abszolút nulla fok
Az abszolút hőmérsékleti skála kezdőpontja, az ~ (0 K), amely -273,16 °C-nak felel meg. Ez a hőmérséklet, amely a legkisebb érték a Világegyetemben, gyakorlatilag nem érhető el.
Abszolút nulla fok: A legalacsonyabb lehetséges hőmérséklet, amelyen az anyag nem tartalmaz hőenergiát. (0 K= -273,15 Celsius fok.) ...
A fizika mai ismeretei szerint az abszolút nulla fok közelében óriási energia- és impulzus-ingadozások lépnek fel.
A fehéres rózsaszín pár 10 fokkal melegebb az abszolút nulla foknál (−273,15°C), míg a sötétebb színek kb. −261°C fokra utalnak, azaz mintegy 12 fokkal melegebbek az abszolút nulla foknál.
A műszerek rendkívüli érzékenységének elérésében az alacsony üzemelési hőmérséklet segít: az űrtávcső detektorait működés közben abszolút nulla fok körüli hőmérsékletre hűtik, amire közel 2000 liter folyékony hélium szolgál.
(A probléma hasonlít az abszolút nulla fok problémájához. Létezik egy alsó határ a természetben a hőmérséklet tekintetében. Egy test elvileg akármekkora hőmérsékletre felmelegedhet, de csak -273,15 Celsius fokig hűlhet le.
A kamera detektorait az abszolút nulla fok környékére hűtötték le, hogy a műszer saját hősugárzása ne zavarhassa az észlelést.
Ezek közül a leglátványosabb a mikrohullámú háttérsugárzás, amely a rekombináció korszakában keletkezett - ennek a sugárzásnak a hőfoka azóta - az univerzum ezerszeres tágulása következtében - az abszolút nulla fok feletti 3 (pontosabban 2,73) fokra ...
Két faktor határozza meg: a nulla kelvin az abszolút nulla fok (amikor a molekulák már nem végeznek hőmozgást), és az egy kelvin különbség a víz hármasponti hőmérsékletének 1/273,16-ad része.
A fizikailag elérhető legalacsonyabb hőnérséklettől, az abszolút nulla foktól mért, tehát definíció szerint mindig pozitív értékű, kelvinekben (K) megadott hőmérséklet. Az abszolút nulla fok = -273,16 °C = 0K. A víz fagyáspontja = 273,16 K = 0 °C ...
Az 50-100 baktérium (képünkön) túlélte a kilövés viszontagságait, az űr vákuumját, a 3 évig tartó kozmikus sugárzást, a hideget (mindössze 20 fokkal az abszolút nulla fok felett), mindezt víz és tápanyagok nélkül.
Az egyik legfontosabb teendő, hogy a detektort és környezetét az abszolút nulla fok közelébe kell hűteni. A Föld körül keringő infravörös-obszervatóriumok működési idejét is az szabja meg, hogy mennyi ideig tart ki a hűtőanyag.
Ez olyan bonyolultságú feladat, mintha a Földről egy, a Hold felszínén ülő nyúl teste által kibocsátott hősugárzást szeretnénk detektálni. A lehető legjobb jel/zaj viszony elérése érdekében ezért kell a szonda detektorait az abszolút nulla fokhoz ...
1992-ben a COBE műhold érzékelte a "Nagy Bumm" utáni "hőlüktetést". A kezdetben kitört tüzes energia erősen lehűlt, jelenlegi hőmérséklete -270 ºC, alig magasabb, mint az abszolút nulla fok, és több százmilliószor hidegebb, ...
 Lásd még: Hőmérséklet, Anyag, Csillag, Föld, Bolygó
  
|
RSS
