Kékszőlő
A kékszőlő egy kedvelt szőlőfajta. Nem kényes, többnyire nem érzékeny gombabetegségekre ezért könnyen termeszthető. Egy elismert világfajta.
Kékszőlők
Kadarka
Másfél-két évtizeddel ezelőtt Magyarország legelterjedtebb szőlőfajtája volt. Területe mára olyan mértékben lecsökkent, hogy a vörösborszőlő-fajták között a második helyre szorult.
Kékszőlő
Blauburger
Ausztriában, a Kékoportó (Portugieser) és a Kékfrankos keresztezésével hozták létre. Magyarországon mindenekelőtt az egri borvidéken találkozhatunk vele, de újabban a Villányi borvidéken is termelik.
Kékszőlő fajták:
Cabernet Franc
Az egyik legkiválóbb vörösbort adó szőlőfajta. Franciaországi eredetű, a bordeaux-i borvidékről származik,annak egyik fő fajtája, világszerte ismert.
Kékszőlők:
Pinot Noir
Burgundiából származó kék szőlő, melynek bora nagy népszerűségnek örvend az igényes borok kedvelőinek körében. Magyarországon kékburgundiként is ismerik.
Kékszőlőfajták rövid ideig tartó héjon erjesztésével, vagy gyors feldolgozásával nyert világospiros színű bor.
[vissza]
[oldal teteje] ...
Kékszőlő, világfajta. Angolszász nyelvterületen a shiraz elnevezése ismert. Viszonylag könnyen termeszthető, a gombabetegségek többségére nem érzékeny.
Kékszőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.
Kékszőlő fajtái: a Cabernet Franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Zweigelt.
Borstílus: ...
A kékszőlő mustját a Rosé boroknál tovább áztatják a törkölyön, a rosénál testesebb, vörösebb bort kapnak.
Ha nincs áztatás fehér bort-, rövid ásztatás rosé bort-, kicsit hosszabb ásztatás siller bort, hosszú ideid tartó ásztatáskor vörösbort kapunk.
A kékszőlőfajták közül a kékfrankos, a ruszti borvidéken ma is kedvelt szentlőrinc, a merlot és a cabernet fajtákat termelték.
A kékszőlők között a világfajták legismertebbje, a vörösborok királyának tartják. Későn érő és közepesen termő fajta. Bora könnyen felismerhető, kifejezetten fajtajelleges. Szín- és cserzőanyagokban gazdag, kellemes.
A kékszőlők, ezáltal a vörösborok királya. Illatában a cseresznye és a cédrusfa, ízeiben a fekete ribizli, szeder és eukaliptusz ismerhetők fel. Rendkívül komplex! A két Cabernet egyformán gazdag tanninban, boruk ezért sötét és "sűrű".
rozé
Kékszőlő-fajták gyors feldolgozásával nyert könnyű, halványvörös vagy rózsaszínű bor.
A francia rosé (rózsaszín) átvétele, alapja a rose (rózsa), amely a latin rosa folytatója, s végső forrása a görög rhodon. rododendron, rozetta.
Kulka: A kékszőlő nem valami új dolog a borvidéken, hisz a nyomait még mi is láttuk annak, hogy egyes területeken régen is termesztették. Így az újbóli engedélyezése nem ellentétes a hagyományokkal.
A vörösbor kékszőlőből készülő bor, amely a szőlő héjában lévő színanyag kioldódásával nyeri el színét. A héjon áztatás ideje meghaladhatja akár a 14 napot is.
A borvidék kékszőlő révén vált ismertté, de mintegy 40%-ban található fehérszőlő. A borvidék két körzetre tagolt: ...
rozébor
Kékszőlőfajták gyors feldolgozásával vagy rövid ideig tartó héjon erjesztésével nyert, világospiros színű bor. Egyes fehér szőlőkből is készülhet rozé, például szürkebarát.
ALBAFRAME KFT.
FEZEN KLUB ...
Perzsa eredetű kékszőlő, de Franciaországban (Rhone-vidék) vált igazán ismertté. Az utóbbi néhány évtizedben az Újvilág is felismerte a fajta nagyságát. A legnagyobb sikert Ausztrália könyvelhette el ezzel a karakteres, erősen fűszeres kékszőlővel.
A rosénak szánt kékszőlőt mindig korábban szüreteljük, mint a vörösborokét, ezzel is megtartva e bor élénk, üde, pirosbogyós gyümölcsös karakterét. Az eredmény könnyed és illatos, friss és szomjoltó - ízig-vérig rosé.
A terület 75%-a kékszőlő, melyek zömét a Merlot, Kékfrankos, Kadarka, Cabernet sauvignon és Cabernet franc fajták adják s ezeket követi a Pinot noir, Kékoportó, Syrah.
Soltvadkerten a kékszőlők aránya egy kissé magasabb, mint a Kunsági borvidék egészén nézve (a kékszőlők területe mintegy 730 ha, ami 24 %, - ez az arány a borvidék egészén 19% ~ 4800 ha, a Duna borrégióban pedig 25 %).
Hazánk leggyakoribb kékszőlő fajtája, mely Villányban is nagy népszerűségnek örvend. Erjesztést követően, néhány hónapos ászokhordóban történő érlelés után kerül palackba.
MERLOT a 'nagy' kékszőlő-fajták egyike. Illata éretlenül fűre is emlékeztet, érett szőlőjének bora pedig málnára és piros rózsára. Ízében túlérett kék szilva, málna, földieper fedezhető fel. Magában egy simogató bor, szelíd savakkal.
Ennek a borvidéknek is egyik legfontosabb kékszőlőfajtája, amely nemzetközi fajta létére önálló borként is komoly tekintélyt vívott ki magának az Egri borvidéken.
Pinot-ban ismét jól tettenérhető volt a két borvidék alapvető kontrasztja.
Elterjedése: A legelterjedtebb vörösbort adó szőlőfajtánk (a kékszőlők közül aránya 40%).
A szőlő és a bor főbb összetevőinek elemzése során már korábban kimutatták a kékszőlő héjában is megtalálható transz-rezveratrol nevű polifenol pozitív élettani hatásait.
1828-ban 37 fehér és 29 kékszőlő fajtát termesztettek, köztük hatféle kadarkát.
Sokan különleges évjáratként emlékeznek 2000-re, hiszen a kékszőlők, ezen belül a világfajták is kiválóan beértek, sőt volt, ahol túlértek.
A két folyómenti régió fehér, a 3800 hektáros koperi körzet mészkő hardverére terülő vörös agyagon főképp kékszőlők napferedőznek a mediterrán ég alatt és a tenger temperáló kékjében, néha északkelet felől megstuccolja őket a bóra, ...
A rózsaszín különböző árnyalataiban megjelenő, kékszőlőből készült bor. Halvány színe abból ered, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében.
A merlot [mÉrËlo], az egész világon ismert, világfajtának tekinthető vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a 'nagy' kékszőlőfajták egyike. Ősi, francia fajta, feltételezetten Bordeaux-ból származik.
A kékszőlőt közvetlenül kipréselik, és a mustot pedig erjesztik, pont mint a fehérborok esetében, ennek a módszernek a végeredménye a vin gris.
2.
A Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc a világ legismertebb kékszőlő fajtái, amelyek Franciaországból származnak. Hazánkban a villányi borvidék kiválóságainak köszönhetően a fajtára jellemző tulajdonságok tökéletesen megmutatkoznak.
A kékszőlő - vélelmezhetően - azonnal kipréselt nedűje fehér bort eredményezett, színén azért némi rozsdás fény csillan, ettől még sárga marad, de mégsem a szokásos árnyalatokban.
A soproni borvidéken a kékszőlő, főleg a kékfrankos termelése kiemelkedő (Sopron a kékfrankos fővárosa), de jelentősek még a zweigelt, cabernet sauvignon, merlot, és pinot noir ültetvények is.
A rozé borok ilyen fehérbor-technológiával előállított kékszőlőből készülő borok, hiszen pár órás héjon való áztatás előzi meg az acéltartályba töltést. Ennél fogva egy kevés színanyagkioldódás megy végbe, mely a héj sejtekből oldódik ki.
Az ültetvények 90%-a kékszőlő, és ezen az arányon a jövőben sem kívánnak változtatni, sőt a meglévő Rajnai rizling és Olaszrizling ültetvényeket is fokozatosan lecserélik.
Már több évtizede a legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajta hazánkban. Jelenlegi termőterülete mintegy 8300 ha. A tokaj-hegyaljai, somlói és badacsonyi borvidékeket leszámítva mindenütt találkozunk vele.
A rosét többféleképpen készíthetik: előállítására elvileg bármely kékszőlőfajta alkalmas. A szőlőt kellően éretten, de nem túl éretten célszerű szüretelni, amikor még a savtartalom jól illik az élénk jelleghez.
Ezalatt a keletkező alkohol hatására a kékszőlő héjából a színezőanyagok kioldódnak. A préselés az erjedés végén történik meg. Ha a kékszőlőt nem a héján erjesztik, hanem rögtön préselik, akkor világosabb színű rozé bort kapunk.
A kékszőlők és ezáltal a vörösborok királya. Rendkívül komplex! A kék Cabernet gazdag tanninban, ezért bora sötét és "sűrű". Alkoholtartalma éppen e testesség következtében nem lehet 12% alatti.
Leginkább a Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, valamint a Mátraaljai borvidékre jellemző, de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek.
Színe még éretten is közelebb áll a bíborlilához, mint a melegebb vörösbor színekhez.
Az egri borvidék vulkanikus erdetű ásványi anyagokban gazdag hőforrás közelében termő kékszőlő fajtáinak legjobb tulajdonságait egyesítő vörösbora. A 2005-ös évjáratú Bikavérnek is az alapját a Kékfrankos adja.
Az Olaszrizling mellé mára más fajták is felsorakoztak: Rizlingszilváni, Tramini, Chardonnay, Sauvignon, Szürkebarát, Ottonel Muskotály, s a kékszőlőfajták főként a Tihanyi-félszigeten és Dörgicsén: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kékoportó, Cabernet.
Magyarország legelterjedtebb kékszőlőfajtája, mely alacsony hozamok mellett, jó fekvésben kimagasló minőségű, gyümölcsös, fűszeres borok alapja lehet.
A nagy kékszőlő-fajták egyike. Hazánkban a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi valamint a Dél-Balatoni borvidéken található meg leginkább.
Gyümölcsét gazdagon hozza. Fürtje kicsi, vállas, laza. Bogyója nagy, vékony héjú.
A technológia bevezetéséhez bármely hazai kékszőlőfajta alkalmas, azonban a szénsavatmoszférás kezelés kulcstényezőit (hőmérséklet, időtartam), célszerűen kell megválasztani.
A vörösborok színét a kékszőlők héjának polifenol tartalma adja, jelentősen befolyásolja azonban a héjon történő erjesztés-, az ászkolás ideje és az oxidáció. A színanyagban gazdag fajták (pl. Cabernet, Kékfrankos) többnyire grántápiros színűek.
kékszőlő fajták termesztésére kedvező. A talajadottságok leginkább a szőlő megművelését befolyásolják, más módszerekkel termesztik a homokos területeken, és mással a hegyoldalakon ugyanazt a növényt.
További 8 fajta 2,5%-kal részesedik az összes kékszőlőterületből. Az új ültetvények létesítésével
előtérbe kerül a Cabernet sauvignon és a Cabernet franc, a Merlot és a Pinot noir és a Kadarkafajták telepítése.
Jelenleg a legdivatosabb "világfajta". A kékszőlők, ezáltal a vörös borok királya. Az új kishordós érlelés még tartósabbá teszi a bort, de néha nyújtja az érlelési időt is. Extrakt- és "húzós" csersavtartalmú bort ad. ...
Európában Franciaország után Olaszországban a legelterjedtebb ez a kékszőlő, különösen annak észak-keleti régiójában, például Friuliban. Ezen a vidéken kevésbé gyakori a kiemelkedő minőség, mivel általánosan jellemző, hogy túlterhelik a tőkéket.
A reneszánszát élő Ászár-Neszmélyi borvidék elsősorban fehérborairól híres, de újabban a kékszőlő is otthonra talált.
Merlot
Francia eredetű fajta. A nagy kékszőlő-fajták egyike. Hazánkban a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi valamint a Dél-Balatoni borvidéken található meg leginkább.
A rozébor készítés megegyezik a fent leírt fehérbor készítési technológiával, csak alapanyagul kékszőlőt használnak.
A Cabernet franc és a Sauvignon blanc keresztezésévellétrejött fajta ma a kékszőlők király - így bora is uralkodó a vörösborokközött. Sötét és sűrű bora nagyon komplex illatú és ízvilágú. Lassan érik, 5-10éves korában kezd teljesen kifejlődni.
Rosé
Színében piros színárnyalatú, ízében fehérbor jellegű. A magyar bortörvény szerint csak kékszőlőből készülhet. Színe a sárgástól a világospirosig terjed.
Rövid bor
Kis extrakttartalmú, vékony, illat- és zamatszegény bor.
Az Egri Bikavér Superior előállításához szükséges alapanyagot csak a borvidék egri körzetében, azon belül csak a 300 pont feletti szőlőkataszterű kékszőlő ültetvényeken lehet termelni a szabályzatban leírt minimális mustfok (18-20 M/M) és maximális ...
Megízleltük az aranysárga, az előzőeknél könnyebb, de illatosabb Irsai Olvért is, amelyet savanyúan (16,5 foknál) kell szüretelni. Végül következett az osztrák eredetű kékszőlőből készült, sötétrubin színű, illatos, zamatban gazdag zweigelt.
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Vörösbor, Illat, Cabernet
  
|
RSS
