Kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.
A bor és szőlőkultúra világát színesítő legendák átláthatatlan hada a történelem előtti időkből, az ókori görög és római mitológiából származnak.
A magyar szőlőkultúra formálásában 12-13. század folyamán fontos szerepet játszottak a vallon, olasz és német telepesek. A Balkán-félszigetről a 15.
Történelmi szőlőkultúra Kesztölcön
A római korban ezen a tájékon húzódott Pannónia északi határa, s erre vezetett az út Aquincum felé. Feltehetően már a római időkben virágzó szőlőkultúrának adta helyet a mészkősziklák ölelte lankák.
A villányi szőlőkultúra továbbfejlesztésében a Bellyei-uradalom a XVIII. század közepétől még inkább meghatározó szerepet játszott. A török uralom alatt megfogyatkozott magyar lakosság pótlására -amint említettük - a XVII.
A későbbiekben a szőlőkultúra Itália földjén is virágzásnak indult. Az Ie. 6. századtól az itáliai szőlőtermesztés lendületesen fejlődött, és rövidesen a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágává lett.
A borvidék területén már több ezer évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt. A borvidék klímája mentes a szélsőségektől, a Balaton nagy víztükre igen kedvező kiegyenlítő hatással van a klímára.
Badacsonyi Borút Egyesület
8261 Badacsony Római u.2.
Tel.
A borvidék területén már több ezer évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt. A borvidék klímája kiegyenlített, mentes a szélsőségektől. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok a borvidék szőlőültetvényeit nem sújtják.
Az biztos, hogy a honfoglalás idején a borvidéken már fejlett szőlőkultúra volt.. A mecseki szőlőkultúrával kapcsolatos első fennmaradt oklevél 1332-ből származik, amely egy Patacs feletti szőlő eladásáról szól.
A szőlőkultúra őshazája Transzkaukázia, ie. 6000 év. A szőlőt, ahol csak termesztették, kezdettől fogva szent és isteni növénynek tekintették. A szőlőtermesztés időbeni elterjedését az 1. ábra mutatja.
A főként munkaeszközök tipológiája alapján elvégzett, országon belüli összehasonlításai során arra a megállapításra jutott, hogy a dunántúli és az északkelet-magyarországi szőlőkultúra különbségei olyan alapvetőek, ...
A rómaiak utáni fél évezred alatt sok nép váltotta egymást, és ezt a szőlőkultúra is megsínylette. Honfoglalás után az első birtokosai Vérbulcsú és Lél törzse voltak.
A római birodalomhoz tartozó Dél-Pannónia tartományból fokozatosan történt a terjeszkedés északra, s ezzel együtt hódított a szőlőkultúra is.
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba.
Márai Sándor író szerint az "olaszrizling simaságán érzik még a latinos műveltség és szőlőkultúra, Pannónia pallérozottsága. A rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél.
Rizling lesz, nem nagyon régi, három-, négyéves olaszrizling, melynek simaságán érzik még a latinos műveltség és szőlőkultúra pannóniai pallérozottsága. A rizlingben ritkán csalódik a magyar.
Múltidéző * Már kétezer évvel ezelőtt virágzott a szőlőkultúra Badacsony környékén, de talán már régebben, a kelták korában is. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba.
1870-től indult meg a homoki kertészkedés és szőlőkultúra. Ebben a városban született Kodály Zoltán.
A zsinagógát 1864-1871 között építették. A 'Cifrapalota' magyaros szecessziós stílusban készült.
Elmaradt a várt siker a szőlőkultúra újbóli fellendítését illetően ami annak volt köszönhető, hogy csonthéjas gyümölcsöket is elkezdtek ültetni. A gyümölcsösök lassan kiszorították a szőlőterülteket.
A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő, és ekkor létesült Miklóstelep is.
A terület nagysága vagy a kevésbé fejlett szőlőkultúra, esetleg a nem megfelelő fajtaösszetétel miatt sokáig nem voltak hivatalosan borvidékként minősítve.
Nyakashegyen tovább pusztul a szőlőkultúra. Jártamban-keltemben sok idősebb vincellér mondja hogy ez volt az utolsó éve, többet nem műveli a szőlőt. Tavaszzal kivágja. Mert a fiatalok már nem akarják, ő meg nem bírja.
váltotta egymást, és ezt a szőlőkultúra is megsínylette. Honfoglalás után az első birtokosai
Vérbulcsú és Lél törzse voltak. Róbert Károly 1338-ban udvari parancsban értesítette Pozsony, ...
1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. A szőlőkultúra újbóli fellendítése nem járt a várt sikerrel. A szőlőtelepítésekkel párhuzamosan csonthéjas gyümölcsöket kezdtek el ültetni.
Az ősi eredetre bizonyság az itt talált ősi, kelta amfora formájú ivóedény, melynek oldalán az "Adj innom!" felirat olvasható. Később a rómaiak, majd a magyarok dolgoztak a szőlőkultúra felvirágoztatásán.
tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága - megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra ...
világháború után a helyi szőlőkultúra válságba esett, amelyet az 1955-ös év hozott, amikor is megalakult a Hungarovin budafoki célgazdasága.
Királyaink és az egyház szándéka évszázadok alatt, de beteljesedett: az északkelet-magyarországi szőlőkultúra kialakulására, ...
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Rizling, Sauvignon, Chardonnay
|
