Tenyészidő

Tenyészidő hossza és beérési ideje.
Meghatározza a + 10 C fokon feletti átlaghőmérsékletű napok száma. / Magyarországon ez 180-190 nap /. Ez +10 C fok a biológiai nulla fok.

Tenyészidőszak hossza
A szőlő tenyészidőszakának kezdetét és végét a 10 °C középhőmérséklet tartós átlépésének időpontjával számítjuk. Magyarországon ez sokévi átlagban 185-200 nap. Térségünkben a tenyészidőszak kezdete átlagosan április 10.

A tenyészidőben kerül elvégzésre, és a metszéssel meghatározott célt követi:
- hajtásválogatás: hajtások számának meghatározása
- hajtások elrendezése a kordonon, befűzés + kötözés ...

A hozam az adott tenyészidőszak bizonyos kulcsfontosságú. A hozam utal, hogy hány szőlőt termesztenek egy minden szőlő. Lehet, hogy vállalja a több szőlő, a jobb. Valójában, a legjobb hozam attól függ, a bor készül.

mintegy féléves a tenyészidőszak. Magyarországon a Duna-Tisza köze és a dél-alföldi
területek kapják a legtöbb napsütést: 2050-2100 óra. Ez a magas hó és fénymennyiség ...

A nyári rügy még a keletkezés tenyészidőszakában kihajt, és hónaljhajtást (másod-, harmad- ... rendű hajtást) képez. A téli rügy csak a következő tenyészidőszakban hajt ki és elsőrendű hajtás lesz belőle.

A szárrendszer fő része a hajtás, az adott tenyészidőszakban képződött, zöld, leveles szár; ezt alkotják a csavarodó, kapaszkodásra való kacsok, az általában tagolt, tenyeres, fajtánként más és más levelek, a rügyek és a fürt.

A Közép-Alföld éghajlata a szőlő tenyészidőszaka folyamán változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró napsütéses nyár és hideg száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napsütéses órák száma.

A Villányi borvidék területe 1892 ha, klímája szubmediterrán jellegű, meleg és száraz időjárás és hosszú tenyészidő jellemző, melyet a Földközi tenger felől érkező meleg levegő erősíti. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk.

Általában elpusztul, de előfordul, hogy a tenyészidőszak alatt kihajt. Ezt nevezik hónaljhajtásnak. A téli rügy a hajtáson helyezkedik el. Elsőrendű hajtás fejlődik belőle, és általában csak a következő tenyészidőszakban hajt ki.

A borvidék szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemzi. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk.

A mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk.

száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő a jellemző. Hőösszegben és fényben a
leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi-tenger
vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti.

A pécsi borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű - de annál valamivel csapadékosabb és szelesebb; meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk.

A Villányi hegység mikroklímája, a novemberi szüretig terjedő hosszú tenyészidő biztosítja a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc borunk kellemes savösszetételét, kitűnő minőségét.

13 000 ha területen ültetett Languedoc-Roussillon régióban, valamint Provence-ban is találkozhatunk vele. A déli területek szárazsága azonban a tenyészidőszak bizonyos időszakában gondot jelenthet a szőlőfajta számára, ezért öntözésre lehet szükség.

A mediterrán éghajlat kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel.

Az észlelt és lehetséges napfénytartam közötti arány alapján a tenyészidőszakban a nappali megvilágítás 55,6% alatt van. Magyarország szőlőtermő tájain a napfénytartam évi összege sokéves átlagban 1800-2070 óra.

talán kicsivel több sav orvosolta volna a bajt, de azok meg elégtek a meleg tenyészidőszak alatt. A savak sajnos teljesen elhagyták borunkat (bár eleve nem volt sok benne).

Lásd még: Szőlő, Borvidék, Cabernet, Talaj, Sauvignon