| |
Villány-Siklósi borvidék
A magyar borászat újjászületésében a Dél-Dunántúl, de kiváltképpen Villány úttörő szerepet játszott. Sikere látványos, elmondhatjuk, hogy legfejlettebb borvidékünk a Villányi.
Villány-siklósi borvidék
Bock Pincészet
Csányi Pincészet
Gere Attila Pincészet
Gere Tamás és Zsolt Pincészet
Gere Tamás Pincészet
Günzer Tamás Pincészet
György-Villa (Törley Pincészet)
Kemendy Selection (Törley Pincészet) ...
Villány-Siklósi borvidék, Szekszárdi borvidék
Általános elterjedtsége
Franciaország, Olaszország, Spanyolország, USA, Kanada, Chile, Ausztrália, Dél-Afrika ...
A Villány-siklósi borvidék, viszonylag nem nagy kiterjedésű, de adottságai folytán a legjobbak közé tartozik
Európában, a Kárpát-medencében a legkiválóbb vörösborok készítéséhez szolgáltat - a jó gazda keze alatt - kitűnő minőségű szőlőt.
16. Villány-Siklósi borvidék
Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kisharsány, Kistótfalu, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Palkonya, Siklós, Túrony, Villány, Villánykövesd ...
Villány
A Villány-Siklósi borvidék központja. XV. századi templomát a XVIII. században átépítették. Az egykori Teleki pincében Bormúzeum van.
Széltől védve - Villány-siklósi borvidék
Az ország legdélibb fekvésű borvidéke a Villány-siklósi. De nemcsak a legdélibb, hanem az egyik legrégibb is e borvidék.
Magyarországon előfordul a legtöbb vörösbort termelő borvidéken, de önálló fajtaként csak a Villány-Siklósi borvidéken vált ismert és keresett márkává.
Levele világoszöld színű, csupasz, fényes, sima felületű, vékony szövetű, könnyen szakadozik.
Valószínűleg magyar származású régi hegyaljai fajta, a Tokaj-Hegyalján meghatározó fajta, de ezenkívül Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele.
Villány (korábbi Villány-Siklósi borvidék)
A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza.
Jellemző, hogy a könyvünk előző kiadása idején, az 1990-es évek elején, még csak 10 település tartozott az akkori Villány-Siklósi borvidékhez, ám a hírnév 'kitágította'' a borvidék határait.
Magyarország minden borvidékén termesztik, de legelterjedtebb Tokaj-hegyalján és a Villány-Siklósi borvidéken. Az Egri borvidék Debrői körzetében szintén jó minőséget ad. Később került Tokaj-hegyaljára, mint a furmint. A XVIII.
Tokaj-hegyalján, Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele. Magyar eredetű fajta.
Zöldessárga színű, testes bor. Enyhén fűszeres ízű, savai elegánsak, utóíze kissé fanyar.
néven, melynek szőlőterületei a villány-siklósi borvidéken találhatók, de van Szekszárdon és Tokajban is ültetvénye.
Zöldessárga színű, az illata gyümölcsös és könnyű. Ízben halványan fűszeres, savai elegánsabbak, mint a furminté, fanyar utóízzel bír. Hegyalján, Somlón és a Villány-siklósi borvidéken van otthon.
Származása:
valószínűleg magyar ...
Német nyelvterületen Lindenblattrige néven ismert. Hazánkban Tokaj-Hegyalja második jellegzetes fajtája, de a Somlói, és Villány-siklósi borvidéken is termesztik. Bora finom hársméz illatú és zamatú, kemény, testes, fanyar utóízű.
A Villány-Siklósi borvidék önállósulását követően az 1940-es évek legelején létrejött Mecseki borvidékhez Pécs város, továbbá Baranya vármegye Mecsekalja, Cserhát, Kővágószőllős, Kővágótöttös hegyi szőlőit számították.
 Lásd még: Borvidék, Villány, Villány-Siklós, Szőlő, Tokaj
  
|
RSS
