, de a kitörés után pár hétig még látható volt egy külső anyaggyűrű is.

A csillagképek között pásztázva feltűnt, hogy a Perseus közismert fedési változója, az Algol, éppen minimumban tartózkodott. A Tejutat horizonttól horizontig követhettük. A Sagittarius környéke szinte ismeretlen alakzatokat kínált.

A béta jelű csillagot Algolnak nevezik. Érdekessége, hogy vátlozócsillag, 2,867 nap alatt fényessége 2,1 magnitúdóról 3,4 magnitúdóra csökken le majd növekszik vissza, tökéletes szabályossággal. Ennek oka, hogy a csillag az ún.

A leghíresebb fedési változó a Perseus csillagképben lévő Algol .
A változók többsége azonban azért változtatja a fényét,mert változik a mérete,azaz pulzál. A legközismertebbek a vörös-és szuperóriások, a Mira-típusú változók.

Létezik ugyanis a változó fényű csillagoknak egy olyan csoportja (legismertebb képviselőjük az Algol), amelynél a csillag fényességének időszakos csökkenését az okozza, hogy nála sötétebb kísérő csillag takarja el korongjának egy részét.

A Csillagászati Értesítő, Meteor, Albireo, Algol, Magnitudó, Villám, Radiáns, ZHR Bulletin, MMTÉH Körlevél, Comet Journal, Pupilla, Göncöl, Atmoszféra, Cirrusz, Shedir, Meridián, DMH Értesítő, Draco, Napfolt, Binary, Zenit, AMK Közlemények, Pleione, ...

Ilyenkor "csillagfogyatkozások" következnek be: az elfedett csillag fénye nem látszik, így a rendszer fényessége lecsökken. A fedési kettősök legismertebb példája az Algol a Perseus (Perzeusz) csillagképben, ...

Evolúciós sajátságok, tömegátadás, Algol-paradoxon. A tömegcsere hatása a pályára)
Kataklizmikus változók
(Klasszikus nóvák: történet, jellemzők, kitörés lefolyása, statisztikák. Prenóva és posztnóva állapotok jellemzői.

See also: Csillag, Fényesség, Fedés, Színkép, Nap