VILLÁNY SZŐLŐTERMESZTÉSE A XX. SZÁZADBAN
A XX. század a szőlők újratelepítésével kezdődött. A villányi szőlőterület 1914-re érte el a filoxéravész előtti nagyságát. Korszerűbb, magasabb színvonalú szőlőtermesztés jött létre.
A szőlőtermesztés technológiai elemei közül, környezet-terhelési szempontból a növényvédelem jelenti a legnagyobb veszélyt.
Szőlőtermesztés
Szőlőterületeink a domborzati és a talajadottságoktól függően két csoportra oszthatók: síkvidéki homok és kötött talajú dombvidéki ütletvényekre.
szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác)
telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor ...
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ...
A szőlőtermesztéshez kötődő jeles napok:
Január 22. Vince napja: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" - azaz olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani. Vince a szőlősgazdák egyik védőszentje.
A szőlőtermesztés kezdetei
A szőlőtermesztés és a borkészítés őshazájának a Kaukázuson túli területek (Örményország, Azerbajdzsán és Irán) tekinthetők.
Szőlőtermesztési előírások
Művelésmód: A jelenleg eltelepített ültetvények esetében bármely térállású és művelésmódú ültetvény elfogadható.
Szőlőtermesztésre alkalmas terület a borvidéken, a termőhelyi kataszter osztályba sorolása szerint: összes lehetséges telepítési terület: 4236 ha ebből I. osztályú 3722 ha. A jelenlegi beültetett szőlőterület 1790 ha, ebből termő 1500 ha.
A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt Földünk kedvező éghajlati adottságú vidékein.
A szőlőtermesztés utolsó, a borkészítés első lépcsője a szüret. Idejét jól kell megválasztani, mivel a bogyók érésekor a cukortartalmuk egyre növekszik, viszont a bennük levő értékes savak lebomlanak.
A szőlőtermesztés kezdete a Pannonhalmi-dombság területén is a római korra tehető. A honfoglalást követően I. István király kora óta írásos feljegyzések tanúskodnak a borvidék szőlőkultúrájáról.
A szőlőtermesztést a Szt. István által alapított püspökség honosította meg. A tatárjárás után vallonok települtek be, akik néhány új technikát is átadtak (pl: hordókészítés és - használat).
A szőlőtermesztés ezen a vidéken feltehetően már Probus császár (i.sz. III. sz. utolsó harmada) idején igen fejlett volt, a Baláca-pusztán feltárt, a II-III.
A szőlőtermesztés jelentősége a város gazdasági életében
A város lakosságának megélhetését Eger török kézre kerüléséig, tehát 1596-ig döntően a szőlő- és bortermelés biztosította. Már a XVI.
A szőlőtermesztés és a borkészítés fontos népességeltartó szereppel bír főleg a borvidékeken. Az ott élő emberek életstílusa, szokásai, hiedelmei, ünnepei is a szőlőben vagy a pincében történő eseményekhez kötődtek.
A szőlőtermesztés sokak számára a hétvégi telken való pár sor csemege- vagy borszőlő ápolását jelenti, míg mások több hektáros szőlőbirtokokra gondolnak, ahol egész éves kemény munkával .....
folytatás
Borszőlőfajták ...
A szőlőtermesztés megújítása a területi hatékonyság növelésének eszköze. A technológiai szint emelhető egyrészt a nagyobb tőkeszámú, intenzívebb ültetvények létesítésével.
Chile szőlőtermesztési környezetének kivételes adottságai és a 19. század kedvező fajtaimportja az oka annak, hogy Chile ma ilyen értékes forrásokkal rendelkezik a világ legnépszerűbb fajtáiból készített, megfizethető árú, gyümölcsös, kellően érett, ...
Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége - megfelelő kezelés esetén - a hegyi borokkal vetekszik.
homoki szőlőtermesztés: homoktalajokon (futó, lepel, barna stb.) folytatott szőlőtermesztés.
hordó illat, íz: a rosszul kezelt hordó nyers fa, doh vagy más kellemetlen illata, íze.
horolás: sekélyen végzett gyomirtó kapálás.
A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. Akkoriban a Szekszárd város helyén lévő római települést Alisca-nak hívták. Az első biztosnak mondható adat az esztergomi káptalan által kiadott I.
A homoki szőlőtermesztés iránti előítéletek megszüntetésében nagy szerepe volt a kecskeméti Állami Miklós-telepnek. Bár a telep 1883.
Családunk szőlőtermesztéssel kapcsolatos hagyománya évszázadokra tekint vissza.
A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít.
Múltidéző * A szőlőtermesztés, ahogy egész Pannóniában, Aurelius Probus császár (uralk. Kr. u. 276-282) nevéhez fűződik.
Az 1870-es évekre a szőlőtermesztésben hanyatlás állt be, többen felhagytak a műveléssel és igyekeztek birtokaikat más módon értékesíteni.
A borvidéken a szőlőtermesztés még valamikor a kelta időkben kezdődött, akiket a rómaiak, majd az avarok követtek. 1999-óta a borvidék két körzetre tagolódik: a Balatonfüred-Csopaki körzet 17, és a Zánkai körzet 7 településsel.
A borvidék a megye jó bortermő helyeiből a szőlőtermesztés fejlődése eredményeként 1982-ben jött létre.
A talajtípust tekintve többnyire barnaföldeken és agyagbemosódásos barna erdőtalajokon folyik a szőlőtermesztés. A bazalt málladékon képződött talajok tápanyag ellátottsága és utánpótlása (kálium, magnézium, mikroelemek) rendkívül jó.
Ennek persze a mai szőlőtermesztéshez nincs sok köze.
Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk.
Itt derül ki igazából a vincellérnek a szőlőtermesztésben mutatott alázata, szakértelme.
Az 1848-1849-es szabadságharc után a szőlőtermesztés ismét gyors fejlődésnek indult, sok embernek adott kenyeret. Különösen kitűntek magas terméseikkel a Kerek-, a Hágcsó-, a Bocskor- és a Kalmár-dűlők.
A történeti Magyarország területének nagyobbik része mindenkor kedvező feltételeket kínált a szőlőtermesztéshez.
Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az Avarok is folytattak.
A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén. Ide telepedett le a honfoglaláskor Árpád törzse.
A települést I.
Villány teljesen elpusztult a török uralom alatt, de a szőlőtermesztés nem állt le. A közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt.
A bor és szőlőtermesztés kultúrája egészen a római korig nyúlik vissza, amit majd az Avarok is ápolnak.
A Honfoglalás idejében Mór lakott terület volt, Árpád törzse ide telepedett le.
A XIV.
A pannonhalmán letelepedett szerzetesek mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borokkal. 1900-as évek elején az apátsági birtok 100 hektár volt, és már akkor palackoztak borokat. A II.
A kelta előzmények után a római hódítás korában virágzott fel a szőlőtermesztés a Dunántúlon, Pannóniában. A mai magyarországi, Dunától nyugatra elterülő borvidékeken mindenütt megtalálhatók a római szőlőművelés nyomai.
Az első írásos bizonyíték a terület szőlőtermesztésbe vonását illetően 1075-ből származik, amikor is megemlítik a folyók árterének lugasos szőlőit. A 16-17. században ezt a térséget is elérte a vörösborkultúra.
A szőlőtelep környezetének megismerése érdekében, röviden bemutatjuk Cserszegtomaj települést, annak elhelyezkedését, népességét, szőlőtermesztésének alakulását. A szőlőtelep története három fejezetre tagolódik.
A szőlőtermesztést valószínűleg a kelták vagy a trákok honosították meg ezen a területen, hiszen honfoglaló őseink már fejlett szőlőkultúrát találtak itt.
IV.
Már a középkorban is folyt itt szőlőtermesztés, a török hódoltság alatt azonban az összes szőlő elpusztult, és a terület lakatlanná vált. Bár az ezerjó régi magyar szőlőfajta, igazi otthonra itt, a móri borvidéken lelt.
Az erdőkben, mezőkben, dombokban, hegyekben gazdag táj kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A Bükkalja borvidék létrehozását egy 1970-es rendelet tette lehetővé, amely a korábbi években a térségben megindult szőlőtelepítések eredménye volt.
A szőlőtermesztés északi határához közeli országokban termesztik. Nálunk elsősorban a Balaton környékén, itt is leginkább a Badacsonyban vált ismertté.
A kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a Soproni borvidék szőlőtermesztésének, borkészítésének. Már a XIV.
Egyedülálló adottságok a szőlőtermesztéshez...
Villány életében döntő szerepe van annak, hogy a hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvező feltételeket biztosítanak a magas színvonalú szőlőtermeléshez.
Bár a szőlőtermesztés és a borkészítés első jelentős képviselői az egyiptomiak voltak, igazi kultúrája csak a görögöknél és Itáliában alakult ki.
Magyarország legismertebb borvidéke, itt a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek több évszázados hagyományai vannak. A XVII. században vált világhírűvé a borvidék.
század elején cisztercita szerzetes rend szerzetesei emelték művészi szintre a szőlőtermesztést és közöttük a Pinot noiret termesztették. A Pinot noire nem egy könnyű fajta, nagy odafigyelést igényel.
A borkészítésre felhasznált szőlőfajták a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája és kiszerelése egyedileg szabályozott. A védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni nem szabad.
Szőlőművelés, A kifejezés a gyakorlatban a szőlőtermesztés a borkészítés, az egyik legbonyolultabb mezőgazdasági vállalkozások ma.
Klíma: Sok napsütés jellemzi, a szőlőtermesztésnek kedvező az időjárása. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja, mivel a Balaton víztükréről visszaverődő fény javítja a szőlő minőségét.
A Duna és Dráva találkozásánál elterülő vidék éghajlata és talaja a szőlőtermesztéshez különösen kedvező. A Mecseki borvidék legkifejezőbb borszőlője a piros bogyójú Cirfandli.
Mások szerint azonban az idős levelek fonákán látható vörhenyes szőrök miatt kapta ezt a nevet (Kozma Pál Szőlőtermesztés című könyv nyomán). Ennek európai szőlővel alkotott hibridje az Izabella nevű direkttermő.
7. Balatonmellék: Kisabb a napsütéses órák száma, a középkor óta szőlőtermesztés folyik ott. Kevésbé testesek és tüzesek, ezért inkább pezsgő alapanyagok. Fajták: szürke barát, olasz rizling, 1000 jó, kékfrankos, merló.
Gyalogművelés támasz nélküli szőlőtermesztés
Gáttor A pince boltozott előtere.
- A Rákóczi-korszak. Ebben az időben vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát.
Leginkább Európában, a szőlőtermesztés északi határához közel terjedt el, mert a többi muskotálynál sokkal jobban tűri a hideget. Korán (szeptember közepén) érik, így az északi területeken kiváló reduktív borok alapja.
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Talaj, Fajta, Borszőlő
  
|
RSS
