Vendégkaró

vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a
magas combművelés is. A borkimérés kizárólag saját termésű bort forgalmazhatott a termelő ...

Vendégkaró
A múlt század folyamán a szálvesszős művelés kisebb-nagyobb mértékben minden olyan borvidékünkön szokásban volt, ahol csapos fejmetszést folytattak. A szálvesszőt többnyire vendégkaróhoz vagy a következő szőlőtőkéhez kötötték.

vendégkaró: a Soproni borvidéken a szálvesszők rögzítésére használt, a két szőlőtőke közé leütött általában rövidebb (selejt) karó.

A borvidékre jellemző a fej tőkeművelésmód soproni szálvesszős metszésmóddal. Fő jellegzetessége, hogy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.

kopaszmetszést: minden évben visszavágják a vesszőket a tőkefejig
csaposmetszést: a tőkén egy-két éves termőrészeket is hagynak
esetleg szálvesszős metszést: a szálvesszőt egy vendégkaróhoz kötik ...

126. ábra. Tőkeformák és metszésmódok: a) világos szemre metszett tőke; b) rudasra metszett tőke; c) karikás művelés ménesi módra; d) karikás művelés erdélyi módra; e) vendégkaróhoz kötött szálvessző; f) földbe bujtott szálvessző, Mátraalja (Heves vm.

Fő jellegzetessége, hogy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.
A borkimérés kizárólag saját termésű bort forgalmazhatott a termelő házában.

Lásd még: Szálvessző, Jelleg, Metszés, Szőlő, Bor