abszolút fényesség - a csillagok látszólagos fényessége 10 parszek, azaz 32,6 fényév távolságból.
abszolút fényesség
egy égitest látszó fényessége 10 parszek (32,616 fényév) távolságból. Két égitest közül nem mindig a nagyobb abszolút fényességű látszik fényesebbnek a megfigyelés helyéről.
Abszolút fényesség
4,8m
Pálya adatok Átlagos távolság a Tejútrendszer magjától ...
abszolút fényesség= A + B log (periódus)
alakú összefüggés A zéruspontja erőteljes szakmai vitákat vált ki, immáron évtizedek óta.
Az abszolút fényessége alapján 200-400 méter átmérőjűnek becsült, 2010 SO16 katalógusjelzéssel ellátott aszteroidát a WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) infravörös műhold felvételei alapján fedezték fel 2010. szeptember 17-én.
Abszolút fényesség:
Egy csillag abszolút fényessége megegyezik egy vele fizikai és kémiai állapotában tökéletesen megegyező csillagnak a látszó fényességével 10parsec, azaz 32,6 fényév távolságból mérve.
A csillagok abszolút fényességének ismeretében meghatározhatjuk azok luminozitását, azt, hogy a csillag egy másodperc alatt mennyi elektromágneses energiát bocsát ki felületén.
fősorozat A Hertzsprung-Russell-diagram vízszintes tengelyén a csillagok felszíni hőmérséklete (szín vagy színképtípus), függőleges tengelyén az abszolút fényessége szerepel.
Meghatározták az égitest úgynevezett abszolút fényességét, amely a korábban talált üstökösökéhez képest váratlanul erősnek bizonyult. Az utóbbi négyszáz évben nem figyeltek meg hozzá hasonlót.
Ez nem kis mertekben függ attól, hogy a jelenlegi igen magas abszolút fényesség normális állapota az égitestnek, vagy csak egy kitöréseredménye. Ez utóbbira utal W. Offutt egy hetes CCD-s megfigyeléssorozata.
Yuan és munkatársai meghatározták a szupernóva vöröseltolódását és abszolút fényességét, ami jól egyezik a párhuzamos vizsgálatok eredményeivel - vagyis megerősítést nyert, hogy a -20, ...
Abszolút fényesség
A csillagok luminozitását akkor tudjuk összehasonlítani, ha látszó fényességükből kiszámítjuk, milyen fényesek lennének 10 pc távolságból. Utóbbit nevezzük abszolút fényességnek.
A teljes spektrumon mért fényesség a bolometrikus fényesség, ez jól közelít az abszolút fényességhez (az abszolút fényesség az a fényesség, amilyennek az adott objektum 10 pc távolságból látszana).
Az ilyen ismert abszolút fényességű objektumokat a csillagászok standard gyertyának nevezik.
Akkor vélhetjük úgy, hogy a közeli és a távoli Ia szupernóvák abszolút fényessége megegyezik, ha a fényességük időbeli lefutása is megegyezik. Ezért újra megvizsgálta 30 távoli és számos közeli Ia szupernóva fényességmenetét.
A csillagok az abszolút fényességük alapján hasonlíthatók össze: abszolút fényesség alatt a 10 parszek (32,6 fényév) távolságból mérhető látszó fényesség értendő.
A V fotometriai sávban abszolút fényesség-ű csillag távolságból látszó fényességű, ha nincs a látóirányban felhő. Felhő jelenlétében a látszó magnitúdó -re módosul.
A függőleges tengelyen az csillagok abszolút fényességét és a fényerősséget tüntetik fel, a vízszintes tengelyeken pedig a felszíni hőmérsékletet és a színképtípust jelölik.
A cefeida változócsillagok fényváltozási periódusa és az abszolút fényessége között megfigyelhető összefüggés. Henrietta Swan Leawitt (1868-1921) amerikai csillagász ismerte fel 1912-ben.
Elsőként ez a módszer tisztán tapasztalati oldalról alakult ki: a közeli csillagok távolságát másképpen meghatározva ismertük azok abszolút fényességét, ami arányosságot mutatott a megfigyelt periódusukkal.
Balra a Hertzsprung-Russel-diagram (HRD) látható, rajta a csillagok három jellemző állapota abszolút fényességük (avagy teljes energiakibocsátásuk) és színképtípusuk függvényében.
Látszólag igen halvány, 4,17 fényrendű csillag, a valóságban azonban K0 színképtípusú óriás. Abszolút fényessége 0,0 fényrend. Ez azt jelenti, higy 10 parszek távolságból úgy ragyogna egünkön, mint a Vega csillag a Lyra csillagképben.
δ LEONIS-ZOSMA. E név eredete tisztázatlan, talán perzsa. A2 színképtípusú, 2,58 fényrend látszólagos fényességű csillag, amely 68 fényév távolságban fénylik. Abszolút fényessége 1,0 fényrend.
Ha az objektum kora valóban megegyezik a kettőscsillagéval, akkor abszolút fényessége - amely kb. tizede a Napénak - kizárhatja azt a lehetőséget, hogy egy harmadik csillagot látunk.
A periódus és az abszolút fényesség közötti kapcsolat ismeretében (amit tejútrendszerbeli cefeidákkal lehet kalibrálni) a mérésekből meghatározott látszó fényességből és a pulzáció periódusából kiszámítható a cefeida, ...
Az alacsony érték oka az, hogy a csillag sugárzása nagy felületen oszlik el, így egy adott területre kevesebb jut belőle. A viszonylag alacsony felszíni hőmérsékletnek köszönhetik vöröses színüket. Abszolút fényességük azonban igen nagy, ...
 Lásd még: Fényesség, Csillag, Csillagász, Csillagászat, Anyag
  
|
RSS
