Zúzó-bogyózó
A szőlő feldolgozásánál a szőlőszemeket el kell választani a kacstól. Erre a feladatra használjuk a zúzó-bogyózót, másik nevén a darálót.
Mivel a zúzó-bogyózó által roncsolt szőlőszemekkel nem sokat érintkeztek, ezért ami színanyag kioldódott (míg ki nem derült, hogy kicsi a fakáci, betontartály) határozta meg a roséborunk színét.
- Cefrekészítés és kezelés: a szőlőből a cefrét zúzó, illetve zúzó-bogyózó gépekkel készítik. A zúzógépek összeroppantják a szőlőszemeket és a kocsányt, a zúzó-bogyózó, illetve a bogyózó-zúzó gépek a kocsányt különválasztják a cefrétől.
A feldolgozóban a szőlő először a zúzó-bogyózó gépbe kerül, amely elválasztja a héjat a hústól, valamint leszedi a kocsányt.
A kalákában (másik két törpebirtokossal) beszerzett zúzó-bogyózó géppel meg pikk-pakk lezúztuk az anyagot egy kádba, ahol most pihenni-erjedni fog úgy 8 napot.
Nagyobb kíhívás az anyag folyamatos csömöszölése.
Terveztem olyan zúzó-bogyózó szerkezet beszerzését is, de mivel csak fehér szőlőt dolgozok fel az idén, illetve ha veszek akkor már elektromosat (aminek jelenleg az ár-érték arányát nem tudtam volna kihasználni finoman szólva) így ezt ejtettem.
Amint a szőlőt beszállítják a feldolgozás helyére, általába egyből a zúzó-bogyózóba kerül, hogy a szemeket elválasszák a kocsánytól, ami fás szövet lévén sok keserű cserzőanyagot tartalmaz, amiből nem szabad túl soknak beoldódni a borba, ...
Újabban szőlődarálót vagy zúzó-bogyózó gépet használnak. A szőlő levét, a mustot, préseléssel választják el a szőlő szilárd részeitől. A mustot hordókba, tartályokba töltik, ahol élesztőgombák hatására alkoholos erjedésen megy keresztül.
kézzel addig dörzsölték a rostán ide-oda, míg a szemek leváltak és a fonaton áthullottak. Manapság ez a kézi bogyózás már nem használatos, helyette kisebb - nagyobb teljesítményű zúzó-bogyózó gépeket használnak.
 Lásd még: Bor, Szőlő, Szüret, Cukor, Pezsgő
|
