Gyere ki a hegyoldalba - utolsó felhívás
Alakulgat a szombatra (dec.15) beharangozott pincetúra.
A hegyoldalban kisebb csoport gyülekezik, hogy végre megkóstolhassa a 2004. év gyümölcsét. Nehéz év volt ez a borászoknak, sok-sok esővel és sok gonddal A kései szüret (az is esőben), növényvédelem, kései virágzás, kevés napfény.
Bár a hegyoldalba vájt pincében szunnyadó hordók nyugalmát semmi sem zavarhatja meg, a látogató számára azért sok egyéb látnivaló akad.
A kőszegi hegyoldal egyik tradicionális szőlőfajtája. Illata tiszta, intenzív, piros bogyósgyümölcsöket (ribizli, málna, eper) és virágos jegyeket fedezhetünk fel benne. Kóstolva száraz, savai lendületesek, tanninja lágyan simogat.
'A szőlős hegyoldalakkal, hamvas fürtökkel ékes föld', azaz a szőlőhegyek termelési és történeti jelentőségével csaknem egyenértékű azok szépsége.
"Ismerem a hegyoldalak lélegzését, a Nap sugarait, a pincék illatát. " Ez Simon József szőlész-borász jelmondata, aminek szellemében készíti borait nekünk, fogyasztóknak.
Az árkok mintegy 60 cm szélesek és 30-40 cm (hegyoldalban 40-50 cm) mélyek voltak. Megközelítőleg egymástól is 60 cm távolságra voltak. Az árkokba két-két rend vesszőt ültettek, mindkét oldalukon végig egy-egy sort.
Az első kis falu Ipolydamásd, ahol csak a turistatérképet bújók vehetik észre a régi szőlőkre utaló elnevezéseket a hegyoldalon.
Legértékesebb területe a Fertő tó környéki hegyoldalakon, dombokon mintegy 1500 hektárnyi területet foglal magába. A Világörökség Bizottság a Fertő tavat a környező településekkel együtt 2001-ben kultúrtájként vette fel a világörökségi listára.
Nagyon meredek, nehezen művelhető hegyoldal, bakról, (utólag megbánva) átnevelt alacsony kordon a sok méteres löszön.
Két csoport lobbizott ez ügyben a fővárosnál már vagy öt éve, de nyilván szebb a hegyoldal kopaszon, mint beültetve, hiszen csak tavaly döntöttek. A 2009.
A vadszőlő a Bükk hegyoldalaiban őshonos növény. A szőlőtermelés bővülése itt is a szerzeteseknek köszönhető (Pálos Rend). A legkorábbi feljegyzés 1313-ból való. 1503.
Eltérő vízigényük miatt a Furmintot a hegyoldal felső részébe, a Hárslevelűt az alsó területekre telepítik. Bora fajtajelleges, finom hársméz és bodzavirág illatú.
A hegyoldalban lévő ódon pincék, présházak már a XIX. században kedvelt célpontjai voltak a kirándulóknak.
A lefolyásos domb- és hegyoldalakon, fennsíkokon a légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot ad, ritkák a számottevő fagykárok.
Ház föld alatti szintje: pincehelyiség: föld alatti vagy hegyoldalba vágott helyiség hordós italok erjesztésére, tárolására: borospince. Származékai: pincéz, pincér, pincészet.
A Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon, lankákon termesztett borok talán a legkorábban váltak ismertté a hazaiak közül. Az Alpok lábánálelterülő lejtőkön kiegyenlített az éghajlat.
Mészkőtörmelékkel kevert löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, valamint magasabb helyzetű hegyoldalakon, dolomitokon és mészkövön képződött rendzintalajok és vörös föld váltakoznak egymással.
Az Alpok lábánál, a Fertő-tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon terül el. Legelterjedtebb fajták a Furmint és a Veltelini voltak, a század végére a Kékfrankos vette át a vezető szerepet.
Napfényben gazdag, üde talajú hegyoldalakon október végén érik. Bora jó évjáratokban feltűnően intenzív, hársfavirágra emlékeztető illatú, kellemes zamatú, kissé fanyar, finom savú, testes.
Részben, vagy teljesen föld alatti, vagy hegyoldalba vájt, bortárolásra használt viszonylag állandó hőmérsékletű építmény. Részben, vagy teljesen föld alatti, vagy hegyoldalba vájt, bortárolásra használt viszonylag állandó hőmérsékletű építmény.
A kadarka fürtjei déli fekvésű hegyoldalainkon jól aszúsodnak. A tőkén megtöppedt, illetve szalmán megaszalt kadarkaszemeket csak februárban zúzták össze, s ekkor már természetesen nem mustot, hanem bort töltöttek az aszúpépre.
mikroklíma: a klíma sajátos érvényesülése kisebb területeken (dűlő, hegyoldal, fekvés stb.).
murci: erjedésben lévő, tejszerű, szénsavas, még édes élesztő ízű átmenet a must és bor között, sokan kedvelik fogyasztását.
1825-ben Erdélyi János "...bikavérszínű bort termő hegyoldalról írt..'
A Bikavér nevű, sötétvörös egri bor-féleség neve először 1851-ben fordul elő: ...
'Az általa kitenyésztett és nevét viselő Berlandieri x Ripária Teleki alanyfajok űrt töltenek be és lehetővé teszik a legnehezebben újratelepíthető, de legjobb borokat adó, meszes sovány hegyoldalaink felújítását és amellett legjobb talajainkban is ...
A honfoglaláskor érkező 10 nemzetség tagjai bizonyára örömmel vették a hegyoldalakon virágzó pompás ültetvényeket, Pannónia hangulatát, s ez biztos közrejátszott a végleges letelepedésben is.
A hajdani egyházi birtokokon aszúborokat
is készítette, mivel a napsütéses hegyoldalon gyakran
aszúsodik, betöppednek a szőlőszemek.
A borvidék egyik vezető bora a Furmint, amit IV. Béla általi
telepeseknek köszönhetünk.
A SOPRONI BORVIDÉK TÖRTÉNETE
A Soproni borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező szőlőtermő vidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon 1400 hektáron terül el.
A talajadottságok leginkább a szőlő megművelését befolyásolják, más módszerekkel termesztik a homokos területeken, és mással a hegyoldalakon ugyanazt a növényt.
Fagy- és szárazságtűrő képessége jó viszont rothadásra különösen érzékeny, ezért telepítése szellős helyeken, szárazabb hegyoldalakon ajánlott. Október első felében érik, jó minőségű és nagy mennyiségű aszút terem.
gyümölcsfák helyére a könnyen szaporítható, gyors növekedésű szőlőt telepítették.
Borkészítés szempontjából ez időtájban a szőlőnek még nincs nagy jelentősége, csak étkezési szőlőt termesztettek. Borkészítéssel a magasabb dombok, a hegyoldalak ...
- Lucia és a szüret
- Zuhanyhiradó a hegyről
- Gyere ki a hegyoldalba!
- Szösszenetek a borról
- A borrá válás útja I. - az erjedés
- A borrá válás útja II. - Szőlőből must ...
 See also: Szőlő, Borvidék, Bor, Tokaj, Fajta
  
|
RSS
