Abszorpció

abszorpciós színkép
Elnyelési színkép, abszorpciós spektrum. Olyan spektrum, amely azáltal keletkezik, hogy a folytonos színképű sugárzás (például a fehér fény) útjába tett anyag a sugárzásból az anyagra jellemző, ...

abszorpció
a gázaknak és gőzöknek folyadékoktól és szilárd testek által való elnyelése v. felszívása. A folyadékok előidézte A.

Abszorpciónak nevezzük azt, mikor energia, vagy áram más energiává alakul át. Például, ha a fény fekete felületre esik, hővé alakul át. Általánosságban nemkívánatos folyamatokról van szó.

abszorpció
Gázok oldódása, elnyelődése folyadékban vagy szilárd testben . - abszorbeál: elnyel, felszív.
Latin eredetű fizikai szakszavak az absorbere (felszív) igéből: ab- (el, ki) és sorbere (hörpöl).

Az "abszorpció" jelentése: Gázok oldása folyadékban vagy szilárd testben, elnyelődés.

Abszorpciós és emissziós vonalak
A 10.2 eV energiájú fotonok elnyelődnek, abszorpciós vonalat hagyva.

Csillagközi abszorpciós vonalak
A csillagok színképében észlelhető csillagközi abszorpciós vonalak a csillagok és a megfigyelő között elhelyezkedő gázoszlop nyomjelzői. Legjobban megfigyelhetők a kalcium, nátrium, kálium, titán vonalai.

Abszorpció (sugárzásé)
Fizikai folyamat, melynek során valamely gáz atomjai vagy molekulái sugárzást nyelnek el.

Az abszorpciós vonalak mért kékeltolódásai ráadásul annál nagyobbak, minél nagyobb az adott ion gerjesztési energiája.

ahol A az abszorpció mértékével arányos mennyiség. Ennek meghatározása nagyon nehéz feladat, emellett nagyon pontatlanná teheti a távolságértéket. Ebben az esetben a következőképpen módosul a fotometriai parallaxis:
(10) ...

Egy csillag abszorpciós színképe. Ha a csillag mágneses terének iránya a látóitányunkba mutat, akkor az eredeti vonal helyett két mellékvonalat, míg ha a mágneses tér merőleges a látóirányra, az eredeti vonal mellet látjuk a két mellékvonalat.

Ha n valós (nincsen abszorpció), akkor az extinkció a Rayleigh-szórásra redukálódik; ez a kis szemcse határeset (a földi légkör részecskéin így szóródik a napfény).

Reveláció erejével hatott, hogy az első spektrumok vonalprofilja annyira ki volt szélesedve, hogy azt sem lehetett eldönteni, emissziós vagy abszorpciós spektrum keletkezett-e.

A legtöbb spektrumban találhatunk sötét elnyelési (abszorpciós) vagy emissziós vonalaka, ezek viszont az előbbiektől eltérő fizikai folyamatokra utalnak.

A kvazár nagyon fényes, így abszorpciós színképének elemzésével lehetőség nyílhat az előtte lévő gáz tulajdonságainak megállapítására is.

A csillagszínképben a folytonos sugárzást (kontinuum) elnyelési (abszorpciós) vonalak szakítják meg. A vonalak hullámhosszából megállapítható, hogy melyik kémiai elem hozta létre az adott színképvonalat.

abszorpciós színkép látható, vagyis azt figyelhetjük meg, hogy milyen hullámhosszakon nyelik el a különféle anyagok a felszínről érkező sugárzást (a hullámhossz a vízszintes, a sugárzás intenzitása a függőleges tengelyen van feltüntetve).

Ezek azonban nem azokon a hullámhosszakon a mutatkoznak, mint a fotoszféra színképében látható abszorpciós vonalak. Ezeket a vonalakat 1869-ben észlelték először, s majd 70 éven keresztül nem találtak rá kielégítő magyarázatot.

A párologtatáshoz legalább 10^-5 torr nyomás szükséges, de ezen a nyomáson gyorsan kell végrehatjtani a folyamatot az oxigénabszorpció elkerülése érdekében. Ultranagy vákuum esetén, 10^-8 torr mellett már nem kell annyira igyekezni.

egy égitest színképében az abszorpciós és emissziós vonalak eltolódása a nagyobb hullámhosszak irányába. A vöröseltolódást elsősorban a megfigyelt égitestnek a megfigyelőtől való távolodási sebessége határozza meg.

abszorpciós vonalak felfedezése, tapasztalati összefüggések
csillagok és bolygók
Kirchhoff és Bunsen - Kirchhoff törvényei
spektrálklasszifikáció - Pickering és Cannon
OBAFGKM kialakulása, HRD
luminozitás-osztályok, MK-rendszer ...

A szilárd metán abszorpciós sáv felfedezése azt jelentette, hogy a felszínen -218 C foknál (55 K) hidegebb van, különben a metán nem lenne fagyott.

A prizmával előállított spektrum színeiről először Newton mutatta ki, hogy további színekre már nem bonthatók. A napfény folyamatos színképében több ezer abszorpciós vonal található.

Alacsony frekvenciákon a kozmikus háttér nem-thermális eredetű rádiósugárzása, magas frekvenciákon a kvantumhatár, illetve a Föld felszínéről nézve a légköri abszorpció korlátozza a megfigyeláseket.

A forró gázból kijutó röntgenfotonok egy részét azonban a köd előtti térrész hidegebb gázcsomói elnyelik, és ez az abszorpció rajzolja ki a felhő érdekes, Mikulásra emlékeztető alakját, északon a jellegzetes süvegével.

A Fraunhofer-vonalak közönséges kémiai elemek (kalcium, nátrium, hidrogén, stb.) laboratóriumban is előállítható emissziós vonalainak felelnek meg, de a Nap légkörében (az ottani alacsonyabb hőmérséklet miatt) a vonalak abszorpciósakká változnak.

(vii) a Nap állapotainak függvényében tanulmányozni a napszél-abszorpció természetét és mennyiségét, ...

Lásd még: Csillag, Anyag, Színkép, Hőmérséklet, Spektrum