Gönci hordó
Tokaji hordótípus. Nevét Gönc községről kapta. A XIX. században kialakult 160 icce, vagyis 136,6 liter űrtartalmú tölgyfahordó. Aszúborok készítésekor fontos eszköz volt régen.
Gönci hordó
A gönci hordó egy tokaji hordótípus, nevét Göncz községről kapta, amely a Tokaji Borvidéken található. Űrtartalma 160icce=136 liter, tölgyfahordó, az aszúbor készítésénél szolgál űrmérésre, a puttonyszám meghatározására.
gönci hordó
Tokaj-hegyaljai hordótípus. Elvben 136.6 liter. Elnevezése Gönc község nevéből ered.
ALBAFRAME KFT.
FEZEN KLUB ...
Gönci hordó - Tokaj-hegyalján évszázadok óta használt 136 literes tölgyfából készült hordó.
Hektár - Földterület mérésére használt mérték. 1 hektár = 10000 m2
Jánosáldás - A búcsúzás előtt elfogyasztott utolsó pohár bor.
Gönci hordó
DEF:
A Tokaj-Hegyalján évszázadok óta használatos 136-140l űrtartalmú, tölgyfából készült hordó, melyben a Tokaji borokat érlelik.
gönci hordó
Tokaji hordótípus, kb. 186 liter. Nevét Gönc községről kapta.
gyantás bor ...
Gönci hordó
Tokaji hordótípus. Nevét Gönc községről kapta. A Tokaj-hegyaljai borvidékhez kapcsolódik. Jelenleg a XIX. században kialakult 160 icce=136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, az aszúbor készítéséhez űrmértékkel szolgál.
Gönci hordó
A Tokaj-Hegyaljai borvidékhez kapcsolódik, Gönc községre utal. Jelenleg a XIX. században kialakult 160 icce=136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, az aszúbor készítéséhez űrmértékkel szolgál.
gönci hordó: Tokajhegyalján használt 136 liter űrtartalmú fahordó, régen az aszúkészítéskor mértékegységül szolgált.
görbesoros telepítés: egy-egy termőhelyen régen alkalmazott nem szabályos mértani formában (négyzet, téglap) végzett szőlőtelepítés.
Az aszúbor készítésének hagyományos mértékegysége a gönci hordó (136-140 l) és a tokaj-hegyaljai puttony (25-27 kg).
tokaji aszúbor = Tokaji borkülönlegesség, amely úgy készül, hogy a feltárt aszúbogyóból aszútésztát készítenek, amelyből 3, 4, 5 vagy 6 puttonnyal adagolva 136 l (gönci hordó) borhoz, 1-2 napig áztatják amit a sajtolás követ.
A gönci hordó nevét Gönc településéről kapta. A borvidék északnyugati csücskében, a zempléni erdők szélén fekvő falu egykor a kádármesterség központja volt, és ma is fontos színhelye a hordókészítés.
A hagyomány szerint ahány puttony (kb. 20-25 kiló) aszúszem kerül az újbor egy hordónyi mennyiségéhez (egy 'gönci hordó': 136 liter), annyi puttonyos az aszú, 3-tól 6 puttonyosig.
136 liter (1 gönci hordó) borhoz vagy musthoz adott kb. 20 kg-os puttony szőlő. A 6 puttonynál több aszúszemet tartalmazó bort aszú-eszenciának nevezik.
Az öt évig gönci hordóban ászkolt nyalóka az alábbi impulzusokkal látott el: sötét aranysárga színű, kissé kiegészülve egy 1891-es Rippl-Rónai festményen látható, nagyon rusnya, vörös hajú, párizsi lánnyal, vagyis az ő hajszínével.
A Ráski Pincészet ezen aszúja 5 éves gönci hordós érlelés után került palackozásra. Csodás citrus, kajszi, birsalma és méz illatjegyeket hordoz, kitűnő sav-cukoregyensúllyal rendelkezik. Életpályálya kezdetén lévő aszú, kiemelkedő érési potenciállal.
Azután egy gönci hordó (136-140 l) musthoz 1-6 puttony (28-30 l) aszúszemet vagy félannyi aszutésztát kevernek, a felszínre jövő magokat lemerik s többször felkeverve 12-48 óráig pihentetik, majd zsákba öntve kisajtolják.
Ezt megelőzően és ezt követően is voltak azonban változások, főként a gönci hordót illetően. A XVI. században még egy 407 literes (480 iccés) volt ez a hordóféle, a XIX.
A borvidék leghíresebb bora az aszú, amelynek megjelenése a XVI. századra tehető, és úgy készül, hogy 3-6 puttony (egy puttony 22kg) aszúszemet áztatunk ki egy gönci hordó borban (vagy mustban) ami 136,4 liter.
Aszerint, hogy hány puttony aszúszemet használtak egy gönci hordó borhoz, a kész aszúbort két-, három-, négy-, öt-, sőt hatputtonyosnak nevezték. Néhány napi forrás után szűrik le és hordóra töltik.
(Tokaj-hegyalján (Tállya, Mád, Tokaj, Tarcal, Tolcsva, stb.) erjesztési és tárolási célra - többnyire - a cirka százharminchat literes gönci hordót használják.) A kisajtolt lé neve egészen a zajos erjedés befejeződéséig must, ...
Gönci hordókban készítik. Édessége attól függ, hogy egy ilyen hordóhoz mennyit adnak az aszúszemekből. Minél többet, annál édesebb lesz a tokaji. A hozzáadott mennyiséget puttonyokkal mérik, ez az adat olvasható az üveg oldalán (3 puttonyos).
Az aszútészta mennyiségi meghatározásakor a hagyományos mértékegység egy 20-22 kg befogadó képességű puttony, a bor készítéséhez pedig egy 130-140 literes hordót, az úgynevezett gönci hordót alkalmazzák.
Ahány puttony (3, 4, 5 vagy 6 lehet) aszútésztára öntenek egy gönci hordónyi (136 liter) bort, annyi puttonyos lesz az aszú. A palackozást megelőző érlelési idő két évvel több, mint a puttonyszám.
A palackokon is feltüntetett puttonyszám ekkor dől el: ahány puttony (20-22 kg) aszútésztára töltenek egy gönci hordó bort vagy mustot, annyi puttonyos lesz az aszú (3, 4, 5 vagy 6). Így ázik 12-48 órán át, majd kipréselik.
Az aszúbor minőségének meghatározására a boron feltűntetett puttonyszámmal jelölik. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a 25 kg töppedt aszúszemet tartalmazó "puttonyból" hányat kevernek egy-egy gönci hordó musthoz.
A töppedt szőlőszemeket késő ősszel szüretelik, majd válogatás után mérik a már elkészített borhoz. Egy puttony mérete kb. 28-30 liter, ezt megtöltik aszúsodott szőlőszemekkel, majd a borhoz adagolják. A kb. 140 literes úgynevezett gönci hordóhoz 1-6 ...
 Lásd még: Hordó, Tokaj, Tokaji, Aszú, Szőlő
  
|
RSS
