Görbe kés

kacor
Fanyelű görbe kés.
Szláv eredetű: szlovén kosir, szlovák kosier (metszőkés). A magyar szót hangrendi kiegyenlítődés és a sz affrikálódása alakította.

Miután a kötöző felkötözte, bekötötte a tőkét, a kezében levő kaszakéssel vagy görbe késsel a karó {568.} vége, vagy a kötés felett marokra fogott vesszőket elmetszette.

Túlnyomóan kopaszra metszettek, jellegzetes görbe késsel. A szőlőt kötözték, csonkázták, 4-5-ször kapáltak és kevés trágyát használtak. A késői érésű fajták miatt a szüret szeptember végétől kezdődött.

A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként változott.

Lásd még: Tokaj, Jelleg, Szőlőfajták, Kacor, Szőlő