Mátyás borozó - Zsámbék szőlőhegy
Nem hiszem hogy sokkal több szebb élmény van annál mikor az ember a vénasszonyok nyarának bágyadt, ...
szőlőhegyi épületek
szőlő- és borkultúrával kapcsolatos gazdasági épületek, amelyek a termesztés, feldolgozás és tárolás színhelyén, a szőlőhegyen vagy szőlőskertben állnak.
Szőlőhegyeken
Már a kora középkortól volt szőlő Kőbányán, de az itteni szőlőtermesztés és borkészítés virágkorának kezdete a törökök kiűzésének idejére esik. Az Óhegyen 1710-től vannak adataink a szőlőtelepítésekről, míg az Újhegyről 1760-tól.
Szőlőhegyek, présházak, pincék
'A szőlős hegyoldalakkal, hamvas fürtökkel ékes föld', azaz a szőlőhegyek termelési és történeti jelentőségével csaknem egyenértékű azok szépsége.
A SZŐLŐHEGYEK LÁTKÉPE
A szőlők területét dűlőutak, barázdák tagolták, vagy megyekövek jelezték a parcellák határát. Gyümölcsfákat ültettek a rendek szélein és a szőlőtőkék között is.
Szőlőhegyek - szőlőskertek
A szőlőművelés helyszínei a 19. század derekáig határozottan elkülönültek az egy-egy település határában található egyéb művelési ágak területétől: elsősorban a nyomáskényszer alatt álló szántóföldektől, a közös legelőktől, ...
Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken (Mezőgazda Kiadó, 1985)
Magyar borvidékek ékessége, Villány (Officina Nova, 1993)
The Wines and Vines of Hungary (New World Publishing, 1996)
Pincejárás (Mezőgazda Kiadó, 1999) ...
szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere :
/ Szerk. Füleky György ; [közr. Gödöllői Agrártudományi Egyetem] ; [tanulmány
Csoma Zsigmond ...
A szőlőhegyek legfontosabb építménye a présház és a pince. A különböző bortermő tájak eltérő történelmi fejlődése, az ott termelt borok jellemzői, a táj természeti adottságai mind-mind hatással voltak a présházak, pincék építésére.
Az egri szőlőhegyeken termelt szőlőfajtákról csak a XIX. század első feléből, 1828-ból maradt fenn feljegyzés. Tekintettel arra, hogy a filoxéravészig nem volt döntő hatású fajtaváltás az egri szőlőhegyeken, így ennek az iratnak a tartalma a XVIII.
Az egri szőlőhegyek fő szőlőfajtája a források egybehangzó tanúsága szerint a filoxéravészig, tehát a XIX. század utolsó harmadáig a vörös szőlő, ezen belül is a török elől ide menekült rác telepesek által meghonosított kadarka volt.
badacsonyi szőlőhegyen...
...terem az idei olaszrizlingünk. Elvileg 1,5-2 kg-os tőketerhelés, AKG szerinti növényvédelem. Folytatása következik...
Posted by Gábor at 22:30 0 comments ...
'A szőlőskert, a szőlőhegy nem természetes dolog. Talán a paradicsomban az volt. Természetes dolog az őserdő, a burjánzó vadon.
Szeptember 1.: A szőlőhegyen zárónap van, ettől kezdve tilos szekérrel a szőlőben járni.
Szeptember 21. Máté napja: Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés.
Október 15.: Szüretkezdő napnak tartják.
A szőlőhegyeket pannonagyag és pannonhomok, helyenként keresztrétegezett pliocén homokrétegek építik fel.
Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szőlőhegye hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazott.
Így e korban a szőlőhegyek birtokossága a legkülönbözőbb osztályhelyzetűekből állott. Még ma is láthatók szőlőhegyeken a maradványai a főúri lakok és a mellettük levő viskóknak.
Somló várának és a környékbeli szőlőhegyek birtoklásának a kérdése évszázados viszályokat, birtokpereket eredményezett.
Az első írásos emlék a Kőszeg grófok 1279-es osztálylevele, ahol már szőlőhegyeket említenek. A Királyvölgy szőlői a királyi tulajdonban levő kőszegi vár uradalmához tartoztak. A termelt bort a vár pincéiben tárolták.
A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században alakult ki.
1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen kiirtotta.
A borvidék szőlőiben a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyeken jó minőségű fehérbort termelnek. A Törley család híres pezsgői alapanyagának fehér borát is ezen a területen, Etyek térségében termelték.
Magyarország vidékeit járva majd' minden falu határában van szőlőhegy, vagy legalábbis dombocska, dűlő, ahol a helyiek termesztik a mindennapi búfelejtőhöz nélkülözhetetlen gyümölcsöt.
Ezért a szőlőhegyek is Német- és Magyarhegyre különültek el. A szőlő- és bortermelés olyannyira meghatározta a helyiek életét, hogy 1649-ben magyar és német nyelven külön szabályzatba, statútumba foglalták a helyi szőlő- és bortermelést.
Az itteni szőlőtermesztés a rómaiakig vezethető vissza, és az első írásos emlék, amely már említi a szőlőhegyet, az a Kőszegi Grófok 1279-es osztálylevele.
A török idők alatt az itteni borászat nem fejlődött tovább, ártott a vidéknek a hódoltság.
Ez magyarázza lassú eltűnését a szőlőhegyekről. Ma már örömmel számolhatunk be új telepítésekről. A friss bor halványzöld, érlelés során is világos marad. Illata határozott, de nem tolakodó, jellegében sok közös van a királyleánykával.
Ezen a keleti lejtőn találjuk a híres öcsényi, decsi, sárpilisi szőlőhegyeket is noha a névadó faluk 3-5 km-rel arrébb a Duna egykori árterén terülnek el. A borvidék közigazgatásilag Tolna megyében található.
A magasb oldalokat szőlőhegyek erdeje teríti be, oly mértéktelenül, hogy a Réz alján kívül egész Szilágy ide fordítja minden erejét.
Abban az időben, amikor más borvidékek sikereitől már hangos lett az ország, és a Balatonfelvidék kivételes adottságú szőlőhegyeinek levét még nem méltatta senki, ...
A bor jellegét a szőlőhegy határozza meg; annak időjárása, mikroklímája, talaja természeti adottságai. Befolyásolja a bor minőségét, gazdagíthatja a bor ízvilágát, ám tönkre is tehetik azt.
Az országban elsők között alakultak az 1750-es években a szőlőhegy hegyközségek, amelyek szabályozták a szőlőtermesztés magaviseletét.
Hajdan a pécsi bor - mint a miskolci vagy budai - nagy hírnévnek örvendett, de a város versus szőlőhegyek párharcban itt is az utóbbiak maradtak alul.
1200. Rendeletek szabályozták a szőlőtelepítést, kialakultak a szőlőhegyek (promontoriumok) és a borvidékek csírái.
1242. IV. Béla olasz, vallon és német telepeseket telepített le az elnéptelenedett területekre ...
A szőlőhegyekkel rendelkező településeken a borok eladása a jobbágyok borának kimérésével - a mai boroknál kisebb alkohol- és extrakt tartalmú borokból - Szent Márton napján (X. 11.) kezdődött, és Szent György napjáig (IV. 24.) tartott.
A szekszárdi bor főleg a német nyelvArean híresült el. A filoxéravész itt is erős visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek. A Benedek szurdikban a XX. század elején szegények laktak barlangban is.
A város különlegessége, hogy a gazdák pincéiket nem a szőlőhegybe, hanem a saját házaik alá építették.
Mikszáth a Különös házasság című regényében írja le, hogy amikor a Benczur ezred a Hegyalján át Kassa felé vonult, gróf Larich generális, megpillantva a pompás tokaji szőlőhegyeket, tisztelgést vezényelt.
December 26-án, István napja után Szent János evangélista emlékét ünnepelték meg. János napján szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat, felköszöntőiket.
Jó minőségű fehérbort állítottak elő a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyeken. Etyek körzetében termelték a XIX. század végén a Törley család híres pezsgőinek alapanyagául szolgáló fehér borokat is.
visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek.
Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de időnként kiváló zamatú bort adó Kadarka volt
az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, ...
Ha felfedező utunkat nem a szigorúan vett Balaton-felvidéken, hanem távolabb, a Füred-Csopak táji vonulatok szőlőhegyein végezzük, megint különlegesen egyedi, a mineralitást talán jobban közvetítő borokat kapunk.
Közvetlenül a felszabadulást követően a tokaji szőlőhegyeket elhanyagolták, rablógazdálkodást folytattak, a bortermelés ezzel együtt hanyatlani kezdett. A piaci lehetőségek is kedvezőtlenekké váltak.
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Rizling, Bor, Pince
  
|
RSS
