Héjonerjesztés A szín- és egyéb anyagok feltárására, kioldására használt igen régi eljárás, ahol a cefrén lévő must részlegesen, vagy teljesen kierjed.
héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is. Több évtizedes
sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban ...
Az utólagos héjonerjesztés (+H) klasszikus (30 °C) szénsavatmoszférás áztatás során az árnyalatot lényegesen nem befolyásolta, azonban a hideg (~16 °C) macerálást követően (HMC) jelentős hatással bírt.
A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is.
Ők hozták magukkal a kadarka fajtát és a héjonerjesztésés
vörösborkészítés technológiáját. Német betelepítések következtek. Magukkal hozták
a "Portugieser" azaz Kékoportó szőlőfajtát is. A falvak közelében pincesorok épültek.
A tatárjárás és a török uralom alatt Villány szinte teljesen elpusztult, majd szlávok és rácok telepedtek le, akik magukkal hozták a héjonerjesztéses vörösborkészítést és a Kadarka fajtát is. A XVII.
Tőlük származik a Kadarka fajta, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiája. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be.
Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját.
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Kékfrankos, Vörösbor, Kadarka
  
|
RSS
