Vörösborszőlő-fajták Bevezetésének
Barbera
Ez a valamikor még közönségesnek tartott piemonti fajta a Sangiovese után a legelterjedtebb olasz kékszőlő, és az utóbbi két évtizedben csúcsminőségű termékeket készítenek belőle.
Vörösborszőlő-fajták 2. oldal >>>
Barbera
Erőteljes növésű, későn érő fajta széles ízskálával, kedvező savtartalmú még forró tájakon való termesztés esetén is.
A(z) 'Vörösborszőlő' kategóriába tartozó lapok
Az összesen 12 lapból a következő 12-t listázza ez a kategóriaoldal, a többi a további oldalakon található.
B ...
Vörösborszőlő-fajták:
Kékfrankos
A kutatások szerint a Kaszpi-tenger partvidékéről származik. Jó termőképességű, és mivel fagytűrése megfelelő, termése hosszú időn keresztül a tőkén tartható. Október elején, közepén szüretelhető.
Vörösborszőlő-fajták:
Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó, Merlot, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Pinot noir, Kadarka, Bíborkadarka, stb.
Csemege szőlőfajták:
Chasselas, Irsai Olivér, Csabagyöngye, stb.
Vörösborszőlő
» Cabernet (franc és sauvignon)
Termőképessége közepes. Fürtje is, bogyói is kicsinyek. Bogyóhéja vastag. Későn érik, nem rothad.
» Kadarka
Bőtermő, fürtje, bogyója közepes. Későn érik, rothadékony.
Ha a vörösborszőlő- fajtát vagy a vegyes szüretelésből származó szőlőt zúzás után törkölyön hagyjuk állni és az erjedés megindulása után két- három nap múlva sajtoljuk ki, akkor kapjuk a világospiros, piros, vagy sötétpiros sillerbort, ...
Vörösborszőlő-fajták
Portugieser, Blauer Portugiser, Oportó, Kékoportó
Régebben Oportó
Hasonnevei közül külföldön legismertebb a Portugiser. Nálunk a köznapi nyelvhasználatban a "kék" jelző nélkül használják a fajta nevét. Származása bizonytalan.
Magyar vörösborszőlő, a Kékfrankos és a Kadarka keresztezéséből származik. Napjainkban egyelőre kis területen termesztik, például a Mátrai borvidéken. Nagy, ágas, tömött fürtű fajta, bő termést hoz. Szeptember második felében szüretelhető.
Francia vörösborszőlő-fajta. Spanyolországban és Dél-Afrikában is termesztik. Ritkán ad önálló vörös?bort, de más fajtákkal házasítva kiváló minőségű bor is készíthető belőle.
önocianin: A vörösborszőlő- fajták vörös színanyagainak gyűjtőneve.
önológia: Borászat
Önológus: Borász ...
Vörösborszőlő- fajták: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet franc, Kadarka, Cabernet sauvignon, Pinot noir.
Fehérborszőlő-fajták: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Chardonnay, Zöld veltelini, Rajnai rizling, Tramini.
Jellegzetes savtartalmát csersavtartalmát, hosszú héjon történő erjesztés biztosítja. Vörösborszőlő- fajták: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet franc, Kadarka, Cabernet sauvignon, Pinot noir.
A pincészet két fő vörösborszőlő-fajtájából: a Pinot noir és a Kékfrankos házasításából készült félédes vörösbor, melynek fogyasztását 15-16 °C-on ajánljuk.
században a vörösborszőlő-fajták egyre több teret nyertek a fehérborszőlők rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktől. A város és környékének rohamos ütemű benépesedése során két évtized alatt kialakult a szőlő monokultúra.
Területe mára olyan mértékben lecsökkent, hogy a vörösborszőlő-fajták között a második helyre szorult. Elsősorban a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében termesztik. Hasonnevei közül a bulgáriai Gamza a legismertebb.
Feltételezik, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt. A vidék szőlőtermesztéséről a római kor után sok évszázadig nincsenek biztos adatok. Az első biztosnak mindható adat az esztergomi káptalan által kiadott I.
századtól a vörösborszőlő-fajták egyre több
teret nyertek a fehérborszőlők rovására. A törökök kiűzése után a város és
környékének rohamos ütemű benépesedése során két évtized alatt kialakult a szőlő
monokultúra.
A cabernet franc világfajtának tekinthető vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a "nagy" kékszőlő fajták egyike. Francia eredetű, melyet már az 1600-as években jól ismertek és kedveltek.
A balatonboglári borvidéken elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de vörösborszőlő-termesztésre ugyancsak kiválóan alkalmas a terület.
A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges.
Már ne is haragudjatok meg de a fekete leányka egy ősi magyar vörösborszőlő a kadarka mellett(ami eredetileg török sz.)!!!
Az ,hogy erdélyben termelik és mo.-n
nem az szégyenletes dolog mert Mátyás az igazságos is ezt itta.
(A Tikves egyébként Macedónia talán legnagyobb szőlő-, és bortermelője.) Szóval egy valódi bennszülöttel van dolgunk, egy macedón vörösborszőlő-fajtával, még ha nem is a legautentikusabb öltözetben.
A termesztett vörösborszőlő fajták: Kékfrankos, Pinot noire, Merlot, Cabernet Sauvignon. A vörösborainkra is a szép savak, illatok a jellemzőek és kevéssé a fanyarság és testesség.
A terület mikroklímája kiválóan alkalmas a vörösborszőlő-fajták termesztésére. A szekszárdi-borvidéken a kékszőlő-fajták aránya 70%, a legnagyobb területen a kékfrankos, a merlot, a kadarka és a kékoportó terjedt el.
Ezen idő alatt - alkalmazkodva a világpiacon végbemenő változásokhoz - átalakították szőlőállományuk struktúráját a vörösborszőlő javára, miközben a teljes állomány 40%-át egyben újra is telepítették, ...
században török megszállás alá került, ami visszavetette ugyan a bortermelést, de ebben az időszakban honosodtak meg a környéken a vörösborszőlők. A XVIII.
Mára megfordult a helyzet a vörösborszőlők aránya a kilencven százalékhoz közelít, és a kékfrankos termelése olyannyira kiemelkedő, hogy 2003-ban Sopron levédette a "kékfrankos fővárosa" elnevezést, ...
Napjainkra hazánk hatodik legelterjedtebb vörösborszőlőjének tekinthető, dűlőit többek között a szekszárdi déli, dombos fekvésű részein találjuk.
Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület háromnegyed részén vörösborszőlő terem) kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva. Jelenleg a Soproni borvidéken elsöprő dominanciával 1113 ha-on terem a Kékfrankos.
A borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszőlőket. Legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a pinot noir, a zweigelt és a kadarka.
Ma elsősorban vörösbortermeléséről híres, bár korábban ez egyáltalán nem így volt (a terület háromnegyed részén vörösborszőlő terem), de számos fehér borszőlőfajtát is termesztenek.
Jelenleg mindhárom körzetben telepíthető a fehérborszőlő-fajták közül az Olaszrizling, a Chardonnay, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Szürkebarát, a Cserszegi fűszeres és az Ottonel muskotály, a vörösborszőlő-fajták közül pedig a Zweigelt.
A Duna mentén, a folyóval párhuzamosan húzódó 100-200 méter magas dombok oldalán található az ország egyik legnagyobb múltú vörösborszőlő-termelő területe, a Szekszárdi borvidék.
Az Egri bikavér készítéséhez kiemelten ajánlott nyolc vörösborszőlő egyike.
Bőtermő, ám termőképessége kissé elmarad a Kékfrankosétól. A Kékfrankosnál erősebb, rendszerint 18 mustfok feletti cukortartalommal és harmonikus savtartalommal szüretelhető.
A fehérborszőlő-fajták közül a legelterjedtebb az izsáki, a Zala gyöngye, a kövidinka és az ezerjó, a vörösborszőlő-fajták közül pedig a kékfrankos és a kadarka.
Történelem ...
A termőtájon elsősorban a fehérborszőlő-fajták terjedtek el, de a borvidék a vörösborszőlő-fajták termesztésére ugyancsak alkalmas.
 Lásd még: Vörösbor, Szőlő, Borszőlő, Borvidék, Fajta
  
|
