Afélium

afélium
(naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának naptávoli pontja.

afélium
A bolygók legnagyobb távolsága a Naptól, ennek pontja a bolygópályán
Görög eredetű csillagászati szakszó latinos formában (aphelium), az apo (-tól) és héliosz (Nap) elemekből.

afélium
Naptávolpont. A Nap körül keringő égitest pályájának a Nap középpontjától legtávolabbi pontja.

Az "afélium" jelentése: Bolygóknak (üstökösöknek) a Naptól mért legnagyobb távolsága.

Ha az üstökösök afélium-hosszúságát (LA) a periódusidő (T) függvényében ábrázoljuk, akkor egy érdekes függvénykapcsolatot kapunk (bár nagy szórást várnánk az üstökösök perturbálásakor meglévő különböző keringési távolságok, ...

Egy-egy ilyen családba néhány üstökös tartozik, s az jellemzi őket, hogy naptávolpontjuk, azaz a Naptól való legnagyobb távolságuk (aféliumuk) nagyjában éppen a "családfő" külső bolygó közepes naptávolságának felel meg.

Afélium távolsága 152 097 701 km
(1,016 710 3 CSE)
Siderikus periódus 365,256 96 nap
(1,000 019 1 a)
Átlagos pályamenti sebesség 29,783 km/s
Max. pályamenti sebesség 30,287 km/s
Min. pályamenti sebesség 29,291 km/s ...

A Merkúr pályája nagyon excentrikus: perihéliumban 46 millió, míg aféliumban 70 millió kilométer távolságban kering a Naptól. A perihélium helyzete igen lassan körbefordul, precesszál.

22-én tartózkodik a Föld, míg a Naptól legtávolabbi pont az afélium, melyet bolygónk VI. 22-én ér el. A Nap - Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km, aféliumban 152,1 millió km, így a közepes Naptávolság kb.

-re jár - azaz közelebb, mint a Plútó aféliumban. Az új égitestet 2003. október 21-én fedezték fel a Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjával, majd később a nyolc méteres északi Gemini teleszkóppal is vizsgálták.

Terminus 1 Terminus 2 Leírás
Afélium
A Nap körül keringő égitestek pályáján a Naptól legtávolabb lévő pont (a Föld körül keringő testeknél ennek megfelelője az apogeum, a Földtől legtávolabbi pont).
aszteroidák ...

A Mars keringési pályája a Földénél jóval elliptikusabb, és mert a bolygóra jutó napenergia a perihéliumban 40%-kal nagyobb mint az aféliumban az évszakok sokkal szélsőségesebbek mint nálunk.

meginduljon benne a termonukleáris fúzió. Csak az összehúzódás által termelt hő fűti, s az ebből származó infravörös sugárzást bocsátja ki.) Egy ilyen hosszú keringési időhöz nagyon nagy méretű pálya tartozik, amelynek naptávoli pontja, az afélium, 2, ...

július 5-én érünk a nagytengely túlsó végéhez, a naptávol pontba, (afélium) 152, 1 millió kilométerre a csillagunktól.
Figyeljük meg karácsony és az újév első napjaiban a napkelték-napnyugták időpontjait.

Lásd még: Bolygó, Égitest, Pálya, Naprendszer, Csillag