Kocsány

Kocsányíz
Amennyiben a must túl sokáig érintkezik a kocsánnyal, akkor kellemetlenül savanyú, összehúzó hatást vált ki a borban.
Programajánló ...

kocsány
Virág vagy termés nyele.
Nagy területen és sok nyelvben elterjedt vándorszó, amelynek forrását nem ismerjük. A magyarba valószínűleg a szerb-horvát kočanj vagy az oszmán-török koç,an (szár, torzsa) révén került.

A "kocsány" jelentése: Növénynek (például: gyümölcsöknek) a termést adó szára.

kocsányíz
A zöld kocsányoktól eredeztethető borhiba.
könnyű bor ...

kocsánybénulásra érzékeny,
kocsányrothadásra érzékeny,
lisztharmatérzékeny,
téli fagyra érzékeny.

kocsány: a szőlő virágzatának és termésfürtjének váza.
kommersz bor: asztali bor kategóriába tartozó borok megnevezésére használt elsősorban kereskedelmi fogalom.

Kocsányíz: bogyózás nélküli szőlőfeldolgozás következménye.
Fémíz: főleg utóízben, amely fémeszközök használatából ered.

A kocsánytalan tölgyből készült dongákat pihentetik, majd kiégetik, ettől kapja a bor a füstös, fa íz- hatást. A tölgyfa vanillin aromái pedig a bor bársonyosságát, vajasságát segítik.

Zúzás
A kocsánytól megfosztott, lebogyózott termés feltárása, a bogyók szétroppantása.
Zsák
Az amiben a szőlőt régebben taposni szokták. A szőlő taposó-zsák vastag sodrott fonalból, ritkán van szőve. ( Gyürky Antal) ...

Zúzás A kocsánytól megfosztott, lebogyózott termés feltárása, a bogyók szétroppantása.
Zamat A bor illat- és zamatanyagainak összessége.
Zavaros bor Sok lebegő üledékanyagot tartalmazó bor.

A szőlőfürtök kocsányában és a bogyó héjában előforduló polifenolokhoz tartozó szervesanyag, cserzőanyag és csersav. Számottevő mennyiségben a vörösborban található meg. A száj egész felületén fanyar, összehúzó érzést kelt.
Posted in Borászat ...

A szőlőfürtök kocsányában és a bogyóhéjban, ezen kívül a fában is előforduló polifenolokhoz tartozó szervesanyag. Számottevő mennyiségben a vörösborban található meg. A száj egész felületén fanyar, összehúzó érzést kelt.
Törköly ...

barrigue érlelésű bor = 225 l-es kocsánytalan tölgyből (Quercus petrea), különleges égetéssel készült hordóban érlelt, füstös, vaníliás aromájú többnyire vörös ritkán fehér bor.

Az így nyert bor - a szőlőhéjból, magból és kocsányból kioldott festékanyag, illetve csersavtartalom következtében - pirosas színű és fanyar ízű volt.

Ilyen különlegességnek számít a közeli hegyek magasabb övezeteiben megtelepült kocsánytalan tölgy, mint a hordókészítés kiváló alapanyaga.

Első, hogy nem volt zúzó bogyozó gépem ami leszedte volna a szőlőszemeket a kocsányról, mely egyébként kötelező művelet a vörös szőlőknél.

Ezt követően el kell távolítani egymástól a bogyót és a kocsányt, majd jön a zúzás, mely a bogyók héját repeszti fel. Fontos, hogy a magától kicsorgó must a legjobb minőségű.

Csersav vagy tannin: A szőlő héjában, a fürt kocsányában és a szőlőmagban lévő vegyület. Jellegzetesen fanyar ízt ad a bornak. A kékszőlő héjon áztatása és erjesztése miatt sokkal nagyobb mértékben kerül be vörösborba, mint a fehérbe.

Emiatt a vörösbor készítésénél a kocsánytól való elválasztást és a zúzást - nyitott kádakban (ún. káci) történő - héjon erjesztés követi.

A borminőség szempontjából fontos a sorrend, mert a kocsány mechanikai feldolgozása és cefrébe jutása minőségrontó tényező lehet. A bogyózógépek az idők folyamán olyan tökéletessé váltak, hogy alig marad bogyó a kocsányon.

Franciaországban náhány Pinot noir termesztő a feldolgozás kezdetén a mustban hagy valamennyi kocsányt, ha az jól fásodott és nem zöld. Ha még zöld, kesrnyés, cserzett ízt adna a bornak, de ha kellően fásodott, különleges dimenziót ad a bor ízéhez.

P l i n i u s említi, hogy a végből, hogy a szőlő édesebb legyen, a kocsányát elcsavarva, tovább kell a tőkén hagyni (ut dulcia praeterea fierent asservabant uvas diutius in vite pediculo intortorto). A szalmán szikkasztott (Geoponica, VII. 18.

Ha a cefre 12-48 óráig áll, a must a magból, héjból több festő- és zamatanyagot, csersavat, hamut old ki, így testesebb, zamatosabb, de sötétebb színű és durvább ízű bort kapunk, s ha a kocsányok még zöldek, ...

Nevét kékes színű kocsányáról kapta - badacsonyi úriszőlőnek is hívják, nem véletlenül, ezen a vidéken ma is népszerű, bár kevesetterem. Úri lehet azért is, mert visszafogott bor. Illata nem túl intenzív,savai karakteresek, de lassan érnek.

zöldízű bor
Éretlen szőlőből, éretlen kocsánytól származó, kellemetlen boríz.
zselatin
Borderítésre használt finom fehérje. A cserzőanyagokkal csapadékot képez, és a csapadék köti meg felületén a bor zavarosságát okozó, lebegő anyagokat.

Friss, kissé kocsány íz, enyhe kesernye. Endre szerint testetlen, Gábor szerint is vékony és savtalan. Utóbbival nem értek egyet. Kriszta kiemeli, hogy kesernyés, szerinte semmilyen. Szellőzés után előbújik az illata. Ismerős, rizlinges íz.

A szôlômust és bor természetes anyagai, melyek összehúzó hatást keltenek. Mivel a cserzôanyagok elsôsorban a kocsányban (bogyónyélban), a szôlôbogyó magjában és héjában fordulnak elô, ...

A rezveratrol legnagyobb hányada a szőlő héjában és a kocsányában található.

Talaj és fekvés iránt igényes, fagy- és szárazságtűrő, rothadásra és kocsánybénulásra hajlamos, zöldmunka igénye közepes. Bora illatos, zamatos, tüzes, savai kemények, de finomak, minőségi bor.

Sok cserzőanyagot tartalmazó, kellemetlen ízű bor. (gyümölcsszár, kocsány)
Fagyott íz
A megfagyott, majd felengedett szőlőből készült bor kellemetlen íze.

Kellemes kávés illatjegy uralja illatát. Kóstolva érett cseresznye és meggy mellett folyamatosan feltűnik egy kis kocsányos ízjegy. Ízei hűvösnek hatnak és markánsak, idővel azonban folyamatosan erősödik a fa, kezdi elnyomni a gyümölcsös zamatokat.

(4) Szőlőtörköly (törköly): a friss szőlő vagy a cefre kisajtolása után visszamaradó, héjat, magvat, esetleg kocsányt tartalmazó anyag.

Fürtje: nagy (335 g), vállas, kissé tömött, de a bogyók nem deformálódnak, a fürtkocsány rövid, zöld és egyenletesen vastag; Bogyója: középnagy (3,7 g), sötétkék, ovális, erősen hamvas, a bibepont jellemzően megmarad, héja vékony, olvadékony, ...

A harmadik eljárás során pedig a fürtöket kocsánytalanítják, de nem zúzzák, majd erjesztik 12-24 órán keresztül. Ezután a lé lecsurog a héjtól, és erjesztik.

Okozói a szőlő kocsonyából, héjából és magjából a borba kerülő fenol típusú cseranyagok. Jelenlétük a fehérborokban nem kívánatos, sőt hibának tekintendő. Ilyenkor a must készítésekor nem választották el a kocsányt, vagy túlsajtolták.

A kastélyépítés időszakában meglévő erdőállományból származnak az 5-6 méter törzskerületű kocsányos tölgyek és hársfák. Az erdőállományok alatt őshonos cserjékből álló cserjeszint található.

Lásd még: Szőlő, Bor, Bogyó, Alkohol, Cukor