Talaj és domborzat
A talaj tápanyaghiánya komoly gondot okozhat a szőlőtermesztésben. Jobb szőlőminőséget kapunk, ha a szőlő védve van, és csak a növekedésre kell koncentrálnia.
Talajadottságok I.
Az éghajlati és domborzati viszonyok mellett a talaj, ami leginkább meghatározza a szőlőültetvények minőségét, jellegét.
Talajíz
A nyomelemekben gazdag talajokon termesztett szőlők boraiban feltűnő jellegzetesen sós íz.
Programajánló ...
talaj
a Föld termőképes felszine, mely a kőzetek elmállásából (l. o.) keletkezik. Kémiai tulajdonságait l. Föld (kérge, VII. köt. 442. old.). Heves az olyan T.
Talajvizsgálat: Két fő célja lehet: amennyiben a terület fás növényekkel volt korábban beültetve úgy érdemes esetleges talajfertőzést megvizsgálni mert a fák gyökerei immunisak lehetnek, koruknál fogva bizonyos fertőzésekre, ...
Talaj
A borvidék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. A Móri árok tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Homokos dombsoraival kitűnő szőlőtermő terület.
Talaj:
Talajai a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak, de annál még változatosabbak. Itt előfordul a permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton pannonhomokon, kristályos palán márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is.
Talaj:
A Tenkes-hegy triász mészkőből, a Villányi-hegység pedig a kréta korban kialakult pikkelyes felépítésű mészkőből áll. A hegységet több méter vastagságban lösz és meszes agyag borítja.
TALAJ
A borvidék az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, egy törésvonal mentén alakult ki.
Talajtakarási-talajművelési kísérletünkben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén nagy mennyiségben keletkező, a sás-nád-szolidágós takaróanyagot sikeresen alkalmaztuk talajtakarási célra.
talajíz
Egy adott táj minden borában meglévő jellegzetes íz, mely a termőtalaj sajátos ásványianyag-tartalmától függ.
Talaj: riolit tufán kialakult agyagbemosódásos talajféleségek, részint öntéshomok (Debrői körzet).
Éves középhőmerséklet: 1QS °C (30 év átlaga).
Évi napsütéses órák száma: 1900-2000 óra.
Évi csapadékmennyiség: 600 mm (30 év átlaga).
Talajíz Jellegzetes, egy-egy borvidékre jellemző íz, amit egyesek mint különlegeset szeretnek, mások meg kellemetlen mellékíznek tartanak. Vannak egyes vidékek, ahol a borhibát talajíznek tulajdonítják.
talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken. 1901-ben
kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék ...
Talaj
Löszös altalajon barna erdei és vályogtalaj alakult ki.
Telepített szőlőfajták
Tramini, Zöldveltelini, Rajnai rizling, Szürkebarát, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kadarka, Merlot ...
talajíz
DEF:
A borban észlelhetô különleges íz, mely a származási termôtalajra jellemzô.
talajíz
Egyes termőhelyeken a borok jellegzetes íze, amelyet (lehet hogy egyoldalúan) a talajnak tulajdonítanak.
tankpezsgő ...
A talaj sajátosságai...
A talajadottságok meghatározó szerepet játszanak a borok jellegének, illat- és zamatanyagának, továbbá extrakttartalmának alakulásában.
Fő talajtípusok:
A bortermő dűlők talaja elsősorban a laza negyedidőszaki fedőüledéken képződött. Lejtőtörmelék, lejtővályog főként oligocén homokon képződött.
Talaj: Nagyobb részt lösz, kisebb részben pannonhomokkal kevert lösz.
Történelem: Valószínűleg a Vitis sylvestris természetes előfordulásáról már az
ősember is fogyasztott termést. A rómaiaké bizonyítható. Akkoriban a Szekszárd ...
Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek.
Talajban nem válogat, de sok zöldmunkát és hosszúmetszést igényel. Tőkéje erős növekedésű, sűrű vesszőzetű, bőtermő. Fürtje igen nagy (350 gramm), kissé tömött, vállas, piros-rózsaszín bogyói hamvasak.
Talaja változatos.
Legjellemzőbbek a riolittufán kialakult, mészben szegény, agyagbemosódásos barna erdőtalajok.
Talaj szempontjából nem mondható igényesnek, de a keményebb nyiroktalajokon, gránitmálladékos kőzeteken vagy bazalt málladékon ad értékes bort.
Talaja a főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirok.
Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal.
Talajigénye megegyezik más kékszőlő fajtákéval, de különösen jól érzi magát az ásványi anyagokban gazdag, amúgy sovány gránittörmelékes területeken: nagy minőséget itt ad.
Talaját a vulkáni működés alatt kiömlött bazalt és a lehullott tufa határozza meg. A vulkanikus bazalton, bazalttörmelékes löszvályogon, bazalttufán és pannonüledéken kialakult erdőtalajok találhatóak, ásványi sókban és nyomelemekben gazdag.
Talaj és fekvés iránt nem igényes, fagytűrő, gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, kevésbé rothad, zöldmunkaigénye mérsékelt, jól szállítható. Vizsgálata folyamatban van.
A talaj különböző összetétele által a verdicchio szőlőt két fő csoportba sorolják, melyből két eltérő karakterű bort érlelnek.
A talaj, a klíma, a Mátra közelségének jótékony hatása mind közrejátszik abban, hogy az illatos, szép savú fehérborok kedvelői igazi paradicsomra lelhetnek Gyöngyös, Nagyréde, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Abasár-Pálosvörösmart, ...
vápa
Talajmélyedés, gödör, árok, a csípőizület árka.
Szláv eredetű szó lehet: szlovén vapa (tócsa), ez a jelentés található néhány magyar nyelvjárásban is, innen jött a tócsa gödre, majd gödör, mélyedés.
A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora.
A borvidék talaj és éghajlat adottságai és a tengerszint feletti magassága alapján inkább a Szekszárdi borvidékhez hasonlít, mint az Alföldön lévő szőlőterületekhez, hiszen e területek a Tolnai Dombság lefutásának részei, amit csak a Duna szel ketté.
Ironikusan, talajok, melyek nitrogénben gazdag és egyéb tápanyagok (feltételeket, amelyek általában nagyon hasznos a legtöbb növény) képes szőlő, hogy nem alkalmasak a borkészítés.
Horolásnál a talaj felső rétegét kapálják. A kelőfélben lévő gyomok kiírtására alkalmazzák, illetve a cserepesedés megszüntetésére.
Bejegyezte: Bloggerman dátum: 8:00 0 megjegyzés
Szőlőgubacs atka ...
A gép minden talajon képes közlekedni. A permetezés ezzel a géppel még ma is zajlik. A tartályt megtöltik vízzel, hozzáadják a törzsoldatot és elkeverik. A tömlőt kihúzzák a kezdősor elejéhez, a nyomást a pisztolyon levő karral beállítják.
c) a termőföld talajuntság vagy más talajtani okok miatt telepítésre igazolhatóan alkalmatlan;
d) a tervezett telepítés nem felel meg e törvény előírásainak.
erdőtalaj = fás növényzet alatt létrejött talaj, amely a művelés hatására módosul, szőlő számára viszont kedvező gazdag talajt jelent.
eredetvédelem = A szőlő és a bor származását őrzi, biztosítja a forgalmazás során ...
TALAJ: A hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok stb.
9. Móri: Kevert a talaj (homok, kavics, lösz), kedvező az éghajztal. Közepes minőségű borokat készítenek, a fehérbor dominál. A cukortartalmuk magas. Fajták: 1000 jó (itt minőségi borként), olasz rizling, leányka, chardannay.
Avar, makk, erdei altalaj. Sós. Végén kesernyés, izgalmas. Kékfrankos dzsindzsája.
Úgy emlékszem, mindenkinek ízlett, sőt: nyerő házasítás ez évről-évre, a benne lévő fajták kerek elegye, sokszínű harmóniája.
Posted by Gábor at 21:55 ...
A talajtípust tekintve többnyire barnaföldeken és agyagbemosódásos barna erdőtalajokon folyik a szőlőtermesztés. A bazalt málladékon képződött talajok tápanyag ellátottsága és utánpótlása (kálium, magnézium, mikroelemek) rendkívül jó.
A Nyúlászó talaját fent barna agyag, kvarcos törmelék és vörösagyag altalaj alkotja. Szepsy István is tisztában van azzal, hogy a nagy borok megfogalmazásához szükség van a dűlők önálló ismeretére, megszólaltatására is.
A Lapis-dűlő Tokaj-hegyalja legkarakteresebb dűlői közé tartozik, hófehér, tömör, de porlékony riolit alkotja talaját. Itt 3,5 hektáros, túlnyomórészt Furmint szőlőfajtával telepített területen dolgozunk.
Az emberi természet igenis képes csodákra, például az önfegyelem néha határozottan csúszós talaján.
A Badacsony-hegy egyszerre névadója és központi termőterülete hazánk egyik legősibb és leghíresebb, 1800 hektáron elterülő borvidékének, melynek jellegét, borainak különleges zamatát az egykori vulkánok lepusztult bazaltkúpjainak kedvező talaja adja ...
Nem véletlen, mert a talaj, a fekvés, az ökológiai adottságok nagymértékben befolyásolják a megkóstolt bor ízét-zamatát. Például a legzamatosabb rizlingeket, Magyarország egyik legjellegzetesebb borát, a Badacsony-Balatonfüred-Csopak vidéke adja.
Hajdan, amikor a hagyományos bakművelés volt a gyakorlat, amikor egy tőke sokkal kevesebbet hozott, s a fürtök nagyon közel voltak a talajhoz, a szürkebarát is teljesen más minőséget hozott.
A borvidéken a lösztalaj az uralkodó. E talajtípus viszonylag mélyrétegű, jó tápanyag és vízgazdálkodású.
A vulkáni altalaj pedig egyedi, minerális ízzel gazdagítja a borokat. Mérsékelten meleg és száraz itt az éghajlat, az enyhe tél után hamar megérkezik a tavasz, majd a nem túl forró, de hosszú nyár. Fagykárral nemigen kell számolni.
Amikor az Újvilág szőlőtermelői meleg, napsütéses területeikre kezdték telepíteni a zordabb körülményekhez, rosszabb minőségű talajhoz szokott chardonnay-t, vagy éppen a cabernet sauvignont, az elkészült bor már nem tartalmazta a szűkebb termőhely, ...
Tokajt a végtelenül változatos vulkánikus talajok, a félévezredes aszús tradíció és a tehetség tette-teszi nagygyá szűk fél évszázad kihagyással, midőn a kombinátos mennyiségi paradigma hígította a bort.
'A Kadarka erős növekedésű, talajban nem válogat, ha minőséget akarunk elérni, akkor rövid- és hosszúcsapos metszést kell alkalmazni. Kései fájta, október második felében érik. Bogyói nagyok, lédúsak. A fekvéssel szemben igényes, mert könnyen rothad.
A talajadottságok leginkább a szőlő megművelését befolyásolják, más módszerekkel termesztik a homokos területeken, és mással a hegyoldalakon ugyanazt a növényt.
A Tramini olasz eredetű szőlőfajta, melynek tőkéje az egri vulkanikus talajon kiváló minőségű szőlőt terem. Illatában diszkrét, nem túl tolakodó. Felfedezhető benne a tramini fűszeressége, a muskotály és a trópusi gyümölcsök kavalkádja.
A talajviszonyok szintén kedveznek a szőlőnek: az erdőtalajok és a lösz, illetve a rajta képződött mezőségi talajtípus váltakozik a borvidéken.
Talaja riolittufán kialakult nyiroktalaj, ami helyenként agyagos. Jellemző szőlőfajtái: Chardonnay, Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zenit, Cabernet franc, Blauburger, Medoc, Merlot, Pinot noir, Kékfrankos, ...
Lábánál bazalttörmelékes löszön kialakult barna erdőtalaj, magasabban fekete nyiroktalaj. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített, de nagyon szeles, így mérsékelten meleg és napfényben gazdag.
Az egyedi ökológiai viszonyok, a talajok magas mésztartalma és a szeles fennsíkokból adódóan általában egészséges a szőlő. Ezen a borvidéken a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú bor-alapanyag terem.
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Bor, Fajta, Rizling
  
|
RSS
