művelés
művelődés (kultura), általában mindazon tevékenység, mely bármely tárgyat megnemesít, vagy valamely célra alkalmassá tesz; szorosabb értelemben a M. ezen tevékenységnek eredménye. Tehát épp oly joggal beszélhetünk egy szántóföldnek M.
Művelés/Felfuttatás
Miután megmetszették a szőlőt, az összes vesszőt a kordonhoz kötik, úgy, hogy majd a későbbiekben a levélzet és a gyümölcs szabadon maradhasson. A művelési módszer mindig az előzetes metszéstől függ.
Szőlőművelés ahogy nem szabad...
Állandóan filozofálgatok itt magamban szerintem milyen is a jó szőlőművelés, hány szemre metszünk, milyen művelésmód, mennyi fürt a végén stb...Biztos nem egyszerű mindent követni ha nem maga csinálja az ember.
Szőlőművelés-módok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2010. szeptember 27. Sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre.
Fejművelés ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. - a fejművelésre a bunkószerűen kialakított tőkefej jellemző ...
A művelésre vonatkozó előírások
13. § (1) A szőlő tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban: birtokos) köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni.
szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A
Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál. ...
Gyalogművelés támasz nélküli szőlőtermesztés
Gáttor A pince boltozott előtere.
Művelésmód: A jelenleg eltelepített ültetvények esetében bármely térállású és művelésmódú ültetvény elfogadható. További, újabb telepítéseknél az egyes függöny, GDC művelésmódok az Egri Leányka Védett Eredetű Bor termeléséhez nem használhatóak.
A művelésnél fő szempont, hogy a szőlő mindig gondosan ápolt legyen. Jellemző az alacsony kordonos és az ernyős művelési mód.
bakművelés: elágazásos tőkeművelésmód (tőkeforma), melynek elágazásai a következetes "2 világos szemes" metszés következtében alakulnak ki, karós támaszt igényel.
bakszag: népies megnevezése a kénhidrogén (H2S) szagú boroknak.
Szőlőművelés, A kifejezés a gyakorlatban a szőlőtermesztés a borkészítés, az egyik legbonyolultabb mezőgazdasági vállalkozások ma.
szőlőművelés whisky vallás, mitológia, hiedelmek mavrud anglia 220 Éves Pinceétterem Franciaország Túrony pogácsa vendéglátás soproni borvidék média Kunsági borvidék Dalmácia fröccs szőlőtermelés étel Vértes Tibor Balaton melléke borturizmus
hirdetés ...
A szőlőművelés kezdeményezése és fejlesztése az egyház központi irányító hatásának tudható be. Ennek oka az volt, hogy a bor az egyházi szertartások fontos kelléke volt. Az egyház és a világi intézmények a bortermésből tizedet, dézsmát szedtek.
A szőlőművelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága.
A magas tőkeművelés bevezetésével (az 1960-as évektől) a Médoc noir és a Kadarka kiszorultak a termelésből és a Bikavér összeállításból is.
A gondos szőlőművelés által biztosított szőlőt a bor fajtájának, jellegének megfelelő hagyományos vagy reduktív módon dolgozzuk fel, érleljük borrá.
Győrffy: Mi az a bakművelés?
Mezőssy: Nem a ma megszokott kordonosan, hanem karókhoz telepítették a tőkéket egymástól 50 centiméterre. Egy-egy tőkét a földtől 30-40 centiméterre elágaztattak, onnan indultak a vesszők.
A török uralom idején a környék elnéptelenedett, a szőlőültetvények a művelés hiányában tönkrementek, végül kipusztultak.
A török hódoltság után újraéledt a szőlőtermesztés, aminek a XIX. század második felében a filoxéravész vetett véget.
vonult a köztudatba: a helyi izraelita temetőben lévő sírját máig sok zarándok látogatja.) Meg kell jegyezni, a zsidók - ahogy egész Tokaj-hegyalján - Keresztúron is fokozatosan átvették a görög kereskedőktől a bor forgalmazását, de a szőlőművelés és ...
Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor.
A Villányi borvidéken 2004 óta újra kísérleti művelésbe vont, őshonosnak tartott 'csókaszőlő' (más neveken: Cigányszőlő, Vadfekete szőlő) kivételével más kék szőlőt a korabeli források (pl.
A szőlőművelés második munkafázisa a metszés. Ezzel a művelettel szabályozható a szőlő növekedése és a termőképesség, amit jól kifejez az 'aki metsz, az szűr!' szólás.
Például Santorini szigetén, ahol a reggeli pára áldásos nedvesítő hatását spirál alakú művelésmóddal, a párolgás csökkentésével és a kicsapódó hajnali pára gyökérhez való levezetésével igyekeznek pótolni a hiányzó nedvességet.
A Budán - a Pázmány Péter által alapított egyetemen - 1815-ben kiadott tankönyv (Mitlerpacher Lajos: "Rövid oktatás a szőlő műveléséről, a bor, pálinka és ecet készítéséről"), továbbá a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, ...
századtól általánossá váló alacsony tőkeművelés. Az ország keleti felében taposással nyerték a szőlőlevet, míg a nyugati területeken prések használatával.
A Kadarka a magas művelésű szőlőkből kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora Villányi burgundi néven vált elismertté.
A szőlőművelés és borkészítés ismereteit a tatárjárás után Egerbe telepített vallonok mélyítették el. A borkészítés lendületét a város kilencvenegy éves török uralma sem törte meg, mivel a hódítók számára a bor komoly bevételi forrást jelentett.
Feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak.
A szőlőművelés egészen a rómaiakig vezethető vissza, de a mai szőlőművelési kultúra kialakulása lényegében az 1700-as évek elejére tehető.
A monarchia idejében a szőlőterületek egy borvidéket alkottak Sopron-Ruszt- Pozsony néven, hasonló fajták és művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok, a történelem viharai külön fejlődési pályára állították a borvidéket.
Kezdetben főként a folyóvölgy, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki és
Főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermelés. A 15. századra a
szőlőtermesztés önálló termelése ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is
bizonyít.
Az Árpád-házi királyok alatt a régióban már virágzó szőlőművelés folyt, amelyet a török elől a területre nagy számban költözött rácok (szerbek) vittek tovább. Nekik köszönhetően a XVI-XVII.
Emellett művelésmódjuk, fajtaösszetételük, boruk készítése közel azonos, ezért e két-három borban a terroir sajátosságai, kontrasztjai gyönyörűen felszínre hozhatók (tiszta Burgundia...).
Aranylóbb szín, már ebben eltér a Kakastól.
A korabeli szőlőművelés munkafázisainak a következőket sorolta fel:
- szüret után fedés,
- karóhúzás és a földön kis halomba fektetés,
- döntés trágyázással összekapcsolva,
- nyitás,
- március elején vagy közepén metszés,
- karóverés, ...
A biogazdálkodás célja rendszeres és átgondolt művelésével megfelelő egyensúlyt teremteni a föld, a növények és a környezet között.
Manapság Szepsy-ék 63 hektáron gazdálkodnak, ebből a szőlőművelés alá vett terület 46 hektár, amely fajtaösszetétele nagy részben (58%) Furmint, Hárslevelű (37%), a maradék pedig Sárgamuskotály.
A hatvanas évek elején, amikor megkezdődött Magyarországon a hagyományos művelésű szőlők korszerűsítése, a Villány-Siklósi ÁG-ban még különféle művelésmódok voltak.
Hagyományos művelésben ugyanis - bár az időjárástól nagyban befolyásoltan - kitűnő, semmi mással össze nem hasonlítható íz- és illatanyagokkal rendelkezik.
Világossá vált, hogy a tömegtermő fajtáknál nem szabad magas művelési módokat alkalmazni. 1985-ben a termésátlag ha-ként 5 tonna volt. 1987-ben ismét téli fagyok pusztítottak.
A rómaiaknak a szőlőkultúra határainak Európában való kiterjesztésén kívül jelentős szerepük volt a szakirodalom, a szőlőművelés és borászat elméletének művelésében.
Ebben az időben a fejművelés volt a legelterjedtebb a borvidéken. Mária Terézia fokozott telepítés alá vonta az alföldi termőtájakat, ez idő tájt települtek le a német szőlőmunkások a Hajós-Bajai Borvidéken.
ötéves terv rekonstrukciós ültetvényei az elhibázott fajtapolitika, és a rossz termőhely kiválasztás következtében részben kipusztultak, részben gazdaságtalanná vált művelésük és kivágásra kerültek.
A szőlőművelés, elsősorban teraszos művelés formájában 1.390 hektáron zajlik, többnyire sziklás, vagy homokos, löszös talajú földeken.
Hazánkba római közvetítéssel jutott el a szőlőművelés kultúrája, s a területen már megkezdett hagyományokat a türk népektől ellesett tapasztalatokkal kiegészítve folytatták honfoglaló őseink.
Ennek következtében a szőlőterületek elaprózódtak, állaguk további romlásnak indult, hiszen az új tulajdonosok nem értettek a szőlő műveléséhez.
Szerintük a nagy minőség ugyan benne van a kadarkában, de a szőlőművelés felől közelítve nem is olyan könnyű azt kihozni belőle.
Kis tőkeformájú, keveset termő fajta, de szálvesszős művelésben kielégítő mennyiségre képes. Szeptember második felétől október elejéig szedhető. Cukortermelése kiváló. Bora lágy karakterű, de fűszeres zamatú. Részesedése megközelítően 8 százalék.
A szőlő minőségét számtalan tényező együttes hatása alakítja ki, így a termőhely éghajlati, talaj és domborzati viszonyai, az időjárás, a fajta sajátosságai, a művelésmód, a termesztéstechnika, a szüret időpontja, a szedés és a szállítás módja.
A háromszög modell segítségével leírtam a kialakulatlanság, az ágazat művelésére alkalmatlan környezet, a fejlett borkultúra kialakulása, az igényvezérelt helyzet és az információ vezérelt helyzet mozgató erőinek hatásait.
A kopaszmetszéses művelésű tőkéken a fürtök közelebb kerülnek a nappal átmelegedő talajhoz, mely kedvező beérést és jobb minőséget biztosít. A módszer hátránya a fürtök nagyobb szennyeződése, amely a feldolgozás során okozhat többletmunkát.
A borvidék eredete a keltákig (i.e. 300 évvel) vezethető vissza, a kedvező éghajlati és természeti adottságokat már ekkor felismerték. A szőlőművelés meghonosítását azok a szőlő magvak igazolják, melyekre a sírok régészeti feltárása során bukkantak.
Jó minőséget azonban csak a hagyományos - karós - művelés mellett ad, ezért a nagyüzemi gazdálkodás idején termelése visszaszorult. Ma főképp az Alföldön és Szekszárd környékén termesztik.
Az Olaszrizlinghez hasonló, a Czéthényi fajták közül való.
Kétféle változata létezik: az úgynevezett "pöttyös" és zöld bogyójú. Hagyományos művelésű, sok munkát ad termelőjének és viszonylag kis termésátlagú, ezért az utóbbi időben háttérbe szorult.
"A borvidék az a termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű, művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, ...
Metszés: hosszú metszést kíván közepesen ellenálló, lugas művelésre alkalmas.
Lap tetejére
Helikon szépe ...
- Hirtelen nem is tudnám megmondani, mert mi bérbe adjuk ki az ültetvényeinket, a cégnél dolgozik mondjuk 32 ember, azon felül legalább 30 embernek adunk megélhetést, így hogy bérbe adjuk a szőlőket művelésre.
i.sz. 990-ben a kereszténység felvételét követően a magyar borászat az európai minta szerint fejlődött. A szerzetesek elterjesztették a bor készítését és a szőlőművelés gyakorlatát.
Kiderült, hogy a szőlészetet és borászatot kitanult Dániel Zsolt budapesti származású, csak beleszeretett a vidék boraiba és belevágott egy kisebb birtok művelésébe, ami aztán beindította a lavinát... Nos, nekem bejött.
Napjainkban ez sajnos egyre ritkább: az utóbbi 25 évben a jelenség gyakorisága messze alulmaradt a korábbiaknál. Ennek okát a 19. század végén pusztító filoxéravész utáni fajtaváltásban, és a művelésmód megváltoztatásában látják.
 Lásd még: Borvidék, Szőlő, Bor, Tokaj, Szüret
  
|
RSS
