Gohér

Gohér
hazánkban nagyon elterjedt szőllőfajta, melynek fehér és kék változata ismeretes. Fürtje laza, bogyója vékonyhéju, husa leves. Korán érik s mint csemegeszőlő is nagyon kedvelt.

Gohér
Magyar eredetű fajta egyik legrégibb szőlőfajtánk, a XVI. században már termesztették. Napjainkban nagyobb területen nem termesztik rossz termékenyülése miatt, régi telepítésű szőlőkben szórványosan fordul elő.

A fehér gohér magyar eredetű régi szőlőfajtánk. IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Feltehetőleg ők hozták a borvidékre a furmint, bakator és a gohér szőlőfajtákat.[1] A XVI.

Gohér
Többféle színváltozata van. Igen korán érik, étkezési szőlőnek is használták. Sok cukrot termel, de bora nem eléggé testes. Egyik legrégebbi szőlőfajtánk.

Gohér
Egyik legrégibb szőlőfajtánk. Többféle színváltozata van, fehér és kék Gohér is ismeretes. Fürtje laza, bogyója vékonyhéjú, húsa leves. Korán érik, étkezési szőlőnek is használták. Sok cukrot termel, de bora nem eléggé testes.

Gohér:
egyik legrégibb szőlőfajtánk. Többféle színváltozata van, korán érik, étkezési szőlőnek is használták. Sok cukrot termel, de bora nem eléggé testes.

Gohér
Szikszai is említi, tehát a XVI. században már bizonyíthatóan termesztették. Korai érés?, magyar eredet? fajta. T?kéje középer?s növekedés?, levele tagolatlan vagy karéjos, f?részes-csipkés szél?.

országba a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is. A Görögországból elterjedő
mazsolabor a Szerémségen keresztül jutott el Tokaj-hegyaljára. A legenda szerint
1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsának ...

Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is.
A tokaji borról az 1400-as évekig nem találtak különösebben kiemelkedő említést.

"Kis Magyarország" (mézes, gohér, zöldszilváni) 12% jó kis élénk savak Z: mindenütt izgatja a nyelvem, fiúk nem izgulnak rá savas, illatos, de nem túlzottan. Visszakóstolva is jó volt.

Ebben az időben főként a Fehér gohér, a Sárfehér, a Mézes fehér, az Olaszrizling és az Ezerjó fajtákat termesztették, a vörös szőlők közül az Oportó és Merlot volt kedvelt.

XVIII. században a fő fajták Gohér, Furmint, Hárslevelu, Bátai, Damián és Fejér szőlő. 1828-as
jobbágyösszeírásból tudjuk, hogy Borsod lakosságának szegényebb rétegei többek között ...

Az újra felfedezett régi szőlőfajták közül említést érdemel a Tokaj-hegyalján nemrég újra termesztésre engedélyezett Kövérszőlő. Eredete ismeretlen, hozzánk Erdélyből került még a XIX. században, hason nevei a Gohér, illetve Bajor, ...

10% sárga Muskotály, zéta, kövérszőlő, és kabar szőlőfajták együttesen.
A fenti fajták mellett igéretes kisérletek folynak a gohér - Tokaj-hegyalja egyik hagyományos, ...

A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket. Az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is.

A filoxéra előtt jóval több fajtát tartottak művelésben, különösen elterjedt volt a Gohér, a Fehér- és a Kövérszőlő, vagy a Bakator.

Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik pl.: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is.

Jelenleg 15 hektárnyi ültetvényt művelünk. Főbb szőlőfajtáink a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály, melyek mellett megtalálható még a zéta, a kövérszőlő, a gohér, a tarcal-sorozat és egy kis cabernet sauvignon és cabernet franc is.

E hatalmas pincehálózat legöregebb pincéi még a középkori eredetűek, de a hálózatuk a XVII-XVIII. századra fejlődött ki. Ekkor XVIII. században a fő fajták Gohér, Furmint, Hárslevelű, Bátai, Damián és Fejér szőlő.

Lásd még: Szőlő, Tokaj, Borvidék, Tokaji, Furmint